Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén

1 Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén Vitális György 1118. Budapest, Otthon u. 6. Kivonat: Jelen tanulmány összefoglalja mindazokat a megfigyelések és közlemények földtani, illetve vízföldtani eredményét, amelyeket a témában történt kutatások során észleltünk, illetve részleteiben már közzé tettünk A kőzet-elváltozások anyagvizsgálati eredményei, amelyek koordinálását és értékelését Hegyi Istvánná sz. Pakó Júlia oki. vegyész végezte, részletesen a hivatkozott közleményekben találhatók. A tanulmány a miocén kori vulkáni tevékenységgel összefüggő hidrotermás hatások okozta, valamint a negyedidőszaki hévforrás tevékenység által keletkezett kőzetelváltozásokat is bemutatja. A tanulmány felhívja a figyelmet a kőzetelváltozások gyakorlati jelentőségére és az ipari hasznosíthatóságot befolyásoló tényezőkre. Kulcsszavak: gyenge és erőteljes hidrotermás kőzetelváltozás, kőzetbontás, -porlódás, metaszomatikus dolomitosodás, magnezitesedés. Az 1969-1982 évek között számos földtani és vízföldtani megfigyelést végeztünk a Magyar-középhegység középső részét képező Dorogi-medence, a Pilis hegység, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Cserhát hegységhez tartozó Duna balparti-szigetrögök térségében. A jelen tanulmány a területről már közzétett megfigyelések, illetve közlemények eredményét új megvilágításba helyezve, különös tekintettel a hévizek kőzet-átalakító tevékenységére, összefoglalóan vázolja. A Magyar-középhegység középső részét képező terület vázlatos földtani térképét, a vizsgált területek feltüntetésével az 1. ábra szemlélteti, melyhez a 2. ábrán közzétett földtani szelvény tartozik, a mélyföldtani viszonyok eszményi földtani szelvényét a 3. ábra ábrázolja. V— ábra. A Magyar-középhegység középső részének vázlatos földtani térképe (Magyarország 1:300 000 ma. földtani térképe után összevonással) 1. Agyag, homok homokkő, agvagmárga, mészkő (neogén) 2. Andezit és andezittufa (neogén), 3. Homok, homokkő, agyagmárga, márga, mészkő (paleogén), 4. Mcszkö, dolomit (triász), 5. Szelvényvonal, 6. Részletesen megkutatott mészkőterület, 7-9. Mintavételi hely: 7. a triász képződményekből, 8. az andezit-összletből, 9. a neogén fedőképződményekhői. 1. táblázat A hévíz eredetű kSzetelváhozások áttekintése Hidrotermás hatás Hidrotermás közetelváltozás folyamata Hidrotermás hatás Dolomit (triász) Mészkő (triász) Andezit (tercier) Hidrotermás hatás összletben Gyenge hidrotermás hatás (H,0) dolomitporlódás mészkőporládás andezitporlődás agyagásvinyosodás Erőteljes hidrotermás hatás Hidroterma (HjO) Hidroterma (Sioj Hldroterait (CO., SO,) Hidroterma (CaO, CO,) Hidroterma (MgO, COj) Hidrolerma (KA H,0) kovásodás karbonálosodás, pirithintés kalcitosodás magnezitesedés kovásodás karbonálosodás, pirithintés kalcilosodás dolomitosodás agyagásványosodás, szericitesedés kovásodás piritesedés kalcit-erek karbonálosodás kálimetaszomatózis