Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 6. táblázat. Ázsia-i lemeztektonikai folyamatokkal kapcsolatos jelentős karsztos mészképző ásványvizek Térképi Ország A forrás HőmérA forrás A mészkő-kiválások szám megnevezése séklet °C típusa leírása 1 Jordánia Hammamat Main 54-60 Karsztos hévíz Vízeséses kiválás 2 Törökország Pamukkale 33-41 Szénsavas karsztos hévíz Hatalmas lerakódás 3 Törökország Karahajit 35-54 Karsztos hévíz Mészkőkúp 4 Irán Zendan Szulejman meleg Karsztos hévíz Hatalmas mészkőkúp 5 Irán Ask 23-93 Karsztos hévíz Mészkőkúpok 6 Afganisztán Adjaru forró Karsztos hévíz Nagykúp 7 Pakisztán Askole 37-38 Karsztos hévíz kúpok 8 Tádzsikisztán Garm Csasma 62 Karsztos hévíz Nagy lejtői 9 Kirgizia Dzsertasi 21 Karsztos hévíz Nagy kúp 10 Oroszország Távol Kelet Travertínó forrás 18-28 Karsztos héviz Nagy lerakódás 11 Oroszország Csukcs félsz. Névtelen forrás 15-21 Karsztos hévíz Nagy lerakódás 12 Japán Shigaku 22-46 Karsztos hévíz Kisebb kiválás 13 Kína Baishuitai 28 Karsztos hévíz Nagy előfordulás 14 Kína,Tibet Tertapuri 94 Karsztos hévíz Nagy lerakódás 15 India Manikovi 74-95 Karsztos hévíz Kúpok 16 Indonézia.Jáva Ciater Hot spring 47 Karsztos hévíz Kovás mészkiválás 17 Indonézia, Sulavezi Pangu 95 Karsztos hévíz Nagy kiválás 18 Fülöp szigetek Cebu, Mainit Hot Springs 36 Karsztos hévíz Vegyes kiválás 3.4.1. Délnyugat Ázsia (Közel-Kelet) Ez a terület lemeztektonikai lag igen változatos felépítésű, mert a nagy lemezek között (eurázsiai-afrikai) több kisebb lemez helyezkedik el (hellén-török-iráni), továbbá áthúzódóan érvényesül még az afrikai árokrendszer legészakibb részén keletkezett szír-jordán árok szerepe, amely az afrikai-arábiai lemezek között alakult ki. Továbbá lemeztektonikailag jelentős szerepet játszik még az iráni lemez is, központi helyzete miatt. E lemeznek délnyugati része ütközik az arábiai lemezzel és ebből az ütközésből alakult ki az északnyugat-délkelet irányú Zagrosz-hegység. Az iráni lemez északi része ütközik az eurázsiai lemezzel és jött létre az Elburz ma már több inaktív vulkánnal és utóvulkáni jelenségekkel. Az iráni lemez keleti oldalán pedig az indiai lemezzel történő ütközés következtében a beludzsisztáni hegyvonulatok gyűrődtek fel. a.) Törökország Délnyugat-ázsiai országok közül Törökország egyike azoknak, amelyek különösen gazdagok ásványvizekben és a hozzájuk kapcsolódó lerakódásokban. Ez a lemeztektonikai okokkal magyarázható, mert az u.n. anatóliai lemezt minden oldalról ütközési zónák határolják. Nyugaton a hellén lemezzel kapcsolatos aktív zóna alakult ki. Délen az afrikai lemezzel ütközve jött létre a Toroshegység, északon pedig a feketetengeri lemezzel történő ütközésből az Észak-Anatoliai hegyvonulatok gyűrődtek fel. Az ország keleti részén is igen bonyolult lemeztektonikai folyamatokat mutattak ki. Az országban a bonyolult lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben az inaktív vulkánossághoz és nagyfokú szeizmitáshoz jelentős elterjedésben változatos ásványvíz típusokat szolgáltató hidrodinamikai rendszerek alakultak ki. Ezek közül a legismertebbek a mészképző ásványvizek. Legnevezetesebb Pamukkale ahol a szénsavas források környezetükben igen látványos mészkő előfordulást hoztak létre. A főforrás vize egy kb. 20 m hosszú, 2-3 m széles karsztos járatból a C0

2-től élénken pezsegve tör fel. A járatból a víz forrástóba ömlik, amelynek a fenekén is vízfeltörések figyelhetők meg. A forrás vízhozama a közlések szerint 15 000 l/min. Hőmérséklete 35-38°C és a vízkémiai vizsgálatok szerint a nagy oldott sótartalmú vizek csoportjába sorolható. A kationok közül uralkodó a jelentős mennyiségű kalcium és magnézium. Az anionok közül legtöbb a hídrogénkarbonát, de jelentős még a szulfát is. A víz ritka elemekben gazdag. A vízzel feltörő gáz, amely a pezsgést okozza, legnagyobb részben C0

2. Ennek alapján a forrásvíz nagy sótartalmú kalcium, szulfátos, hídrogénkarbonátos és szénsavas hévizek csoportjába sorolható. A forrás hírnevét azoknak a páratlan szépségű mészkiválásoknak köszönheti, amelyet a meleg, kalciumban dús víz a Dzsürükszü folyó völgyének oldalában rakott le. A látogatók százezrei gyönyörködhetnek ezekben. A forrásvíz kb. 2500 m hosszúságban szakaszosan rak le kalcium-karbonátot. Vannak szabálytalan és szabályos alakulati formák és ennek különböző változatai. Érdekes forrásmészkő képződés figyelhető meg még Pamukkalétól nyugatra kb. 6 km-re Karahayitnál, ahol egy mészkőkúp képződik és a forrás annak tetején lép a felszínre Waring G. A. (1965) és Erentöz L, - Ternek Z. (1969) szerint nagy forrásmészkő előfordulások vannak még az országban több helyen, amelyek közül elsősorban a Csankiri-i, a Muradiye-i és a Tekkekőy-i érdemel kiemelést. b.) Jordánia Az ország hévforrásai közül a rendelkezésre álló adatok szerint csak a Holt-tengertől keletre-északkeletre fakadók mészképzők. A leghíresebbek ezek közül a Hammamat Main-iak, amelyek 54-60°C-ak és az erózióbázis felett kb. 40 m-rel mészkőből fakadnak. A források elfolyó vizéből két helyen vízesés mentén válik ki a mész (Scheuer Gy. 2005). c.) Irán Az ország területén az irodalmi adatok szerint Waring G. A. (1965) és Damm B. (1968) hat jelentős és érdekes mészképző hévforrás ismeretes. Ezeknek egy része az ország nyugati területén lévő közel északnyugatdélkelet csapásirányú Zagrosz hegységben van. Jelentős előfordulások vannak még a Kaszpi-tenger déli partja