Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: A tiszai hullámtér leromlott vízszállító-képességének rendezése

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 1. SZ. nyitva a kizárólag magas törzsű fákból álló erdők a víz áramlását sokkal kevésbé akadályozzák (Rátky-Farkas 2003) 2. A hullámtéren levő erdőket, facsoportokat csaknem mindenhol bokrok veszik körül, melyek hatására az általuk határolt erdős részeken a viz sebessége, árvizek idején, nem egy helyen igen jelentősen lecsökken. 3. A bokrok, továbbá a rajtuk és a fákon levő különböző liánok csupán a töltések vonalvezetése következtében kialakuló áramlási holtterekben, továbbá szélesebb hullámtereken az árvédelmi töltések mellett, azokkal párhuzamos sávokban elhelyezkedve nem okoznak számottevő áramlási akadályt. 4. Ugyanakkor a bokrokkal szegélyezett, a töltésekkel párhuzamosan elhelyezkedő fás területek egyúttal jó védelmet nyújtanak az árvédelmi töltést támadó hullámverés ellen is. Természet- és környezetvédelmi szempontok 1. A hullámtér vízszállító-képességének a javítása érdekében a bokrok kivágása, a liánok megszüntetése az életteretjelentősen módosíthatja. Ezért a hullámtér vízszállító-képességének a szükséges javítása érdekében kivágott bokrokat máshol pótolni kell; illetve kell hagyni azt, hogy a bokrok és a fákat behálózó liánok az áramlást nem akadályozó területeken továbbra is teret hódíthassanak. 2. Annak érdekében, hogy a beavatkozások az állatvilág életterét minél kevésbé zavaiják, a kivágott bokrok pótlására telepített új bokrok lehetőleg a kivágott bokrok helyéhez minél közelebb kerüljenek, s a kivágás és pótlás üteme alkalmazkodjék az ökológiai igényekhez. Gyakorlati szempontok 1. Az előzők figyelembevételével a hullámtéri növénytársulások átalakításának alapja egy olyan helyszínrajz kell legyen, amely feltünteti - a hullámtéren levő erdős területeket, a kiterjedtebb facsoportokat, bokrokkal borított területeket, és az ott levő természetes növénytársulások helyét és azok botanikai jellemzőit, - az ott, vadon élő állatfajokat, azok szokásos tartózkodási helyét, - a hullámtéren a mezőgazdasági- és egyéb jellegű területhasználatok helyét és jellegét, - továbbá azt, hogy a hullámtéren, a nagyvizek idején miként alakul ki az nagyvízi sodorvonal. 2. Az előbbiek szerinti helyszínrajz alapján kell aztán előirányozni a vízszállító-képesség javítása érdekében szükséges beavatkozásokat: - az áramlási térbe eső bokrok kivágását (és újra sarjadásuk meggátlását), s e helyen a fákon levő liánok eltávolítását, - a kivágott bokrok helyett az áramlási holtterekben új bokorcsoportok létrehozását, és a töltésekkel párhuzamosan futó új bokorsávok kialakítását, - továbbá a hullámtéren a mezőgazdasági- és egyéb jellegű területhasználatok módosításának helyét és jellegét. 3. Meg kell fontolni azt, hogy — a XX. században felvetődött gondolatot felelevenítve — ezek a tervek ne foglalkozzanak-e a jégtorlaszok kialakulási lehetőségének a csökkentésével is. így, legalább a legkritikusabb helyeken, a középvízi meder két oldalán ne irányozzanak-e elő olyan fáktól, bokroktól mentesített, karbantartott területeket, amelyek elősegítik a zajlás minél kisebb veszéllyel járó levonulását. Figyelembe véve azt, hogy a középvízi meder két oldalkán kialakított ilyen területsávok esetleg számottevően növelhetik az árvízi meder vízszállító-képességét is. Szempontok a