Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Eljárás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározórendszer hidrológiai méretezéséhez
SZIGYÁRTÓ Z. - RATKY I.: Eljárás az árvizi tározórendszer hidrológiai méretezéséhez 31 - A Tisza az árvédelmi biztonság, 1971 és 2001 között, a Tisza hazai szakaszának felső és középső részén, Tiszabecstől Csongrádig csökkent. Ugyanakkor ez a biztonság a Tiszán Mindszenttől kezdve lefelé inkább növekedett. - Az 1 %-os árvízszint Tiszabecstől Csongrádig a legtöbb helyen csak mintegy 35-55 cm-t emelkedett. - Különösen lecsökkent az árvízi biztonság három folyószakaszon: Tiszabecs és Vásárosnamény környékén, továbbá Kiskörétől Szolnokig, ahol az 1 %-os árvízszint növekedése elérve vagy meghaladva a 100 cm-t, a töltéskorona magasságát legalább is erősen megközelítette. A hidrológiai méretezés menete A tározórendszer három részből, magukból a tározókból, a tározók között levő folyószakaszokból, továbbá a tározók és folyószakaszok között a hidraulikai kapcsolatot megteremtő töltő-ürítő műtárgyakból áll, melyek majd az árapasztás során természetesen egymásra hatnak. 1 0 így a tározórendszer hidrológiai méretezésénél az első feladat (a két töltés közötti) árvízi meder vízszállítóképességét növelő, illetve az abban levonuló árhullám magasságát valamilyen módon csökkentő beavatkozások meghatározása. Ezért elsőként most is - a már bemutatott előmunkálatok elvégzését követően - ezekkel kell foglakozni, s csak ezt követően lehet rátérni az egyes tározók szükséges térfogatának és a töltő-ürítő műtárgyak szükséges vízszállító-képességének a meghatározására. Szempontok a különleges beavatkozásokra Beavatkozások Tiszabecstől Vásárosnaményig Bár az előzőekben ismertetett matematikai statisztikai vizsgálatok eredménye szerint a Tisza hazai legfelső, Tiszabecstől Vásárosnaményig tartó szakaszán az árvízi biztonság mindenhol, jelentősen lecsökkent; mégis, az azt kiváltó, lehetséges okok tekintetében ezt a szakaszt két részre kell bontani. Külön kell vizsgálni a Tisza hazai legfelső, Tiszabecstől Tivadarig tartó szakaszát (amelynél a magyar-ukrán határon tapasztalt nagy vízszin-emelkedés lefelé haladva láthatóan lecsökkent). Továbbá külön kell vizsgálni Vásárosnamény környékét (ahol az árvízi biztonság Tisza menti csökkenése - a 2. táblázat szerint - esetleg kedvezőtlenül befolyásolta a Szamos torkolati, Olcsvaapáti környéki szakaszának a biztonságát is). Ami a Tisza hazai legfelső szakaszát, Tiszabecs környékét illeti, az egyáltalán nem biztos, hogy az árvízszintek itteni, 100 cm- körüli megemelkedését kizárólag a Tisza hazai nagyvízi medrében bekövetkezett vízszállító-képesség csökkenés okozta. Ennek kialakulását ugyanis jelentősen befolyásolhatták azok a beavatkozások is, amelyeket az utóbbi időkben az ukrán fél Kárpátalján hajtott végre, s amelyek meggyorsíthatták az árhullámok levonulását. Ha pedig a nagymértékű vízszín-emelkedés valóban ennek (vagy elsősorban ennek) a következménye lenne, akkor a kedvezőtlen hatás ellensúlyozására csak két lehetőség van. Az egyik (megfelelő hosszon) a töltéskorona kellő megmagasítása és a töltés megfelelő megerősítése. Emellett (vagy ezzel együtt) pedig szóba kerülhet egy olyan újabb hazai árvízi tározó megépítése is, amelyről ez ideig még nem volt szó (VITUKI 2002). 