Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén
2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. A hévizek származása A kőzet-elváltozásokat okozó hévizeket részben a miocén kori vulkáni tevékenység utóhatásai által a felszínre, illetve a felszin közelébe hozott - a víz körforgásában még részt nem vett - juvenilis víz, másrészt a jelenleg is működő negyedidőszaki hévforrásokat tápláló - a víz körforgásában résztvevő — vadózus víz képviseli. A felszín alatt helyet foglaló hévíz mind a mélyben települő kőzetekből, mind a feltörés során érintett kőzetekből kiold egyes kémiai elemeket, melyek meghatározzák a hévíz kémiai összetételét. A feltörő hévíz a mcllékkőzettel érintkezve, azokban gyenge vagy erőteljes hidrotermás hatást érvényesít. Miként az előzőekből kitűnik, egyértelműen nyomon követhető, hogy a terület földtani képződményeiben (dolomit, mészkő, andezit) megfigyelt hévíz eredetű hidrotermás kőzetelváltozásokat egyrészt a miocén andezit vulkánosságot követő utóvulkáni, részint juvenilis, részint a karsztosodott dolomit és mészkőösszlctben helyet foglaló, uralkodóan karsztvíz eredetű hévíz feltörések eredményezték. A hévíz eredetű kőzetelváltozások elméleti és gyakorlati lehetőségeit az 1. táblázat szemlélteti (Vitális 1994), míg a kőzetminták anyagvizsgálati eredményei részletesen a hivatkozott irodalomban hozzáférhetők A területen észlelt, a hévíz-tevékenységgel összefüggő néhány jellemző kőzetelváltozást a következőkben ismertetjük. Duna Szt. Mihályhegy Nagy Gete t Kőszikla I Dorog Fehérszikla \(bevetítvej Lencse h. Duna Legend Becske Szanda h. Szentendrei-Duna Iszécsén^WcIa • Kőhegy |<e 1 ~ * 20 [kral IX. HOLOCEN a t rn 1 i + 2 ür^r 2. ábra. A Magyar-középhegység középső részének földtani szelvénye 1. Andezit, andezittufa (középső-miocén), 2. Agyag, homok (középső-miocén), 3. Kavics, homok (alsó-miocén), 4. Homokkő, konglomerátum (alsó-otigocén), 5. Oligocén és eocén képződmények összevontan, 6. Mészkő (triász), 7. Dolomit (triász). ' Kék 1 + + + + + + 3. ábra. A Dunai andezithegység és a határos mészkő-dolomitterületek eszményi mélyföldtani szelvénye 1. Agyag, homok, homokkő, agvagmárga, mészkő (neogén), 2. Andezit, andezittufa (neogéti), 3. Homok, homokkő, agyag, agyagmárga, márga, mészkő (paleogén), 4. Diorit (kréta), 5. Mészkő, dolomit (triász), 6. Gránit, granodiorit (paleozoikum), 7. Agyagpala, fillit, csillámpala, gneisz (paleozoikum). A triász dolomit kőzeteiváltozásai A Magyar-középhegység középső részét képező PilisBudai-hegység és a Vác környéki mezozóos szigetrögök dolomit-területeinek felszíni elterjedését, illetve földtani viszonyait a 4. ábrán közölt térkép szemlélteti. A térkép a dolomit és a dolomitos kifej lődésü képződményeket nyolcféle jelzéssel a 0 szerint különíti el. Diploporás dolomit (ladini) a Nagyszénás és a Csíki-hegyek területén felszínre bukkanó, fehér vagy szürkésfehér, zömmel növényi eredetű kőzet uralkodóan mész- és dolomit-kiválasztó moszatok (algák) vázainak tömeges felhalmozódása által keletkezett. A Diplopora annulata SCHAFH. nevű mész- és dolomitkiválasztó moszat csak néhány helyen gyakori. (Alsó-Zsíroshegy, Nagy- és Kisszénás), általában ritkán (pl. Csíki-hegyek) található.