munkálatok végrehajtásához A fenti alapelvekhez igazodva a munkálatokat a következők szerint célszerű elvégezni: I. Mivel a hullámtér vízszállító-képességének helyreállítása, ennek megtervezése hidraulikai (vízimérnöki) feladat, és szükségképen vízimérnöki feladat az ehhez kapcsolódó, különböző szakképzettséget igénylő munkálatok összhangjának biztosítása is; a hullámtér rendezésének irányítását hidraulika terén jártas vízimérnökre vagy olyan cégre bízzák, amelyik e munkálatok vezetését e téren megfelelő jártassággal rendelkező szakértő bevonásával tudja elvégeztetni. 4. A hullámtéri beavatkozások megtervezése során éppen úgy el kell készíteni a munkálatok elvégzésének módját meghatározón „kiviteli tervek '-et, mint a célállapot hosszúidejű fenntartását megalapozó ,.fenntartási tervek"-et. 5. E tervek elkészítését meg kell, hogy előzze a kiviteliés a fenntartási tervekre külön-külön kidolgozott „ Tervezési irányelvek "-nek az elkészítése és ezeknek (az összes érintett állami és társadalmi szervekkel való) engedélyeztetése. 6. A „Tervezési irányelvek"-en alapuló, s a Tisza teljes hazai szakaszára kidolgozásra kerülő „kiviteli tervek" és , fenntartási terved megfelelő színvonalának biztosítása érdekében, azok egységes szempontok szerint meghatározott, illetve beszerzett, megbízható alapadatokra kell, hogy támaszkodjanak. Ezért (a sürgető időre tekintettel) a „Tervezési irányelvek" kidolgozásával egy időben kezdjék el a helyszíni adottságok részletes feltárásához szükséges ,Jrányelvek a helyszíni adottságok feltárásához" című anyag összeállítását is, s erre (mint kötelezően betartandó irányelvekre) támaszkodva induljon meg a tervezést előkészítő feltáró munka. 7. Az előzőek szerinti „irányelvek"-et vízgazdálkodási-, mezőgazdasági- és erdőgazdasági-, továbbá környezet- és a természetvédelmi szakemberek bevonásával, fokozatos közelítéssel alakítsák ki. Ennek keretében mindenekelőtt a szükséges beavatkozások jellegét kell meghatározni. 8. A hullámtér vízszállító-képességének helyreállítása, rendezése csak úgy végezhető el, ha azt a megfelelő jogszabályok is támogatják, s e jogszabályok rendelkezéseit következetesen végrehajtják. Ezért a szerzett tapasztalatok birtokában az ide vágó 21/2006. (I. 31.) Kormány rendeletet sürgősen felül kell vizsgálni, szükség szerint át kell alakítani, s a módosított jogszabályt haladéktalanul törvényerőre kell emelni, hogy a tervezés biztos alapokra támaszkodva folyhasson. 9. A tervek végső tervváltozatának éppen úgy tartalmaznia kell a szükséges földmunkák elvégzésének, mint a hullámtéri növénytársulások átalakításának (ezen belül a különböző jellegű földhasználat szükség szerinti váltásának vagy korlátozásának), és a különböző jellegű fenntartási munkák elvégzésének a módját. 10. A hullámtér leromlott vízszállító-képességének a rendezése érdekében végzett kiviteli munkákat és a folyamatosan szükséges fenntartási munkákat, a környéken levő viszonylag magas munkanélküliségre tekintettel, úgy tervezzék meg, hogy végrehajtásuk során minél több alacsony végzettséggel rendelkező munkavállalót lehessen állandó munkával, eredményesen foglalkoztatni. II. A végleges „kiviteli terv" a munkálatokat folyószakaszokra bontva és az ökológiai igénynek megfelelő időben ütemezve előirányozza elő. 12, A , fenntartási tervek" a munkálatok kezdetétől induló és azok teljes befejezését követő tíz éves időszak végéig