Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik
^CHEUER^^^Wegjelentőseb^^ 2. táblázat. Dél-Amerika lemeztektonikai folyamatokkal összefüggő legjelentősebb forrásmészkő előfordulásai Térképi Ország A forrás HőmérA forrás Mészkőkiválások szám megnevezés séklet °C típusa leírása 1 Kolumbia Santa Rosa de Cabal 59-72 hévforrás Igen nagy előfordulás 2 Kolumbia Purace 36-72 hévforrás Hatalmas vegyes előfordulás 3 Kolumbia Pandiaco 30-37 Szénsavas karsztos hévíz Dinamikus kiválás 4 Ecuador Agua Caliente meleg hévíz Nagy vasas mészkő 5 Ecuador Tisco 27 Szénsavas hévforrás Mészkiválás 6 Peru Aguas de hancas 70-74 Karsztos hévforrás Vasas mészkő 7 Peru Acaya 30 Karsztos hévforrás Nagy lerakódás 8 Peru Coris 43 Karsztos hévforrás Nagy mészkőkúp 9 Bolívia Urmiri 42-73 Karsztos hévforrás Nagy lerakódás 10 Bolívia Luluni 68-75 Karsztos hévforrás Nagy lerakódás 11 Bolívia Miraflores forró Szénsavas karsztos hévíz Nagy lerakódás 12 Chile Los Banitos 61 Karsztos hévíz Nagy lerakódás 13 Argentína Puenta del Inka 35-38 Karsztos hévíz mészkőhíd 14 Argentína Colluco 60 hévíz Mészkőkúp a) Kolumbia Az ország legjelentősebb hévforrásai az államon végig húzódó Központi Kordillerák területén fordulnak elő. A hegységben számos aktív vulkán ismeretes. Ezek közül a Ruiz, Tolima, Purace, és az Azucar vulkán térségében ismeretesek hidrotermás jelenségek és hévforrások. Ezek változatos forráslerakódásokat hoznak létre. A Nevado del Ruiz vulkán nyugati oldalán több hidroterma mező ismeretes. Ezek közül a legnevezetesebbek az Acimaipa, Caleres, Los Termales és az El Disparate. A mészképződés szempontjából legjelentősebbek a Pereira várostól északkeletre 15 km-re Ter male de Santa Rosanál feltörő hévforrások, amelyek jelentős nagyságú mészkövet halmoztak fel környezetükben. A források 53 -72°C hőmérsékletűek, gőz és egyéb gázok (H 2S, C0 2) kíséretében metamorf kőzetek repedéseiből törnek fel. A Purace vulkánál Coconuco város közelében is ismeretesek mészkövet lerakó hévforrások. Dél-Kolumbia legjelentősebb forrásmészkő előfordulását Pasto város közelében Pandiaconál a Galares vulkánhoz kapcsolódó hévforrások hozták létre, amelyek vasoxidos mészkövet halmoztak fel. b.) Ecuador Ebben az országban is számos helyén fakadnak genetikailag a vulkánossághoz kapcsolódó hévforrások és lerakódásaik változatos kifejlődésüek. A forrásmészkő mellett gyakoribbak a vasas kiválások, de ismeretesek kova, gipsz, és kén felhalmozódások is. Az ország északi részén a Cayambe vulkán környezetében, az Agua Calienténél, az Antisana vulkán közelében pedig Tysconál kilépő vizek halmoznak fel karbonátanyagokat. A Tunguragua vulkán északi lábánál Bánosnál jellegzetes vörös limonitos forrásüledék ismeretes. Az ország déli részén Cariamanganál fakadó langyos forrásoknál (20-22°C) a kivált mészkövön túlmenően kén és gipsz felhalmozódások is említésre méltóak (Waring G. A. 1965). c,) Peru Limától északra a legjelentősebb mészkő előfordulásokat létrehozó hévforrások a Rio Santa völgyéhez kapcsolódnak. A Santa Julia-i hévforrások, környezetükben nagy édesvízi mészkő felhalmozódást hoztak létre. A források nátriumkloridosak jelentős kalcium-hidrogénkarbonát tartalommal. Az Aguas de Chancos-i hévforrások részben a patakmederben, részben pedig a vízfolyást kísérő ármentes teraszon lépnek a felszínre. Egyes források környezetében ma is intenzív mészkiválás figyelhető meg. Az idősebb mészkövek a patak jobb oldalán a völgyoldalban több helyen közvetlenül tanulmányozhatók. A források 70-75 °C-úak, erősen szénsavasak és hozamuk 1000-1200 1/ min-re becsülhető. Egyes kőzetrepedésekből gőz is a felszínre tör. A Rio Santa bal oldalán Recuaynél a folyó felett kb. 100 m-rel a völgyoldalban több helyen hévforrások lépnek ki a felszínre. Ezek környezetében a most képződő karbonát-anyag mellett idősebb forrásmészkövek is megfigyelhetők. Néhol látványos lejtői típusú mészkiválások alakultak ki. Forrás-mészkő előfordulások vannak az országban még Churinnál, Acayanál, Bános Corisnál. Vasas mészkiválás ismeretes Marcapatánál, Agna Calienténél, ahol a vizek vasoxidtól vörös mészkőkúpokból lépnek a felszínre. Megemlítem még a Titicaca tótól északra fekvő Putina-i hévforrásokat is, amelyek kovás mészkövet halmoztak fel. d.) Bolívia La Paztól délkeletre kb. 50 km-re a Rio La Paz mély völgyéhez kapcsolódó meredek esésű szük mellékvölgyben fakadnak az Urmiri-i hévforrások. A hévizek részben a völgytalpon - részben pedig 15-20 m-rel magasabban a völgy oldalban lépnek a felszínre paleozóos kőzetek repedéseiből. A hévforrások hőmérséklete 42-73 °C, vízhozamuk 1500 l/min-re becsülhető. A források környezetükben mészkövet halmoznak fel. Az idősebb karbonát-anyag a völgyoldalban figyelhető meg. A víz jelentős oldott sótartalmú, nátrium, hidrogén-karbonátos típusú és enyhén lúgos kémhatású (pH7,3). Az országban jelentős mészkő lerakódások vannak az Uncia-i és a Luluni-i hévforrásoknál is, amelyek szintén paleozóos kőzetekből fakadnak és hőmérsékletük 60-75 °C. Az ország délnyugati részén Potosi környezetében több nevezetes hidroterma és hévforrás ismeretes. Ezek közül a Tarapaya-i, Totora-i és a Miraflores-i hévforrások a legismertebbek. E források a Rio Pilcomayo völgy talpa felett kb. 100 m-rel törnek a felszínre. A források kb. 2 km hosszúságú összefüggő jellegzetes lejtői kifejlődésü édesvízi mészkő előfordulást hoztak létre a völgy bal oldalán A 24-34 "C-os hőmérsékletű Tarapaya-i hévforrások egy kb. 50 m átmérőjű kerek, 17 m
