Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

^CHEUEl^i^^^^egjelentősebl^^ 25 zik a forráskataszter szerint. A 15°C alatti ásványvizü forrá­soknál számos helyen képződik, illetve képződött forrás­mészkő, különféle megjelenés-formában. E forrásoknál rendszerint az uralkodó kation a kalcium 49-75 eé%-al, az anionoknál pedig HCO, 84-90 eé%-al. Ezek az ásványvizü források a lemeztektonikai tényezők hatására jöttek létre, és ezek közül egyeseknél mészképző hajlam igen dinamikus. A kis-kaukázusi hideg ásványvizekből képződő, illetve képződött forrásmészkő típus a változatos alakú kúp, ame­lyeknek alábbi formáit említi az irodalom: a.) lapos pajzs alakú (travertinovij sit), b.) kupola alakú (travertinovij kupol), c.) csúcsos formájú (travertinovij szopki), A forráskúpon túlmenően lejtői mészkiválásokat is tár­gyal a hivatkozott irodalom. E mészképző források főleg a palezóos és mezozóos mészkő területekhez kapcsolódnak. Ezek közül kettőt eme­lek ki, ahol jelentős elterjedésben mészkövek halmozódtak fel. Ezek közé tartozik Urc-nál képződött mészkövek, ahol az irodalom szerint 50 knf kiterjedésű karbonát anyagot mutattak ki a vizsgálatok. Jelentősek még a dzsermuki hévforrások is, melyeknek víz-hőmérséklete 19-65°C között ingadozik, s magas a só­és gáztartalmuk. E források is dinamikus mészképzők. Összefoglalóan megállapítható, hogy Európában az elő­zőkben leírtak alapján, hogy a lemeztektonikai folyamatok­kal összefüggésben kialakult hidrodinamikai rendszerekhez kapcsolódó mészképző ásványvizek leggyakoribb típusát a karsztos szénsavas ásványvizek képviselik, mert a felso­rolt és ismertetett európai mészképző ásványvizek kb. 80 % -a tartozik ebbe a típusba és ezekhez kapcsolódnak a legje­lentősebb A hazai előfordulásokat külön összeállításban kívánom ismertetni. 3.4. Ázsia E hatalmas kontinens és a hozzá kapcsolódó szigetvilág nemcsak morfológiailag, hanem lemeztektonikailag is na­gyon bonyolult felépítésű, mert az Eurázsiái lemez déli és keleti oldalán több kisebb-nagyobb lemezzel érintkezve és ütközve alakultak ki az ezekhez kapcsolódó változatos irá­nyú, elterjedésü és kiterjedésű lemeztektonikai zónák. A le­mezek ütközéseiből eredően jelentős nagyságú és magassá­gú hegységek jöttek létre, subdukcióval, árokképződéssel, hatalmas horizontális eltolódásokkal, helyenkénti széthúzá­sos-tágulásos depressziós folyamatokkal, kiterjedt dinami­kus vulkáni tevékenységgel és szeizmitással. Ázsia területén is a lemezek ütközési zónáiban igen vál­tozatos típusú és kémiai összetételű ásványvizek törnek fel, bizonyítva azt, hogy e hatalmas kontinensen is a lemeztek­toniai folyamatok olyan aktív hidrodinamikai rendszereket hoztak létre, amelyeknek köszönhető ásványvizekben való gazdagságuk és ezekhez kapcsolódó változatos típusú for­rás-üledékek felhalmozódása valamint ezeken belül mint pl. a karsztos rendszerek oldataiból kicsapódó mészkövek. E­zek közül egyesek világhírűek (Törökország Pamukkale), vagy nevezetesek (Tádzsikisztán: Garm Csasma, Kína; Baishuitai) nagyságuk, s látványos megjelenés-formáik mi­att. Az ázsiai mészképző ásványvizek közül a 24 legismer­tebbet választottam ki helyszíni tapasztalatok, valamint a szakirodalom alapján és készítettem ezekről a következő le­írást (ó.ábra), valamint adottságaikról a 6. táblázatot állí­tottam össze. forrásvízi mészkő előfordulások is. 6. ábra. Ázsia áttekintő helyszínrajza a különböző lemezek ütközési zónáihoz kapcsolódó legjelentősebb mészképző hévforrások feltüntetésével a szakirodalmi adatok és helyszíni megfigyelések alapján 1-18. Hévforrások országonkénti számozással. (Megjegyzés: Az előfordulások megnevezését a 6. táblázatban közlöm)

Next

/
Thumbnails
Contents