Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén

^^^Uí^i^^tévi^evéken^séj^ 3 O Uvrtihíly 3 Kaimn

ál XV-1 \ 1 J Dil hegt/ Ctévar t/j o 9 O nidi 10 atii U x 12 X. 13 x—' ft ^ 1 is ós n C3 18 s' / « 4. ábra. A Pilis-Budai-hegység és a Vác környéki mezozóos szigetrögök dolomit-területének térképe (a MÁFI térképadatai alapján kiegészítéssel) 1. Diploporás dolomit (ladini), 2. Barna, harnásszürke dolomit, 3. Dolomit, meszes dolomit, 4. Márgás mészkő, márgás dolomit és dolomitpadokat tartalmazó aviculás mészkő, 5. Szaruköves dolomit (karni), 6. Fődoloniit, meszes fődolomit (karni-nóri), 7. Halorellás dolomit, meszes dolomit, 8. Dachstcini és dachsteini jellegű mészkő, hidrotermás eredetű dolomitos mészkő-, meszes dolomit- és dolomit betelepülésekkel, a mélyebb szintekben színgenetikus dolomitpadokkal (nóri), 9. Dolomitot elért vagy harántolt fúrás, 10. Mintavétel helye és a minta sorszáma, 11. Működő dolomitfejtő, 12. Felhagyott dolomitfejtő, 13. Tájvédelmi körzet határa. 14. Szigorúan védett természetvédelmi terület, 15. Részletesen megkutatott dolomit-terület, 16. Készletbecslés során figyelembe vett dolomittérség (I) kategóriájú készlet ezer tonnában, 17. Felderítő fázisú kutatásra javasolt dolomitterület, 18. Budapest határa, 19. Szelvényvonal. Barna, barnásszürke dolomit (karni). A Pilisben a fehér- Szaruköves (tűzköves) dolomit (karni). A Budai-hegykői szelvényben és a Cserepes-völgyben egy-egy kis foltban ség déli részén (Naphegy, Tüzkőhegy, Rupphegy, Kakuk felszínre bukkanó világossárga-szürkésbarna tömött szövetű dolomit - dolomitos mészkő azonosítása - zavart települési helyzete miatt - csak a kőzettani jellegek alapján lehetséges. Dolomit, meszes dolomit (karni). A „Pilis-hídját" alkotó Zajnát hegyek és a Nagyszénástól nyugatra levő Hajnalhegy, valamint a váci Nagyszál és a csővári Várhegy területén felszínre bukkanó, általában szürkésfehér kőzet erősen repedezett, hasadozott. Rétegzés ritkán látszik rajta. Kőzettani és települési viszonyai legjobban a pilisvörösvári dolomitfejtőkben láthatók, illetve tanulmányozhatók. Márgás mészkő, márgás dolomit és dolomitpadokat tartalmazó aviculás mészkő (karni). Felszíni feltárása a pilisi Fehérkő-Feketehegy-i szelvényben és a Cserepes-völgy Szalmahíd feletti szakaszáról ismeretes. A rétegösszlet dolomit-betelepülései alárendeltek, belőlük anyagvizsgálat nem készült. hegy keleti oldala, Ördögorom stb.), valamint a Hármashatár-hegy-Táborhegy vonulatában felszínen található világosszürke-barnásszürke kőzet sötétebb árnyalatú szarukő-gumói, illetve -lencséi szeszélyes elhelyezkedésűek. Helyenként rétegszerüen sűrűn vagy ritkán, helyenként szabálytanul sűrűn vagy ritkán helyezkednek el. A szarukőben (tűzkőben) radioláriák és kovaszivacstük maradványai figyelhetők meg. A Hármashatár-hegy északkeleti oldalán levő dolomitsziklák szarukő-zsinórjai pl. a szerkezeti elmozdulásokat is érzékeltetik. Fődolomit, meszes fődolomit (karni-nóri). A Pilisben a Feketehegy északi oldalában és a Nagy-Kevély vonulatában. valamint a Budai-hegység belső részén kisebb-nagyobb foltokban bukkan felszínre. Az uralkodóan szürkésfehér, többnyire tömött szövetű, helyenként töredezett kőzet a Pilisben, a nóri, a Budai-hegységben a karni emeletet képviseli.