Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Papp Ferenc: Az öntöző vállalatok (1948. március 18–1956. július 1.)

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. A vállalatok létesítéséről.. A nagy múltú és rövid életű (8 év) öntöző vállalatokról keveset tud még a szak-közvélemény is, annak ellenére, hogy szervezésük, alapításuk pedig az akkor legnemesebb cél: - a háború utáni éhezés - enyhítése érdekében történt. Ezért is érdemes működésüket visszaidézni, hogy tudatosuljon minden olyan talajtani-, vagy más környezeti hatás, amelyet a mono-kulturás rizstermelés számlájára írtak (-tunk), az a háború utáni éhezés megszüntetése érdekében történt. (Mondhatjuk, sikeresen...) Ugyanis a háború előút az öntözéses gazdálkodásban a rizskultúra tervezett aránya mindössze 15-20 % volt. Viszont 1948-ban a Tiszafüredi Öntöző Rendszerben 3.240 kh rizs, 25 kh kert és 117 kh egyéb, vagyis 96 % rizs, 1 % kert, és 4 % egyéb volt az arány. A rizstelepek nagysága az egyéni gazdálkodásnak megfelelően 10-50 kh között volt. Ekkor még ismeretlen volt a nagyüzemi „kubáni rendszer ". A rizstermelésben a háború előtt a főszempont gazdasági vonatkozású volt. A háború után viszont a rizstermeléssel az éhezés leküzdése vált elsődlegessé, amely meghatározta a rizstermelés területének gyorsított növelését. Ehhez viszont több öntözővíz kellett, - szinte mindenáron olykor 2-3 átemeléssel is. Ennek feltételeit az öntöző vállalatok teremtették meg. (Az éhezés akkori jellemzésére idézem Tiszaroff 1945. szeptember 24-i dobolási jegyzőkönyvéből az alábbiakat: ..Értesíti az elöljáróság a hadbavonultak sokgyermekes családjait, hogy ma délután Cseppentő Ignác hentesnél családonként 25 dkg. sertéshús kerül kiosztásra...Az utalványok a Közellátási Hivatalnál szerezhetők be. ") Mindezek következménye lett, hogy a vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés - mint országos jelentőségű feladat, kiemelt szerepet kapott már a 3 éves tervben is. A Magyar Köztársaság Kormánya az 1948 március 18. napján hozott 104/1949. sz. határozatában öt Öntöző Nemzeti Vállalat alapítását határozta el. Négyet a Tisza, egyet a Duna vízgyűjtőjén. Utóbbi a Duna-Tisza-közi Öntöző NV Budapest székhelyű volt. (Információ hiányossága miatt a továbbiakban ezzel nem foglalkozom.) A Tisza-völgyi Öntöző Nemzeti Vállalatok. 1. Körösvidéki Öntöző NV (KÖRÖNT) - Gyula székhellyel, 2. Hódmezővásárhelyi Öntöző NV (HODÖNT) - Hódmezővásárhely székhellyel, 3. Hortobágyi Öntöző NV (HORTÖNT) - Debrecen székhellyel, 4. Tiszafüredi Öntöző NV (TIFÖNT) - Kunhegyes székhellyel. Az öntöző nemzeti vállalatok létesítésével kapcsolatban felidézem a KÖRÖNT alapító levelét azzal a szándékkal, hogy hitelesen tükrözze az öntözési vállalatok alapításának célját. ALAPÍTÓ LEVÉL. Földmívelésügyi Miniszter 16.501/501/1949. sz. OVH I. Altalános rendelkezések: A Magyar Köztársaság Kormánya az 1949. március 18. napján hozott határozatában Körösvidéki Öntöző Nemzeti Vállalat alapítását határozta el. 1.A nemzeti vállalat cége: Körösvidéki Öntöző Nemzeti Vállalat. 2. A vállalat székhelye: Gyónta. 3. A vállalat tárgya: A földmívelésügyi miniszter által kijelölt területen öntözővíz mennyiség termelésével és az engedélyezett kereten belül annak szétosztásával és jogszabályokban meghatározott módon való gazdálkodás és az öntöző főművek fenntartása, azok kezelése. 4. A vállalat tartama: határozatlan idő. 5. A vállalat felett főfelügyeletet az OVH felügyeletére illetékes miniszterek az OVH központi szerve útján gyakorolják. A vállalat az Országos Vízgazdálkodási Hivatalhoz tartozik. II. Cégjegyzés: A vállalat cégét az igazgató önállóan jegyzi. III. Ellenőrzés és felügyelet: OVH központi szerve. Budapest, 1949. március 28.-án. Csala István sk. földmívelésügyi miniszter A vállalatok működési területükön - feladatuk változásához igazodva - kirendeltségeket (körzeteket) hoztak létre. A szerveződések és átszervezések, - amelyek személyi érdektől sem voltak mentesek, - szinte folyamatosak voltak. A teljességre való törekvés nélkül idézek néhány szervezeti változást, és megemlítem a vállalaton belüli szervezeti egységeket, amelyek nevükben is gyakran változtak. A KÖRÖNT Alapításakor a KÖRÖNT székhelye Gyoma volt, amelyet Gyula székhelyre változtattak, Gyoma pedig a vállalaton belül kirendeltség lett. A Gyomai kirendeltségen belül Szarvason, Mezőtúron, Túrkevén és Kisújszálláson „körzetvezetőséget" hoztak létre. Kirendeltséget alapított a vállalat Gyulán is. A gyulai kirendeltségen belül az alábbi körzetvezetőségek működtek: Mezőberényben, Szeghalomban, Sarkadon. Igazgatói voltak: Varga József, Macskási József. A HODÖNT-öt mint önálló vállalatot felügyeleti szerve 1952-ben megszüntette, feladatával, személyi és dologi állományával a KÖRÖNT-höz rendelte. így a vállalatnak létrejött a negyedik kirendeltsége is Hódmezővásárhelyen. A HORTÖNT székhelye Debrecenben volt. Működési területe lefedte a megkezdett, de néhány évre abbamaradt tiszalöki öntözőrendszer területét is. A tiszakeszi szivatytyúteleppel és sok provizóriummal biztosította területén a vízszolgáltatást. Kirendeltségei és gépműhelyei működtek: Hajdúnánáson, Püspökladányban, Debrecenben. A HORTÖNT igazgatói voltak Tiszai E. Pál, Vezse Sándor (valószínűleg mások is). A vállalat szorosan együttműködött a Talajjavító Vállalattal, ennek eredményeként néhány év múlva Debreceni Öntöző és Talajjavító Vállalat lett. Egyes információk szerint a vállalat igazgatója ekkor Szabó István (a „ görgős ekés ") volt. A TIFÖNT működésében meghatározó volt az 1942-ben üzembe helyezett tiszafüredi szivattyútelep üzemelése és a háború okozta károk helyreállítása. Sajátos volt a feladata azért is, mert az Öntözési Hivatal Kunhegyesi Kirendeltségének értékeit is átvette. Működésében nagy jelentősége volt később az úszó szivattyútelepek (6-10 gépegységes) úszóműveinek megépítése és üzemeltetése. A kunhegyesi székhelyű TIFÖNT szervezetében kirendeltség működött: Kunhegyesen, Szolnokon. Körzetvezetőségei voltak: Kunhegyesen kettő, Karcagon, Túrkevén, Tiszabőn. A TIFÖNT, mint szervezet 1950-ben megszűnt, azaz nevet és szervezeti formát változtatva, mint a Közép-tiszai Öntöző Vállalat (KÖZÉPÖNT) működött szolnoki székhellyel 1956. július 1.-ig Kunhegyes kirendeltség maradt.