Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Nagy László: Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon
^fAGY^^JtidrologiaHcatas^^ 43 éjjel a budai hegyekben lezúdult felhőszakadás az Ördögárok medre tele levén mindenféle hordalékkal és beépítéssel, a hegyek oldaláról leszakadó neki vadult áradat ezeket is magával sodorva tört be a Rác városba, egész házsorokat rombolva le és embereket ragadva magával, futott a Dunába (1. kép). A korabeli hírlapi tudósítások mérhetetlen pusztulásról számoltak be: "Az Ördögárok régebbi boltozata több helyen beszakadt, a rajta épített házak a lakókkal együtt elsodortattak és eltemettettek. Az árvíz tartama alatt a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott." A Dunában szinten nyomát hagyta káros hatásának egy hatalmas zátony képében, melyet mint hajózási akadályt nagy költséggel kellett eltávolítani. Egy 1879-ben végzett összesítés alapján az ördög-árki katasztrófa teljes káröszszege 3.113.024 Ft 90 krajcár volt (közel tízszerese az 1873-ban a baj megelőzésére előirányzott összegnek!) A katasztrófa során az áldozatok száma az eltűntek számával együtt meghaladta a 30-at. 1. kép. Az 1875június 26-i katasztrófa pusztítása az Ördög-árokban (a Vasárnapi Újságban megjelent ábrázolás) KFLYIIF.TES EMLEKEZESUL ^ l8? 8 \VÁROS K0Z0NSEGE , 9 2s 2. kép. Miskolc árvízi emlékműve a Szent Anna téren 1878 augusztus 30.-án egy nagy vihar érkezett nyugatról Eger-Miskolc térségébe a Bükkbe. A Hámorvölgyben az éjjeli órákban beállott felhőszakadás következtében a nagy sebességgel közeledő árhullám pár perces időközönként emelt a Szinva és a Pece vízszintjén fél métert, az egyre emelkedő víz kilépett a medréből, a rohanó víz lerombolta Miskolc belvárosának nagy részét. A víz elsodorta a hidakat, malmokat, házakat, hatalmas mennyiségű hordalékot szállítva. Sokan a malomgátakat okolták az árvíz ilyetén alakulásáért. Miskolc néhány részén a víz mélysége meghaladta a 4 métert. Az árvíz lerombolt 698 épületet, 1484 ház megrongálódott, megölt 277 embert (Fejér 2001), a környező települések áldozataival együtt a halálesetek száma megközelítette a 400-t. Óhuta 73 háza dőlt össze. Valószínűleg az utolsó jelentős hidrológiai katasztrófa volt a „trianoni béke tárgyalás" előtti történelmi Magyarország területén 1910 június 13.-án Krassó-Szörény vármegye délkeleti részén. Három óra alatt 100-183 mm csapadék hullott. Az áradás pusztítását a számok is tükrözik: 188 halott, 512 ház és 900 melléképület dőlt össze, 640 ezer korona állami kár és 5,8 millió korona magán kár keletkezett, a vasút kára 5 millió, közút kára 1,8 millió korona volt. Azonban a károk helyreállítása még be sem fejeződött, amikor Krassó-Szörény vármegye délkeleti részének megpróbáltatásai szeptember 2.-án folytatódtak. Két nap alatt 212-228 mm csapadék hullott, ami újabb két áldozatot követelt.
