Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: A tiszai hullámtér leromlott vízszállító-képességének rendezése
29 A tiszai hullámtér leromlott vízszállító-képességének rendezése Szigyártó Zoltán 1 - Rátky István 2 11118. Budapest, Somlói út 30/B, 21111. Budapest, Műegyetem rp. 3., Kmf. 4. Kivonat: A Szerzők a tiszai hullámtér vízszállító-képességének helyreállítása érdekében szükséges beavatkozásokat, azok megszervezését a legsürgősebb tennivalók közé sorolták. Korábbi eredményeikre támaszkodva az ide vágó legfontosabb szempontokat összefoglalták. E tanulmány ennek szerkesztett változata, s közreadásának célja a szakma szélesebb köreinek a tájékoztatása. Kulcsszavak: árvízvédelem, mederrendezés, TiszaMottó: A tiszai hullámtér vízszállító-képességének a rendezése nélkül az árvízi biztonság helyreállítása érdekében végzett minden egyéb beavatkozás (töltésmagasítás, árvízi tározó létesítés) csak ideig-óráig ható, tüneti kezelés. Előzmények Az 1900-as évek végén és a 2000-es évek elején, a Tiszán levonult veszélyesen magas árhullámok felhívták a szakemberek figyelmét arra, hogy a XX. század utolsó harmadában a folyó nagyvízi vízjárása jelentősen megváltozott. Ezért már a tiszai árvédelmi művek rekonstrukciójának az előkészítésével foglakozó munkálatok, a „Vásárhelyiterv továbbfejlesztése" során előirányozták azt, hogy - árvízi tározók létesítésén kívül - az árvízi meder, a hullámtér vízszállító-képességét is rendezzék (VITUKI 2002). Az ezt követően elvégzett részletes vizsgálatok eredményei pedig rámutattak arra, hogy a vízjárás megváltozása elsősorban a hullámtér vízszállító-képességének a jelentős lecsökkenésére vezethető vissza (Rátky 2004/a, 2004/b, 2004/c, Szigyártó-Bénik-Szlávik—Bálint 2005). Az így meginduló munkálatoknak azonban megfelelő részletességgel kidolgozott, átfogó tervek nélkül kezdtek hozzá. Ezért félő, hogy eredményük nem lesz összhangban a tényleges adottságokkal, továbbá a környezet- és természetvédelem igényeivel. Ez ösztönzött bennünket már korábban is arra, hogy a tiszai hullámtér vízszállító-képességének a helyreállítása érdekében szükséges beavatkozásokat, azok megszervezését a legsürgősebb tennivalók közé soroljuk (Szigyártó 2008/a, 2008/b). Ehhez csatlakozva vállalkoztunk arra, hogy - korábbi eredményeinkre támaszkodva - az ide vágó legfontosabb szempontokat rendszerezve öszszefoglaljuk, az így elkészült anyag első változatát a legfelsőbb állami szakmai vezetés illetékes főosztályvezetőjének személyesen átadjuk. Ez a tanulmány ennek a javaslatnak a szerkesztett változata, s közreadásának célja a szakma szélesebb köreinek a tájékoztatása. Tények és alapelvek A tiszai hullámtér vízszállító-képességének a helyreállítása célszerű módon, a következőkön alapuljon: 1. Az árvízi biztonság helyenként veszélyes mértékű romlását (a rendelkezésre álló tapasztalatok és vizsgálati eredmények szerint) elsősorban a hullámtér vízszállító-képességének a csökkenése idézte elő. 2. A lecsökkent árvízi biztonság bizonyosan javítható a hullámtér vízszállító-képességének kizárólag a hidraulika törvényszerűségeit figyelembe vevő, átfogó rendezésével is. Az így végrehajtható, egyoldalú beavatkozások azonban a környezet- és a természetvédelem szempontjaival több vonatkozásban, jelentős mértékben ütközhetnek. Ezért ezeknek a szempontoknak az érvényesítéséért felelős állami szervek és civil szervezetek az ilyen egyoldalú beavatkozások ellen jogosan felléphetnek. 3. Mindezt figyelembe véve - az érintett egyéb szakterületek képviselőivel történő együttműködésre alapozva - a hullámtéren a vízszállító-képesség helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, úgy tervezzék meg, hogy - a műszaki beavatkozások minél rövidebb folyószakaszt, s így ezeknek az életteret módosító jelentős hatásai is minél kisebb területet érintsenek.' - ugyanakkor a hullámtéren végrehajtott beavatkozások körének a szűkítése érdekében legyen figyelembe véve a létesítendő árvízi tározók árvízszint csökkentő hatása is, 2 továbbá - a vízszállító-képesség növelése érdekében szükséges beavatkozásoknak a növényzet (növényzettársulás) módosító hatását más, a hullámtér egyéb területein végzett beavatkozások minél jobban ellensúlyozzák. 3 Szempontok a tervezés megalapozásához Altalános szempontok 1. Az árvízi medret és részeként a hullámteret, több mint egy évszázada, azért hozták létre, hogy a magas vízállással tetőző árhullámokat levezesse anélkül, hogy azok a mentett területen kárt okoznának; s így a hullámtér sokszorosát kitevő mentett területen lényegesen megnövelje a lakosság és a termelés biztonságát. 2. Azzal, hogy az árvédelmi gátak az árvizeket a mentett területektől távol tartják, az árhullámokat levezető hullámtér talajának a vízellátottsága a környező, mentett terület hasonló adottságaihoz képest jelentékenyen javult. Ennek következtében az árvédelmi töltések létesítése óta eltelt mintegy egy évszázad alatt a hullámtér növény- és állatvilága előnyére megváltozott, s ez a változás jelentősége a természet- és környezetvédelem előtérbe kerülésével lényegesen felértékelődött. 3. Mind ezek következtében a hullámtér rendezése során a fontossági sorrend célszerűen a következők szerint alakúi. - Mindenek előtt elsőbbsége van - a mentett terület árvízi biztonságának a helyreállítása érdekében - az árvízi meder, s így a gátak közötti hullámtér leromlott vízszállító-képessége miatt szükségessé vált, s a vízszállító-képességet javító beavatkozásoknak. - Fontossági sorrendben ezt követi annak az igénynek a kielégítése, hogy a hullámtér vízszállító-képességének a javítása annak természet- és környezetvédelmi értékeit lehetőleg ne, vagy minél kevésbé károsítsa. - Következésképpen minden egyéb szempontot 4 egyértelműen alá kell rendelni az előbb említett két követelménynek. Hidraulikai szempontok 1. A hullámtéren a vízszállító-képességet elsősorban az összefüggő bokros területek, továbbá a bokrokat és a fákat behálózó különböző liánok csökkentik le. Ezekhez viszo1 Csak azokat a folyószakaszokat, ahol az utóbbi 30 évben az 1 %-os árvízszint megemelkedése meghaladta az 50-55 cm-t (Szigyártó-Rátky, 2008). 2 Az 1 %-os árvízszint 50-55 cm-nél kisebb megemelkedését megfelelően méretezett árvizi tározók üzemeltetésével szüntessék meg (Szigyártó-Rátky, 2008). 3 Az áramlást akadályozó fás növények kivágásával egy időben, ezek pótlására — a hullámtér azon helyeire, ahol ezek az áramlást nem akadályozzák, és erre egyébként is lehetőség van — telepítsenek megfelelő növényzetet. 4 így a mezőgazdasági- és egyéb jellegű területhasználatot is.
