Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 2010. május 25-i közgyűlésén átadott szakirodalmi díjak

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. ranya megyei Területi Szervezetnél 1966-1974 között végzett eredményes elnöki tevékenységét ismerte el. Markó László (1934-2009)' Okleveles mérnökként a VIZITERV volt első munkahelye, 1958-1970 között a székesfehérvári VÍZIG építésvezetője, majd szakaszmémöke volt. 1970-ben a győri VÍZIG munkatársa, majd 1991-től igazgatója lett. Fő szakterülete a vízépítés, különösen a gépi földmunkák szervezése és végzése volt. Társaságunknak 1959-től volt a tagja. A Győri Területi Szervezetben 1971-1991 között alelnökként, ill. elnökként, utóbb vezetőségi tagként tevékenykedett. Munkájáért 1984-ben Pro Aqua, 1998-ban Bogdánfy Ödön emlékérem kitüntetést kapott. Radics József (1943-2009) Okleveles gépészmérnökként a Heves Megyei Vízmű Vállalatnál 1985-ben kezdett el dolgozni. Egy év múlva a füzesabonyi üzemegység vezetője lett, akinek részvételével épültek meg a térség településeinek korszerű vas-mangántabony szennyvízhálózatának bővítésében és egy új szennyvíztisztító telep kialakításában. Társaságunk Heves megyei Területi Szervezetének volt aktív tagja. Dr. Szebényi Lajos (1920-2009) Okleveles geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott főosztályvezetője. 1939 és 1945 között tanársegédként kezdte pályafutását, majd néhány kitérővel 1982-ig dolgozott a MÁFl-ban. Fő munka- és kutatási területe a vízföldtan volt, ezen belül a vízfeltárás, hidrogeológiai kutatások, rétegvizek, hévizek utánpótlódásának, mérlegének vizsgálata. Több tudományos szakbizottságnak volt a tagja, és jelentős szakértői tevékenységet folytatott külföldön is (Kuba, Irán, Nigéria, India). Társaságunk munkájában 1943-tól vett részt. 19741980 között a Hidrogeológiai Szakosztály elnöke volt. Tevékenységéért 1978-ban Pro Aqua, 1987-ben tiszteleti tag kitüntetésben részesült. lanító víztisztító berendezései. Jelentős szerepe volt FüzesaA Magyar Hidrológiai Társaság által a 2010. május 25-i közgyűlésen átadott szakirodalmi díjak A Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj Bíráló Bizott- A Szerző a tanulmányában komoly kritika alá veti a metsága dr. Szigyártó Zoltánnak az árvízvédelemben jól szék módszert. Az érvek és az ellenérvek felsorakoztatása uhasznosítható, a saját tudományos eredményeit világosan bemutató és szakmai útmutatásokat tartalmazó A mértékadó árvízszint és a valószínűség c., a Hidrológiai Közlöny 2009. évi 1. számában megjelent tanulmányát nívódíjban részesítette. Csaknem 30 éve folyik a vita a szakirodalomban és a szakmai fórumokon arról, hogy az árvízvédelmi művek (döntően az árvízvédelmi töltések) kiépítési előírásait (a mértékadó árvízszintet) melyik módszerrel helyes meghatározni: az évi legnagyobb vízszintek „hagyományos" matematikai statisztikai elemzésével, vagy pedig az egy bizonyos küszöbszint feletti valamennyi árhullám vizsgálatával (az ún. metszék módszer szerint). Dr. Szigyártó Zoltán munkájának újszerűsége abban rejlik, hogy érdemben, kritikai szemlélettel összeveti a két módszer előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és gyakorlatias megoldási javaslatokat ad. A módszerek ilyen mélységű összehasonlítása és a javaslatai hiánypótlók. Külön kiemelnénk, hogy a lassan már negyven éve lezajlott kutatási, majd döntési folyamatot is részleteiben bemutatja, ami lehetőséget ad az akkori megfontolások elemzésére is. A Szerző röviden áttekintette az elmúlt időszakban a mértékadó árvízszintek meghatározására tett erőfeszítéseket és megállapította, hogy a tanulmányok nem határozták meg az alkalmazandó matematikai statisztikai módszert. Tanulmányában tehát erre kereste a választ. Először a valószínűségi változó (vízállás vagy vízhozam) kiválasztásával foglalkozott, majd a vízállás használata mellett érvelt. A következő lépésben megvizsgálta, hogy a választott valószínűségi változót milyen eloszlásfüggvény közelíti a legjobban. A számos lehetőség közül a Gumbel és a normális eloszlást találta megfelelőnek és az empirikus eloszlásfüggvény sajátosságainak figyelembe vételétele alapján a normális eloszlást választotta ki a vizsgálatok elvégzéséhez. Igen fontos feladatként jelöli meg a nagyvízi vízjárás változásainak vizsgálatát (ellenőrzését) és az esetlegesen szükségessé váló korrekciók (homogenizálás) elvégzését. tán az évi maximális jégmentes vízállások alapján meghatározott mértékadó árvízszintek mellett foglal állást. * A Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj Bíráló Bizottsága dr. Kiss Áron Keve, dr. Ács Éva, dr. Kiss Keve Tihamér, dr. Török Júlia Katalin: „A protozoon közösség szerkezete és évszakos változása (heterotróf ostorosok, csillósok, amőboid egysejtűek) egy nagy folyó planktonjában (Duna, Magyarország•)" - (Structure and seasonal dynamics of the protozoan community (heterotrophic flagellates, ciliates, amoeboid protozoa) in the plankton of a large river (River Danube, Hungary) c. tanulmányát nívódíjban részesítette. A tanulmány az European Journal of Protistology szakmai folyóiratban jelent meg, 2009-ben (45. kiadás, 121-138. oldal), angol nyelven (Impakt Faktor: 1,000). Azzal, hogy a szerzők egy egyéves időszakra vonatkozóan „minden nagy protozoon formakör" évszakos változását bemutatták a Duna gödi szakaszának planktonjában, a közölt eredménysor a hazai hidrobiológia területén hiánypótlásnak számít. Ma a szabadon élő protozoonokkal, köztük a heterotróf ostorosokkal, a vizek anyagforgalmában betöltött meghatározó szerepük ellenére már csak egy-két kutató foglalkozik hazánkban. A Duna esetében lassan 15 éve egy több évtizedes protisztológiai kutatás-sor maradt gazda nélkül, aminek folytatása mind az alapkutatások, mind a gyakorlat szempontjából kiemelt fontosságú. Jelen vizsgálattal a szerzők megállapították, hogy a gödi Duna szakasz protozoa együttese jelentős, diverzitása szezonálisan változó és azon belül is jól leírható. A Zooplankton összetétele során 64 heterotróf ostoros, 14 csupasz amőba, 50 házas amőba, 4 napállatka és 83 csillós faj került elő. A cikkben a szerzők olyan élőlény csoportot mutattak be, amelyeknek a faji diverzitás ismeretén túl a vízminőség alakításában is fontos szerepe van. Segítségével a Duna mikroszkopikus élőlényeinek anyagforgalmi szerepe világosabbá vált. A közölt eredmények és a dolgozatban leírt eljárás kiemelkedő jelentőségű-