Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Zákányi Balázs–Szűcs Péter: Völgyzáró gát és árvízvédelmi töltések hidraulikai vizsgálata SEEP2D modullal
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 2. Megállapítható, hogy a szivárgási felületek nagymértékű esése a valóságnak megfelelően történik a szivárgóban (9. ábra). Ezt bizonyítja az is, hogy a szivárgóban a sebességek értéke megnőtt. A nyomásértékek a maximális értéket a gát jobb alsó részén érik el, ahol legnagyobb a víznyomás, mivel a tározótér felöli oldalról, van szó (10. ábra). 3. Vizsgáltunk továbbá három, az ÉKÖVIZIG területére jellemző tipikus árvízvédelmi gáttestet. A modellezett naTotal Flowrate = 0.001420(m / N3/d)/(m) gyobb és kisebb árvízszintek esetében mindössze a kapott fajlagos hozama értékek nagyságrendbeli eltérése figyelhető meg, amíg a szivárgás alakulása-, nyomás-, sebesség- viszonyok megegyezést mutattak (12 és 13. ábra). Ez a hasonlóság vélhetően annak köszönhető, hogy mindhárom modellezett esetben a kis és nagyvíz között csak a vízszint-magasságban mutatkozik eltérés. Mate rials • core 1 I core 2 • core 3 12. ábra. A gáttestben kialakuló szivárgási- és az ekvipotenciális-vonalak egy Révleányvár térségi gátszelvényben Total Flowrate = 0.000265(m A3/d)/(m) . a J a a : Materials I core 2 core 3 13. ábra. Kisebb árvíz esetén a szivárgás a gáttesten belül (Révleányvár) 1. A kilépési koordináták vizsgálata során kapott eredményeiből arra lehet következtetni, hogy mindhárom esetben a nagyvíznél magasabb, míg a kisvíznél alacsonyabb ponton lép ki a gáttestböl a víz a mentett oldalon (4. táblázat). 4. táblázat. A mentett oldali kilépési pontok x koordináta [m] v koordináta [m| a |m| Nagyvíz 36.3 2.27 3.76 Kisvíz 38.1 0.6 1.34 Total Flowrate = 0.004329(m A3/d)/(m) 2. A Cigánd és Révleányvár térségében lévő modellezett gáttestek paramétereit tekintve elmondható, hogy azok között eltérés nem, vagy alig mutatkozott. Véleményünk szerint ez arra az okra vezethető vissza, hogy a két vizsgált gáttest geometriájában, belső szerkezetében, szivárgási tényezőjében, lényeges hasonlóság figyelhető meg. 3, A harmadik modellezett eset nagymértékben különbözik az előtte vizsgáltaktól (14. ábra). Megállapítható, hogy ez az eltérés a különböző felépítésű gátszerkezet következtében alakulhatott ki. Mate rials shell I core 1 core 2 14. ábra. A modellezés során kapott nyomásé/oszlás a halászhomoki jellemző keresztszelvényben Az elem- és hálókiosztásra vonatkozó megállapítások: 1. a durvább hálóosztás pontatlanabb eredményekhez vezet, mint a finom, ezért törekedni kell arra, hogy a számítógép nyújtotta korlátokon belül az alapadat-rendszer sajátosságainak figyelembevételével egy megfelelően részletes hálót alakítsunk ki. 2. a különböző anyagi tulajdonságokkal rendelkező területek határán úgy célszerű az elemek határát megválasztani, hogy a határvonal az elemek oldalai mentén legyen. 3. az anyagi tulajdonságok egy-egy elemen belül állandók, elemenként azonban különbözők lehetnek. 4. az elemek nem lehetnek egymással átfedésben, a teljes modellezett teret ki kell tölteniük, anélkül, hogy közöttük bármilyen űr maradna. 4. Az eredmények összehasonlítása, összefoglalása Az előzőkben áttekintettük és vizsgáltuk a gáton keresztüli síkszivárgás számításának fontosabb analitikus módszereit. Továbbá a véges elem közelítés alkalmazásával, számítógéppel is modelleztük a gátak hidraulikai tulajdonságait. A Lázbérci-víztározó gátszelvényére jellemző fajlagos hozam értékeket a 15. ábra mutatja. Ahol a vízszintes tengelyen a különböző számítási módszerek vannak feltüntetve, a függőleges tengelyen pedig az adott alkalmazás során kapott q fajlagos hozam Az ábra alapján a következő megállapítás tehető: - az analitikus módszerek közül a Casagrande és a Casagrande-Kozeny nagy hasonlóságot mutatnak, - ezektől nagymértékben eltér a Pavlovszkij és a GMS 6 módszerekkel kapott eredmény,
