Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. 2. táblázat. A XIX. század első felének fontosabb helyi vízkár eseményei. Év Időpont Hely Esemény Következmények Hivatkozás 1803 július 9. Buda Budakeszi, Hidegkút, Solymár, Kovácsi felett negyedórás zápor. Az Ördögárokban lezúduló víz mindent elsepert. A Rácvárosban 6 láb mély víz. 5 ház bedőlt, 20 megsérült, egy ember meghalt, amikor értékét akarta menteni a víz elsodorta. A becsült kár 60 000 Frt. Réthly (1999) 1803 május 7. Séd (Veszprémmegye) Este 8-kor nagy erővel tört ki a zápor. 11 áldozat, a Séd közeli házak halomra dőltek. Réthly (1999) 1805 június 20. Radna-völgy Arad mellett 5 órás erős felhőszakadás miatt a víz több helyen 14 lábnyira nőtt A víz fákat, kunyhókat, köveket ragadt magával. 8 ember meghalt. Réthly (1999) 1805 július 26. Maros-völgy A Maros megáradt és a környéke is víz alá került, Arad vidéke is vízben állt. 6 ember meghalt, 2 ló és néhány ökör elpusztult. Réthly (1999) 1808 június 20. Tokaj Felhőszakadás, jégzivatar. 7 felnőtt ember, egy 12 éves gyerek az áldozat. Sok szarvasmarha elpusztult. Réthly (1999) 1813 Vág-völgy Két napos felhőszakadás. 50 település elöntése a Vág völgyében, 287 halott. Mednyánszky (1813) 1815 július 22. Temes és Krassó-Szörény megye Szombaton este 9-kor hatalmas zivatar dörgéssel, villámlással az Érc-hegység felett. A Holecska patak hihetetlen felduzzadása. 25 ember megfulladt, 7 ház teljesen eltűnt. Temesőr falu teljesen elpusztult. Krassóvár fele, Zsidovin harmada ment tönkre. Réthly (1999) 1816 június 21. Versec Felhőszakadás következtében a Meszes patak vize felduzzadt. 5 emberélet esett áldozatul, a kárt 150 000 frt-ra becsülték. Réthly (1999) 1833 szept. 23. Jászberény Bőséges eső, a Zagyva felduzzadt. 4 embert ragadott cl az áradat. Réthly (1999) 1850 Vág, Nyitra 3 halott Zawadowski(1891) 4. Humán veszélyeztetettség gáttal védett ártéren A XIX. század két nagy árvize az 1838 évi pest-budai jeges és az 1879 évi szegedi árvize 153 illetve 151 áldozattal járt, mert városi területre éjjel tört rá az árvíz. Az alvó ember sebezhetősége a legnagyobb, az alvó ember ellenintézkedési képessége a legalacsonyabb a különböző veszélyekkel kapcsolatban. Az 1876. évi árvíznél hivatalosan 73 áldozatot vettek nyilvántartásba, és általános volt az a vélemény, hogy azért nem volt több halálos áldozat a községekben, mert senkit nem ért váratlanul az árvíz, egyes helyeken még a folyóktól távolabbi településeket is lovas küldöncökkel értesítették a gátszakadás bekövetkeztéről. Szükség is volt erre, mert az 1876 évi árvizek gátszakadásainak száma meghaladta a 340-et (Nagy 2007). Az előző 100 évben Magyarországon több mint 30 rendkívüli (csúcsdöntő magasságú) árvíz volt. Az összeírt gátszakadások száma meghaladta a 250-et, azonban csak az 1956 évi jeges árvíznél szólnak az emlékek öt halottról

4. Magyarország területén gátakkal védett területen humán áldozatok és kitelepítettek száma a 3. táblázatban található. A XX. században a Zala 1941. évi árvizétől eltekintve megállapítható: a gátak megfelelő védelmet biztosítottak az ártéren élők számára, az árvízvédelmi rendszer jósága miatt csak alacsony humán veszélyeztetettséggel kell számolni. 5. Árvizek humán veszélyeztetettsége A történelmi katasztrofális eseményeket a kár nagyságával, az elöntött terület méretével, a kitelepítettek és az áldozatok számával, a sérült és összedőlt épületek és hidak számával, valamint a tönkrement utak és vasutak hosszával tudjuk jellemezni, összehasonlítani. A történelmi adatok feldolgozásánál tudomásul kell venni, hogy 100, 500, 800 évvel ezelőtt nem a mainak megfelelő volt a népsűrűség, a lakosság eloszlása, a szociális berendezkedés, a rendkívüli események előre jelezhetősége, stb. A 2. évezred, a XIX. és XX. század árvízi „nagykatasztrófái" (Nagy 2000) valamint a XIX. század második felének kárpát-medencei árvizei által okozott humán veszteség által számított visszatérési idő szerepel a 2. ábrán. 2. ábra. Földi és Kárpát-medencei árvizek humán veszélyeztetettsége Történelmi események statisztikai értékelésénél a legnagyobb probléma az adathiány és az adatok pontatlansága. Csak ismert károkkal foglalkozhatunk, csak a történelmi adatok feldolgozásával, nincs mód az adatok helyességének utólagos ellenőrzésére. Az elérhető adatok alapján a földi árvízi nagykatasztrófák évenkénti előfordulását és az áldozatok számát mutatja a 2. ábra. Az ábra első ránézésre két szempontból figyelemfelkeltő: - A XIX. és a XX. századot reprezentáló vonal nem esik egybe. Ez természetes, mivel ritkán előforduló természeti jelenségekről van szó, és a 100 éves időtávlat rövid is lehet az események vizsgálatához. Azonban a természeti események gyakorisága 100 év alatt valószínűleg már földi méretekben kiegyenlítődik. A XX. századi javulás a népesség növekedés és a korábbi veszélyes területek elfoglalása ellenére a végrehajtott preventív intézkedések hatékonyságát jelölhetik. - A 2. évezredet bemutató görbe lényegesen kedvezőbb képet mutat a katasztrófákról, mint a XIX. vagy a XX. századot reprezentáló vonal. Ennek oka lehet egyrészt az adathiány (nem minden jelentős árvízről van információnk

5), másrészt jelentősen nőtt az emberiség lélekszáma aminek következtében a XIX. és a XX. században a korábbi néptelen vagy alacsony népsűrűségű (melyeket veszélyességük miatt nem népesítettek be) kedvezőtlen adottságú területeket is meghódította a lakosság. 4 Ötven év alatt hivatalosan nem volt az árvíznek áldozata, így az 1956 évi árvíznek sem.