1 0 Például az egyes folyószakaszok vízszállítóképessége nyilván alapvetően befolyásolja a tározók és töltő-ürítő műtárgyuk szükséges nagyságát. Ha viszont kiderül, hogy a Kárpátalján elvégzett munkálatok a tiszabecsi vízszint-emelkedésekre nincsenek hatással, vagy arra azok csak kis részben vezethetők vissza, meg kell keresni a nagyvízi mederben lezajlott kedvezőtlen változás helyét, s a részletekre is kiterjedően meg kell tervezni a megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Ami az 1 %-os árvízszintnek Vásárosnaményná\ tapasztalt igen jelentős megemelkedését illeti, várhatólag ez valóban a nagyvízi meder vízszállító-képességének a csökkenésére vezethető vissza. Ugyanis a vásárosnaményi vízmérce-állomás alatt valahol előidézett duzzasztás, mint említettük, esetleg még a Szamos alsó szakának a nagyvízi vízszintjeit is befolyásolta. A Tisza e szakaszán tehát elsősorban azt kell ellenőrizni, hogy valahol a vásárosnaményi vízmérce alatt a nagyvízi mederben nem következett-e be olyan változás, amely annak vízszállító-képességét számottevően lecsökkentette. Ha pedig a változás helyét és okát megtalálták, természetesen itt is meg kell tervezni a kedvezőtlen hatás megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Beavatkozások a Tiszalöki- és a Kiskörei-duzzasztó alatt A Tisza mentén felülről lefelé haladva a másik két ilyen kritikus szakasz, mint látható (2. táblázat), a Tiszalöki-duzzasztó alatt, Tiszapalkonyánál és a Kiskörei-duzzasztó alatt, Szolnokig alakult ki. E vonatkozásban mindenek előtt arra kell rámutatni, hogy a Kiskörei-tározó alatt az emelkedés legkézenfekvőbbnek tűnő oka, vagyis az, hogy azt valahol Szolnok alatt az árvízi meder vízszállító-képességének a hirtelen lecsökkenése okozza, kérdésessé válik. Ha ugyanis így lenne, akkor az előálló duzzasztás következtében az 1 %os árvízszint a folyón felfelé haladva nem növekedne, hanem csökkenne. A gyanú így a Kiskörei-duzzasztó üzemeltetésének bizonyos sajátosságaira is terelődhet; amelyeknek a tényleges hatását azonban érdemi vizsgálatokkal természetesen alá kell támasztani. Mindezeket szem előtt tartva nem zárható ki az sem, hogy esetleg ugyanilyen, de most a Tiszalöki-duzzasztó által okozott hatás jelentkezik Tiszapalkonyánál is. Ezért a Tiszalöki- és a Kiskörei-duzzasztó alatti szakaszon mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy e két duzzasztó nagyvízi üzemeltetése idején, a duzzasztó tábláinak teljes felhúzása alkalmával az amúgy is levonuló, magas, természetes árhullámra nem rakódik-e rá egy másik, mesterséges árhullám is. Egy olyan árhullám, amely esetleg azért alakul ki, mert a táblák teljes felhúzásakor az általa tartott víztömeg egy része az alvízre zúdul. Emellett azonban természetesen az sem kizárt, hogy a gondot alapvetően mégsem ez, hanem a nagyvízi meder vízszállító-képességének az itt előálló, jelentős lecsökkenése okozza. Azonban előfordulhat természetesen az is, hogy az itteni jelentős vízszín-emelkedést mindkét hatás együtt váltotta ki. Azonban bárhogy is áll a helyzet, a vizsgálatnak célja természetesen a vízszín emelkedés okainak egyértelmű feltárása, s a szükséges ellenintézkedések tételes meghatározása kell legyen. A munkálatok ütemezése Végül szólni kell arról, hogy az előzőekben felsorolt folyószakaszokon a vizsgálatok elvégzése és a rendkívül
