Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Jobbágy Réka–Hajnal Géza–Vasvári Vilmos: A szivárgási tényező meghatározása terepi vizsgálatokkal

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. lag nagy értéknek számít. A Theis módszeméi a kút alját feltételezhettük viszonyítósíknak, így 4-10"

7 m/s értéket kaptunk, ami a talajmechanika ismeretében reális eredménynek számít. A következő terület a XI. kerület Budafoki úton egy építkezés előkészületeként, a munkatér víztelenítéshez szükség volt a szivárgási tényező helyszíni vizsgálattal való meghatározására. A területen 9 fúrást mélyítettek, amelyek közül 5 készült célzottan talajmechanikai, 4 pedig környezet-földtani állapotfelmérés céljából. A furatok 15,1 m mélyek a 13,5 m-es B2-es fúrás kivételével. A próbaszivattyúzáshoz nem alakítottak ki külön kútsort, csak egy 8,30 m mély, alján egy méter hosszon szűrőzött anyakutat készítetB1 103.4 mBf mof 2008.03.17 104 ű tek, melyet B 10-nek jelölünk. A megfigyelő-kutak szerepét a meglévő, csövezett fúrások töltötték be. A kutak helyzetét az 11. ábra szemlélteti. Az anyakút esetében a fúrás homok- és homokos kavicsréteget harántolt (12. ábra). A megfigyelő-kutak alja ugyan kiscelli agyagban található, és nincsenek a homokban szűrőzve, de valószínűsíthetjük, hogy a furatok kialakításának következtében, mint például a csőpalást és a furat fala közti résben kialakuló szivárgás miatt, a vizsgált rétegben kialakuló vízszintváltozásokat kellő gyorsasággal követni képesek. 12. ábra. B-B rétegszelvény, Budafoki út A próbaszivattyúzást 56 órán keresztül végezték 40 1/ p hozammal. Az anyakútban 1,2 m-es depresszió alakult ki. A megfigyelő-kutakban a süllyedés néhány centiméter volt (13. ábra)

. 98.0 97.8 97.6 c- 97.4 m É 97.2 I 97 0 > 96.8 96.6 96.4 * *'.?rí?''»*i"(.'11..,•• íTíiiumlUi'.'.ttliíTiií B10 B2 B3 B4 B6 B1 30 Idő [óra] 13. ábra. Budafoki út, leszívási idősor A szivattyúzáskor a vízszint állandósult, permanens áramlás jött létre. A kiértékelések között így elsődleges jelentőssége a Dupuit módszernek van. A víztartó alsó határa a kiscelli agyag, melynek felszíne nagyjából 93 méterrel a tengerszint felett található. Ezzel számított szivárgási tényező a B2, B3 B4 és B6 kutakra 1,3

TO"

4 m/s. A B1 kutat és a B2 - B6 kútpárt vizsgálva az előzőhöz képesti eltérés elhanyagolható (1,4T0

4 m/s és 1,710"

4 m/s). A nem-permanens áramlás kiértékelésére szolgáló módszerek közül a Cooper-Jacob-féle eljárást alkalmaztuk. Ezt a vizsgálatot azokra a kutakra végeztük el, melyeknél a kezdeti nem-permaenens szakasz elkülöníthető volt. Az eredmények közelítették a kútképlettel kapott szivárgási tényezőket (~2T0 4 m/s). A kétféle számítással tehát jól használható értékeket kaptunk a vizsgált talajra. A harmadik terület, melyet a cikkben ismertetünk egy Buda környéki építkezés helyszíne. Itt kiépítettek egy kútcsoportot egy anyakúttal és két, egymásra merőleges irányban 3-3 megfigyelő-kúttal. A területen korábban végeztek talajmechanikai feltárásokat, de a kútcsoport helyén a kialakítás tervezésekor még nem ismerték a rétegrendet. A 4F jelű anyakút 12 m mély furatban készült 125 mm átmérőjű cső alkalmazásával. A kút alján 1 m iszapzsák, és fölötte 2 m szűrőzött szakasz található. A ftgyelőkutak 6 méter mélyek, 110 mm átmérőjűek. A felszínen 0,5-2,0 m vastagságban sovány agyag található, mely alatt iszapos durva homokot harántoltak a fúrások. A 3,5-5,0 m közötti mélységben kezdődő közepes agyagréteg alatt 5,5-6,5 m mélységben kövér agyag alapkőzet helyezkedik el. Az anyakút szűrőzött része, és a többi kút alja közepes vagy kövér agyagban van (14. ábra).