Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Vita - Vízgazdálkodás duzzasztók nélkül? (Szigyártó Zoltán)

31 terjedő időszakra vonatkozzanak. Emellett éves bontásban térjenek ki a fenntartási munkák elvégzéséhez szükséges összes feltétel biztosítására; beleértve a szükséges létszámkeretet, eszközöket, pénzügyi fedezetet is. Javaslatok 1. Haladéktalanul kezdjék meg a tiszai hullámtér vízszállító-képességének a rendezéséhez szükséges kiviteli- és a fenntartási tervek kidolgozására vonatkozó „Tervezési irányelvek" és „Irányelvek a helyszíni adottságok feltárásához" című anyagok kidolgozását, majd a „Tervezési irányelvek" engedélyeztetését. 2. A vonatkozó „Tervezési irányelved kidolgozásának az előrehaladásához igazodva haladéktalanul kezdjék meg a munka jogi szempontból szükséges megalapozását. 3. Az előző két pontban rögzített munkálatok befejeztével és a helyszíni adottságok részletes feltárást követően, a „Tervezési irányelved szigorú betartásával, (a vízjogi létesítési engedélyek beszerzése után) halogatás nélkül induljon meg a „kiviteli-,, és , fenntartási terved elkészítése. 4. A tervek (és a beszerzett engedélyek) alapján kezdjék meg a munkák kivitelezését és a már kivitelezett munkálatokkal érintett folyószakaszokon a nagyvízi meder célállapotnak megfelelő, folyamatos karbantartását. Irodalom Rátky /.: A területfejlesztés, a vidékfejlesztés, az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítást szolgáló feladatok tudományos alapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének I. Ütemére. Permanens 2D modell Szolnok térségére. Rátky I.: A vezsenyi árapasztó folyosóban lévő út koronaszint magasításának hatása az árapasztásra és a nagyvízi vízszállító-képességre, Permanens 2D modell-vizsgálat. NEGENTRÓP Kft. kutatási zárójelentés. Budapest, 2004. augusztus, (b) Rátky I.: A területfejlesztés, a vidékfejlesztés, az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítást szolgáló feladatok tudományos alapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének I. Ütemére. Permanens 2D modell az Alpári-nyárigát áthelyezésének vizsgálatára. BME Kutatási zárójelentés. Budapest, 2004. december. Rátky l.-Farkas P.\ A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére. Vízügyi Közlemények, Budapest, 2003. é. 2. füzet. 246-265. o. Szigyártó Z.: Legsürgősebb tennivalók a Tisza-völgy árvédelmi műveinek a felújításával (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével) kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008/a. 5. sz. 27-30. o. Szigyártó Z.: A mértékadó árvízszint és a valószínűség. Kézirat, Budapest, 2008/b. Szigyártó Z. - Rátky I.: Az árvízi tározók létesítésének céljáról. Mérnök Újság, Budapest, 2008. 7. sz. 14-17. o. Szigyártó Z. - Bénik L. - Szlávik L. - Bálint G.: Változások a Tiszának és mellékfolyóinak a jégmentes nagyvízi vízjárásában az 1970-es évek elejétől 2001-ig. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. V. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 3. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 29-183.0. VITUKI: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a területfejlesztési, ökológiai igényekkel és az Európai Unió Víz Keretirányelvével összhangban) Koncepció-terv. (Témafelelős: dr. Szlávik L.) VITUKI Rt., Budapest, 2002. március. A véglegesített kézirat beérkezett: 2009. július 14-én BME, Kutatási zárójelentés. Budapest, 2004. május, (a) SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Aranydiplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja és a Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja. RATKY ISTVÁN Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök és okleveles építőmérnök, PhD tud. minősítéssel. Egyetemi docens. Vit

a Vízgazdálkodás duzzasztók nélkül? (Nyílt Uram! Ön a Népszabadság március 4-i számában a „Duzzasztani, mindenáron" című cikkében gátlástalan támadást intézett az egész magyar vizimérnöki kar ellen; miközben írásából kiderült, hogy azon a szakterületen, melynek képviselőit célba vette, ismeretei rendkívül hiányosak. Ez ösztönzött e levelem megírására, melynek első részében összefoglalom a duzzasztók használatával kapcsolatos legfontosabb tényeket, továbbá a hazai duzzasztókkal kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokat, a második részében pedig néhány észrevételt fűzök cikkének állításaihoz. A duzzasztók a vízgazdálkodás pótolhatatlan létesítményei, mivel csak segítségükkel lehet egy vízfolyás, egy csatorna vagy egy tó vízszínét megemelni, illetve gyakorlatilag függetleníteni az oda érkező vízmennyiségektől. Emellett a belvízcsatornákon a fölös vizeket sokszor csak duzzasztók segítségével lehet megfelelő irányba terelni. Az öntözőcsatornákon csak a duzzasztók segítségével lehet a vizet tervszerűen elosztani. A kisebb folyókból a vizet vízellátás céljára csak duzzasztók használatával lehet mindenkor, biztonságosan kivenni. A folyók vizét általában csak duzzasztók segítségével lehet távolabbi, vízhiányos területekre gazdaságosan átvezetni. Sok esetben csak duzzasztók segítségével lehet a folyók energiatartalmát vízerőművekkel hasznosítani. Sok folyót csak duzzasztók segítségével lehet a mindenkori vízjárástól függetlenül hajózhatóvá tenni. A duzzasztók tehát az emberi társadalmat szolgálják. Széleskörű eltetjedésükre pedig mi sem jellemzőbb, mint levél Uj Péter újságíróhoz) hogy belőlük még hazánkban is több mint száz van. Ugyanakkor ezekre is, mint sok minden egyébre, igaz az, hogy „valamit valamiért" lehet csak létrehozni és fenntartani. Vagyis: a társadalom minden tevékenységének, létesítményének van valamilyen mellékhatása, s ezeket teljesen kiküszöbölni soha sem lehet. Ez aztán az a kérdéskör, amellyel kapcsolatban egyes „zöld körök" rendíthetetlen buzgalommal támadják a duzzasztómüveket, mondván, hogy a duzzasztás megváltoztatja a természetes környezetet, s az általa érintett élővilág létének feltételeit. Ha már most a duzzasztók működését a környezetükre gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgáljuk, megállapítható, hogy e hatások közül csupán egyetlen olyan van, melyet semmiféle műszaki beavatkozással sem lehet kiküszöbölni: A duzzasztók a vízfolyás felettük levő, hosszabb-rövidebb szakaszán megnövelik a mélységet, ezzel lecsökkentik a víz sebességét, s így valóban megváltoztatják az ottani élővilág létfeltételeit. így aztán a duzzasztás következtében onnan egyes, ott korábban élő fajok eltűnhetnek, illetve oda korábban ott nem élő fajok települhetnek be. Ez az átalakulás viszont - a végeredményt tekintve - éppen úgy lehet kedvező, mint kedvezőtlen. így például a nagyközönség által általában „Tisza-tó"ként ismert kiskörei duzzasztott víztérben a duzzasztás hatására nagy értékű, védett, különleges élőhelyek jöttek létre. Ennek következtében vált ez a „tó" több mint 140 madárfaj fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyévé, s lett a tavaszi ma-