Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Jobbágy Réka–Hajnal Géza–Vasvári Vilmos: A szivárgási tényező meghatározása terepi vizsgálatokkal

JOBBÁGY R. - HAJNAL G. - VASVÁRI V.: A szivárgási tényező meghatározása 27 KT m/s -ra adódott. Hasonlóképpen elvégeztük a számítást úgy is, hogy egy nagyobb szakaszt vettünk figyelembe a leszívási görbéből, ahol a vízszintsüllyedés még jól megfigyelhető volt. Ekkor 1,010 " m/s értéket kaptunk a szivárgási tényezőre, ami az előzőhöz képest már egy nagyságrend eltérést jelent. 113.5 113.0 112.5 fi

1 E 112.0 T s 111.5 5 111.0 110.5 110.0 2NF anyakút - - 24. kút — 25. kút 26. kút mmmmmmmmißmi/imiDiftiDiDmißin Idő [óra] 7. ábra. Kőbánya leszívási idősor 80 100 120 idő [perc] 8. ábra. Kőbánya rövidített adatsor Cooper és Jacob szabadtükrű talajvízre vonatkozó analízisét is alkalmaztuk. Ezt a szivattyúzás közben kialakuló, időben egyre jobban állandósuló vízmozgásra azért végezhettük el, mert a leszívás növekedése a megfigyelő-kutakban végig érzékelhető volt. A vízszintek ingadozása miatt azonban, ahogy az ábrán látható, a kiegyenlítő egyenesre nem illeszkednek a pontok (9. ábra). A tározási tényező (5) értéke, mely a hasznos hézagtérfogatot fejezi ki, a 21. kút és az anyakút kivételével 10^ nagyságrendű, ami szintén arra utal, hogy a modell alapfeltételezései közül a nempermanens áramlás a vizsgálat során nem valósult meg. A különböző kutakra kapott eredmények nagyjából azonos, 2,0-2,5KT

4 m/s körüli szivárgási tényezőt adtak D= 20 m telitett zóna vastagsághoz. Kivételt képez az anyakút, melyre az első szakaszt nézve 4,3-10"

5 m/s, a második szakaszra 7,5-10"

5 m/s adódott. A leszívási adatok értékelésére a Hantush-Jacob eljárást is elvégeztük, bár ez félig áteresztő réteggel fedett víztartóra vonatkozik. A megfigyelőkutakra húszméteres rétegvastagsággal számolva a szivárgási tényező 210"

4 m/s, ami egyezik a Cooper-Jacob megoldás eredményével (10. ábra). A visszatöltődési adatokból Theis módszerrel határoztuk meg a szivárgási tényezőt, 1-10" m/s-ot. A homokos, kavicsos területről tehát elmondható, hogy a Porchet módszer kivételével minden esetben 10

4 m/s nagyságrendű eredményt kaptunk, mely érték nagy valószínűséggel jól jellemzi a kőzetkörnyezetet. Obs- Wells ° 21 A

quifer Model Unconfined Solution Cooper-Jacob Parameters T - 0.003926 m

2/sec S = 0.09261 100. 1000. Adjusted Time (min

) 9. ábra. A Kőbánya 21, sz. kút leszívásának kiértékelése Cooper-Jacob módszerre

l ° 25 Aquifer Model Leaky Solution Hantush-Jacob Pa

ra

meters T =0003586

n S = 0.002737 r'B = 0.08649 Kz/Kr = 1 b = 20 m 10. ábra. A 25. sz. kút leszívásának kiértékelése HantushJacob módszerrel 11. ábra. Kutak helyszínrajzi elrendezése, Budafoki út 11. ábra. Kutak helyszínrajzi elrendezése, Budafoki út A 4NF kútban végzett vizsgálatokra Porchet és Theis módszerét alkalmaztuk. A Porchet módszerhez a leszívási görbe nem volt ismert, de a kiürülés nagyjából fél órát vett igénybe, így ezzel számoltunk. Mind a hat esetre 2• 10"

5 m/s körüli szivárgási tényező adódott, ami az agyagra viszony-