Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. mélységű tóban törnek fel. A hévforrás tavat Ojo del Inka néven tartják számon. A vízhozam 2000 1/min-ra becsülhető. A tóból kifolyó víz karbonátképző hajlama ma már nem jelentős. A Totora-i hévforrások kb. 50x50 m-es nagyságú területen törnek fel 5 kisebb sekély mélységű forrástóból. A völgyperemnél kialakult vízesésnél karbonát kiválás tapasztalható. A forráscsoport harmadik tagja a Miraflores-i hévforrások, amelyek a kréta időszaki homokkő repedéseiből fakadnak. A főforrás előterében egy kb. 100 m hosszúságú, kb. 20 m magasságú és 60-70 m szélességű vékony rétegzett mikrotetarátás látványos mészkő-plató alakult ki. e.) Chile A főváros Santiago tágabb környezetében számos hévforrás található. Ezek körül többnél jelentős mészkő és egyéb forrásüledék halmozódott fel. így Bános de Higueránál és Los Banitosnál karbonát anyag vált ki, Bános Moralesnél pedig a nagy vastartalmú víz miatt vöröses színű vasoxidos mészkő volt megfigyelhető. Chile legjelentősebb hidrotermái a Gejzír el Tatio-i területen törnek fel. f,) Argentína Az ország nyugati részén észak-déli irányban végig húzódó Andokban és annak keleti előterében számos hévforrás fakad. Mendózától nyugatra 190 km-re a Chile-i határ közelében, 2720 m-es magasságban a Rio Las Cuevas völgyében fakadnak a Puente del Inka hévforrások. A feltörő vizek 35-38 °C-ak, a hozam 2500-3000 l/min az oldott sótartalom meghaladja a 16,000 mg/l értéket. A víz nátriumkloridos típusú nagy kalcium és szulfát-tartalommal. A források környezetükben jelentős mennyiségű mészkövet halmoztak fel. Az előfordulás azért igen nevezetes, mert a képződött forrás-mészkő kb. 10 m hosszú, 30 m széles és kb. 8-10 m magasságú természetes hidat alkot a folyó felett . Nevezetessége ennek, hogy már az Inka birodalom idején gyógyfürdőként hasznosították. Ennek romjai ma is megfigyelhetők. Nevezetes fürdők és hévforrások vannak még Mendózától délre is, amelyek közül megemlítem a Los Molles-i, La Kiki-i, Bános de Copahue-i, Huechu Laufquen-i és a Calluco-i vízkilépéseket. Ezek közül kettőnél forrásmészkő is található. Összefoglalva a fentieket a dél amerikai földrész nyugati oldalán a Nazca óceáni-dél amerikai kontinentális lemezek ütközési zónáiban a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben nagy számú hidrodinamikai rendszer keletkezett, amelyekhez több ezer hídroterma és hévforrás kapcsolódik. Az igen nagy számú vízföldtani megjelenés formákon belül a lemeztektonikai karsztosodás is igen jelentős és ehhez kapcsolódóan keletkeztek azok a forrásmészkő előfordulások amelyek közül többet a szakirodalom méltán tart jelentősnek. 3.2. Az afrikai kontinens lemeztektonikakával kapcsolatos mészképző ásványvizei és forrásmászkő előfordulásai Az afrikai kontinens lemeztektoniakailag egyedi adottságokkal rendelkezik. A Kelet- -afrikai árokrendszert kialakító széthúzásos tágulásos és süllyedéses ún. riftesedési folyamatok a kontinensnek egyik különlegességei, amelyekhez természetesen ezzel összefüggésben érdekes és változatos hidrodinamikai rendszerek is kapcsolódnak. így az árokrendszernél erőteljesen érvényesülő lemeztektonikai folyamatokkal összefüggő gyors süllyedési folyamatok miatt keletkezett tengerszint alatti depressziók, aktív vulkáni tevékenység és, a mélyben lezajló mozgásokat jelző erőteljes szeizmicitás, továbbá az árokrendszer igen kedvező geotermikus adottságai, és e területekkel összefüggő hidrotermás-hévforrásos tevékenység és üledékképződés jelzik a kontinens keleti felén végbemenő aktív és dinamikus lemeztektonikai folyamatokat. Ezekkel a folyamatokon belül keletkeztek azok a hidroterma és hévforrás tevékenységhez kapcsolódó kiválások is, amelyek a világ ilyen típusú üledékképződésén belül egyediek és különlegesek. Az afrikai kontinens északi részén pedig az európai lemezzel történő ütközési zónához kapcsolódóan kialakult Atlasz-hegység is bővelkedik, olyan hidrodinamikai rendszerekben, amelyek a mélyben „lezajló karsztosodási folyamatokkal állnak genetikai kapcsolatban és ezekkel összefüggésben számos mészképző hévforrás keletkezett. így a fent leírtak alapján a hatalmas kontinensen belül mészképződés szempontjából két terület kiemelkedő jelentőségű, amelyek a lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódnak mégpedig az Atlasz-hegység és a Kelet-afrikai árokrendszer. A következőkben ismertetett előfordulásokat a 4. ábrán tüntettem fel és ezek elhelyezkedéséből is látható, hogy a lemeztektonikailag érintett zónákban helyezkednek el és a mészképző hévforrások. Adataikat a 3. táblázatban közlöm. kapcsolódó legismertebb mészképző hévforrásai és hidrotermái /Scheuer Gy. 2003/. 1-12. Mészképző hévforrások országonkénti felsorolásban. (Megjegyzés: A számozás megegyezik a 3. táblázattal)