Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Megemlékezések a Magyar Hidrológiai Társaság 2010. évi közgyűlésén

Méltatások 67 majd munkáját osztályvezető helyettesként folytatta, fő te­vékenysége a vízügyi létesítmények fenntartása, üzemelte­tése. Manapság a vízügyi fejlesztések beruházási feladatai­nak ellátása, pályázatok készítése és bonyolítása is fő tevé­kenységévé vált. Számtalan szakmai anyag, tanulmány, terv készítése fű­ződik nevéhez, mint például: Rakamaz Nagy-Morotva reha­bilitáció tanulmánytervének és hatásvizsgálatának, valamint engedélyes terveinek elkészítése. Mintegy 20 település víz­rendezési tanulmánytervének és engedélyes tervének, vala­mint pályázati dokumentációjának elkészítése. Aktívan részt vett a FETIVIZIG működési területén levő belvíz­rendszerek fejlesztési tervének elkészítésében. 1988-ban lépett be a Hidrológiai Társaságba, és jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezet tagja. A helyi szervezet munkájában aktívan részt vesz, több előa­dással színesítette a társulat munkáját. Fotózási szenvedé­lyével remekül kiegészíti a területi szervezet társadalom­szemléletet formáló tevékenységét. Szabó Mátyás a Kitüntetési Bizottság elnöke Megemlékezések a Magyar Hidrológiai Társaság 2010. évi közgyűlésén Abért László (1952-2009) Okleveles vízépítő mérnök, első és egyetlen munkahe­lyének, a szombathelyi VIZIG-nek különböző beosztások­ban munkatársa, 1994-től műszaki igazgatóhelyettese. Munkássága erősen kötődik a területi árvízvédelmi és fo­lyószabályozási feladatokhoz, mint például a szentgotthárdi árvízvédelmi létesítmények felújítása, a Kerka és a Kebele árvíztározó építése, a Lahn patak revitalizációja, a Mura töl­tésfejlesztési projekt menedzselése, stb. de ezen kívül része­se volt a Balaton vízminőségének védelmét és javítását szolgáló Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megvalósításá­nak és működtetésének. Tevékeny szerepet vállalt a magyar-osztrák vízügyi együttműködésben, és szinte napi kapcsolatban állt a szlovén és horvát partnerekkel is. Áldozatos munkájának teljesítése közben hunyt el. v. dr. Bartha István (1919-2009) Okleveles mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a MÉLYÉPTERV nyugalmazott szakági főmérnöke. Diplo­májának megszerzése után a LAKÓTÉRV-nél és a Földmé­rő és Talajvizsgáló Irodánál dolgozott, 1954-től 1979. évi nyugdíjazásáig pedig a MÉLYÉPTERV szakosztály-vezető­je, majd szakági főmérnöke volt. A szennyvíz- és hulladék­kezelés területén jelentős sikereket ért el újításaival, szaba­dalmaival, kiadványaival, cikkeivel és előadásaival. Társa­ságunk Szeniorok Tanácsában 10 éven át látta el a titkári, majd az elnöki teendőket. Munkájáért 1977-ben Pro Aqua, 1989-ben tiszteleti tag kitüntetésben részesült. Békési János (1925-2010) Okleveles mérnök, az OVH, a VIZITERV, majd a VI­KÖZ vezető munkatársa, ez utóbbinak igazgatóhelyettese és megbízott vezetője is volt. 1979-1988 között, nyugdíjazásá­ig az ÉVM osztályvezetője. Fontos szerepe volt a vízkész­let-gazdálkodás fejlesztésében, részt vett a Vízgazdálkodási Kerettervek munkáiban. Társaságunk egyik legrégibb tagja­ként 1950-1952 között a MHT titkára, 1952-től évtizedeken át a Hidrológiai Közlöny technikai szerkesztője volt. A Tár­saságért végzett munkáját 1978-ban Pro Aqua díjjal, 1989­ben Bogdánfy Ödön emlékéremmel ismerték el. 2000-től pedig a MHT tiszteleti tagja lett. Béres Gábor (1960-2009) A