Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
3. szám - Fekete József–Sajgó Csanád–Horváth István–Kárpáti Zoltán: Összefüggés hazai hévizeink izotópos kora, hőmérséklete, szerves- és szervetlen fáciesei között
FEKETE J. és munkatársai: Összefüggés hazai hévizeink között — 57 500 1000 CT) •O in > -<u 1500 J 2000 2500 • • • • • o OD» o 1a • • 1b D 2a • • 2b * X CO 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 HCO3- (mg/l) 3. ábra. HCOi-tartalom változása a mélység függvényében A 3 db 200 mg/l alatti klorid-tartalmú minta esetében a Ca 2-tartalom kiemelkedő, valamint a vízadó réteg is karbonátos kőzetben van. Ezek meleg karsztvizek, egyértelműen nem kiédesedő tengervizek. A szerves anyag bomlásakor keletkező széndioxid nem csak a karbonátok oldódását, hanem a földpátok hidrolízisét is elősegíti. Látható, hogy a nagyobb nátrium-tartalmú vizek szervesanyag-tartalom szempontjából nagyobb részben a „b" csoportokba sorolhatóak. Ez a folyamat biztosan az egyik fontos nátrium-forrás. o 5 60 e -«> E 40 o 1a • 1b D 2a • 2b « 3 -14 -12 -10 -a -6 -4-2 0 2 S 1 80%. VS SMOW 4. ábra. Na' és HCO/ -tartalom Az illékony szerves anyag megjelenése a hévizekben hőmérsékleti küszöbhöz kötött, ami alátámasztja a korábbi elképzeléseket a PAH-ok megjelenéséről. A 6. ábrán jól látható az oldott, kromatografálható szerves anyagok megjelenése a ~70°C-os hőmérsékleti küszöbérték felett. Meg kell említeni, hogy kifolyási hőmérséklet értékekről van szó; a kutak talphőmérséklete ettől 15-30 fokkal nagyobb lehet. Ha megvizsgáljuk a teljes oldott szerves széntartalmat, akkor látható, hogy az illékony vegyületeket tartalmazó „b" csoportok hozzávetőleg egy nagyságrenddel nagyobb TOC értékűek az „a" mintáktól (7. ábra). Ez azt mutatja, hogy nem csak a hőmérséklet, hanem a vizek kora (azaz a korral arányos áramlási útvonal hossza) is befolyásolja az összes oldott szervesanyag-tartalmat. Az illékony (kromatografálható) szerves vegyületek megjelenését azonban csak a hőmérséklet határozza meg. Az lb és 2a csoport TOC-tartalma hasonló, a hőmérsékleti eltérés miatt azonban a 2a minták szerves anyaga nem produkált kis molekulasúlyú (illó vagy félillékony), oldható szerves vegyületeket. A szerves anyag eredete többféle lehet. Elsőként, a csapadék beszivárgása után, a talajból származó, vízben jól oldódó szerves anyagok (humin anyagok) kerülnek bele a vizekbe, később az üledékek diszperz szerves anyagával, illetve a lokális szerves anyag felhalmozódásokkal (pl. gyakoriak a lignit csíkok) találkozhatnak a vándorló felszín alatti vizek, és így az oldott szerves széntartalom eredete és jellege igen változatos lehet. A vizek jodidion tartalma általánosan a szerves anyagokkal mutat összefüggést, mivel jódot az élőlények halmoznak fel nagy koncentrációban. A jelen tanulmányban vizsgált minták esetében sem a TOC, sem az illékony szerves vegyületeket tartalmazó csoportok nincsenek összefüggésben a F-tartalommal, bár a jodidtartalom sokszorosa a tengervíz átlagos értékének (8. ábra). A 2. csoport tagjaira jellemző a nagy jodid-tartalom, a szerves anyagok képződésétől függetlenül. Ráadásul a jódhoz képest (a tengervíz Cl'/I" arányához mérten) kis kloridtartalom miatt ez a jelenség nem magyarázható a vízkeveredéssel. 1a • 1b a 2a • 2b » 3 — Híguló tengervíz 100 Cl-(mg/l) 5. ábra. Klorid- és nátriumion koncentrációk i « 1a • 1b o 2a • 2b « 3 Cl- (mg/l) 6. ábra. Az öt hévízcsoport hőmérséklete Ez szintén arra utal, hogy a hosszabb áramlási útvonal (nagyobb hőmérséklet, hosszabb idő) befolyásolja a felszín alatti vizek szerves fáciesét, akár oly módon is, hogy a víz más típusú szerves anyaggal találkozik útja során.
