Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. mészkő-kúp is. E források igen dinamikus mészfelhalmozó tevékenységét igazolja a völgy jobb oldalán megfigyelhető nagy vastagságú (kb. 100 m) forrás-mészkő összlet is. Jelentős mészkő előfordulást említenek még a Phillips Springs-nél is ahol 40 forrás tör a felszínre és több mint 10 ha területen történik mészkicsapódás (Waring G.A. 1965), továbbá a San Ysidro Hot Springs-nél is nagy lerakódások vannak jelenlegi mészképződéssel. 3.1.2. Közép és Dél-Amerika jelentősebb mészképző hévforrásai és lerakódásaik Közép-Amerikánál több kisebb lemez ütközési zónája alakult ki. A nyugati részen észak mexikói területen még közvetlenül a csendes-óceáni észak-amerikai lemezek ütközéséből eredő folyamatok érvényesülnek. Ezért pl. a Kaliforniai félsziget még ennek a zónájába esik, míg attól délre már a Kókusz lemez ütközéséből eredő lemeztektonikai hatásokat mutatták ki. Dél-Mexikóban, annak keleti oldalán pedig a Karibi lemez szerepe jelentős. Ennek a lemeznek keleti oldalán kialakult sziget ív (Nagy és Kis Antillák) mentén már az atlanti lemezzel történő ütközési folyamatok játszanak szerepet, és határozzák meg a lemeztektonikát igen jelentős vulkánossággal. 3.1.2.1. Közép-Amerika-i lemezek ütközési zónáihoz kapcsolódó mészképző ásványvizek és mészkiválások E fejezetben az amerikai kontinens tágabban értelmezett középső részének, ide sorolva Mexikót a Kis- és Nagy Antillák szigetvilágának országait, hévforrásait és mészkő előfordulásait, ismertettem főleg az irodalmi leírások alapján. A vizsgált országokban a karbonátos kőzetek igen elterjedtek, és ezekhez kapcsolódóan országonként több-kevesebb gyakorisággal törnek fel mészképző karsztos hévforrások. A rendelkezésre álló irodalmi anyag (Waring G.A. 1965) alapján ismertetem a jelentősebb előfordulásokkal. a.) Mexikó Az ország egész területén előfordulnak olyan hévforrások, amelyek forrás-mészkövet halmoztak fel környezetükben kisebb-nagyobb kiterjedésben. Érdekes előfordulás található Baja California félszigeten többek között, ahol a Prieta vulkán közelében El Marmolnál fakadnak olyan hévforrások, amelyek az erózióbázis felett lépnek a felszínre, és a lejtőn lefolyó vízből jelentős nagyságú kaszkádos forrás-mészkövet raktak le. A másik jelentős előfordulás Mexikóvárostól délre Ixtapan de la Sal-i fürdőhely környezetében fordul elő. A harmadik előfordulás az ország déli részén Oaxaca állam területén az azonos nevű fővárosától délkeletre, Hierve el Agua-i hévforrásoknál képződött. b.) Guatemala Az országból két előfordulást említek. Az egyik az ország középső részén Alta Verapaz megyében Balneario Chio-nél képződik. Míg a másik az ország keleti részén a Lago de Isabal közelében Agua Caliente-nél keletkezett. c.) Costa Rica Waring G. A. (1965) az országra vonatkozó hévforrás kataszterében négy forrásnál említ meg „mésztufa" kiválásokat. Ezek közül Coris-i és Hualcallio-i hévforrásoknál jelentős nagyságú mészkő előfordulásokat említ. d.) Belize A kis ország déli részén Toledo megyében a Big Falls Hot Springs vizéből vízesésekhez kapcsolódva válik ki forrásmészkő. e.) Kis és Nagy Antillák A szigetcsoportokon belül főleg közvetett adatok és utalások állnak rendelkezésemre az egyes előfordulásokról. így ezek részletes felsorolásától eltekintek, de kétségtelen tény az, hogy ezek is a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben keletkeztek. 3.1.2.2. Dél-Amerika mészképző ásványvizei és kiválásaik E hatalmas kontinensen Venezuelától-Tűzföldig számos olyan hévforrás ismeretes, amelyek környezetében mészkő kiválások vannak. A legérdekesebb és legváltozatosabb vízföldtani adottságok a kontinens nyugati oldalán végighúzódó Andok hegyláncaihoz kapcsolódnak, amelyek a Nazca óceáni és dél amerikai kontinentális lemezek aktív ütközési zónáiban alakultak ki és a mélyben ma is dinamikus lemeztektonikai folyamatok zajlanak le erőteljes szeizmicitással és mozgásokkal. Továbbá e folyamatokkal összefüggésben több ezer hidroterma és hévforrás tör fel a mozgó lemezrész területén, bizonyítva azt, hogy a kontinens nyugati részén nagyszámú hidrodinamikai rendszer alakult ki áramlási pályákkal és vízkörforgalommal A hévforrások genetikailag változatos típusokat képviselnek. Egy részük az aktív vagy már inaktív vulkánok környezetében van, más részük pedig a mély törésekkel és horizontális eltolódásokkal áll összefüggésben. A 3. ábrán olyan, mészkövet felhalmozó hévforrásokat tüntettem fel, amelyeknek helyét, megnevezését és fontosabb adataikat részben a helyszínen kaptam, részben pedig a szakirodalomból vettem át. Mellékelt 2. táblázatban a legjelentősebb előfordulásokat tüntettem fel. . ábra. Dél-Amerika áttekintő helyszínrajza a legjelen tősebh mészképző hévforrások feltüntetésével a szakirodalom alapján 1-14. Mészképző hévforrások országonkénti felsorolásban. (Megjegyzés: A számozott hévforrások adatait a 2. táblázat tartalmazza)