bajai Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízellátás­Csatornázás szakán szerzett üzemmérnöki oklevelet 1982­ben. A diploma megszerzése után az első és egyetlen mun­kahelye a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt., ill. annak jogelődje volt, ahol üzemviteli csoportvezető, osz­tályvezető, üzemvezető, majd 2005-ben a vállalat műszaki igazgatója lett. A szennyvízelvezetés és tisztítás feladatai mellett igen sokat foglalkozott az ivóvíz kezelési technoló­giák optimalizálásával, fejlesztésével. Társaságunknak 1993 -ban lett tagja, 2006 óta a Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezet vezetőségében dolgozott. Dr. Csák József (1956-2009) Okleveles biológus tagtársunk, a Körös-vidéki Környe­zetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fő­tanácsosaként dolgozott. A vízvédelmi feladatok magas szintű ellátása terén nyújtott kiemelkedő munkájáért 2002­ben miniszteri Elismerő Oklevelet kapott. Társaságunknak 2004-től volt tagja. Gordos Árpád (1932-2009) Okleveles mérnökként a Tatabányai ill. Komárom me­gyei vízmű vállalatok vezető munkatársa, 1980-1990 között az Észak-Dunántúli Regionális Vízművek műszaki igazga­tó-helyettese volt. Kiemelkedő munkát végzett az Eszak­Dunántúl-i térség, ezen belül főleg Komárom-Esztergom megye területén a vízi-közmű infrastruktúra kiépítésében, a jó minőségű ivóvízzel való ellátás teljes körű megvalósítá­sában, a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás biztosításában. Társaságunknak 1958-tól volt tagja, 1983-1990 között az MHT Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezet el­nökeként tevékenykedett. Hembach Kamill: (1923 - 2010) Okleveles vízépítési mérnök. Egyetemi tanulmányait 1941-ben a BME-nél kezdte, majd a háború befejezése után a vízépítő szakon fejezte be. Mérnöki munkája 1952-ben a KÖZMÜTERV-ben kezdődött, melynek MÉLYÉPTERV­be történt beolvadása után, 1954-től a víztechnológiai osztá­lyon tervezőként dolgozott. 1958-ban lépett be a Földmérő és Talajvizsgáló Intézetbe, ahol 1979. évi nyugdíjba mene­teléig a víztechnológiai szakosztály, majd osztály vezetője­ként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után is hosszú ideig szaktanácsadóként segítette volt osztályának munkáját. Több mint 40 éves munkássága alatt hazai és külföldi ivó­és ipari víztisztítási feladatok tervezésével foglalkozott, mely során számos új vízkezelési eljárást dolgozott ki. 1959 -tői a Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és Víz­technológiai Szakosztályának volt tagja, munkája elismeré­séül 1986-ban „Pro Aqua" emlékérmét kapott. Kiss György (1924- 2009) Okleveles mérnök, a bajai folyammérnöki hivatal, majd 1950-től a Bajai Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa, 1959-66 között igazgatója. Ezt követően a pécsi székhelyű Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki. Egészségi állapotának romlása miatt 1974-ben nyugállo­mányba vonult. Főbb munkái a Duna- és a Dráva-szabályo­záshoz és árvízvédelméhez kötődtek. Tevékeny részese volt a vízügyi igazgatási, államigazgatási feladatok végrehajtá­sának. Kora minden jelentősebb árvízi védekezésének részt­vevője, vezetője volt. A magyar-jugoszláv határvízi bizott­ság állandó tagjaként a kétoldalú vízgazdálkodási együttmű­ködés kialakítása terén is jelentős érdemei voltak. Számos állami és szakmai kitüntetése mellett a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja is volt, amellyel Társaságunk a Ba-

Next

/
Thumbnails
Contents