Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Nekrológ (Góg Imre, 1924–2008)

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. Összehasonlítva a kapott eredményeket, látható, hogy a kőbányai és a forrásmajori vízbázis vize alapvetően hasonló, jó minőségű ivóvíz, így egyelőre biztosítva látszik, a Dreher sör kiváló minősége. Irodalom: Bogdán I.: Régi mesterségek, Magvető kiadó, Budapest, 1973. Buza P.: Források és diszkutak, Városháza kiadó, 1994. Buza P.: A Füvészkert őrzi Mátyás titkát? Népszabadság, 2003. okt. 1. Csath B.: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében, Vízügyi Történeti Füzetek, Budapest, 1983. Csath B.: Zsigmondy Béla szerepe a magyar vízfeltárásban Hidrológiai Közlöny 1991, 71. 372-276. Csath B. (szerk.): Zsigmondy Béla születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékülés előadásai Magyar Olajipari Múzeum 1998. Múzeumi Közlemények 9. Dausz Gy: Kőbánya múltja és jelene, Budapest, 1913. Dréher Concern, Budapest, 1932. Géczy B.: Őslénytan, Universitas, 1989. Halaváts Gy: A neogén korú üledékek Budapest környékén MagyarKirályi Földtani Intézet Evkönyve az I. világháborúig 1910. Hegyesné Vecseri B.: Az ásványi anyagtartalom tanulmányozása a sörgyártás műveleti lépései során, Doktori értekezés, Budapest, 2004. Kasza S. (szerk.): Kőbánya X. kerület, Budapest, CEBA Kiadó, 2005. Kozmáné (szerk.): Sörről híres Kőbánya, Jubileumi Évkönyv Dréher sörgyárak 1854-2004., Budapest, 2004. A Kőbányai Sörgyár története www.foltnet.hu Kőbánya múltja és jelene. Fővárosi Tanács X. ker., 1969. Lukács L.: Pest-Buda az 1867-es kiegyezés idején, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. 87. Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere XI. kötet 1980-1983ig létesített kutakról Vízgazdálkodási Intézet Budapest, 1986. Narziss L.: A sörgyártás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. Pécsi M.: Budapest természeti képe, Budapest, 1958. Rázga Z.: A sörfőzésről, Kőbánya, 1942 Rupp J.: Buda-Pest környékének helyrajzi története, Budapest, 1868. 270. reprint 1987 (Sebestyén L. gondozásában Dabasi Nyomda Schaffer X.F.: Altalános geológia, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1919. Szalai Gy.: Kőbánya története, Budapest X. kerületi Tanács VB., Budapest, 1970. A kézirat beérkezett: 2008. október 16, Holló J: Maláta és sörgyártás, Budapest, 1952. The disappeared artesian waters at Kőbánya (Budapest, Hungary) Langó, Zs. - Balázs, Z. Abstract: The good reputation of beer Kőbánya (Budapest, Hungary) has in the excellent quality of water from artesian wells of Kőbánya at the end of XIX. centaury. This carbonate type water was discovered by Béla Zsigmondy, the famous Hungarian engineer. Between 1889-1914 the breweries used enormous quantity of the artesian waters, so the wells' capacities strongly decreased. The new water sources were found in the wells of Mátyásfold (Forrásmajor) toward east from Kőbánya. Key words: Artesian wells of Kőbánya, Dreher brewery, carbonate-type water, beer BALÁZS ZOLTÁN 1971-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola Erősáramú Karán villamosmérnöki, 1984-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer és Irányítástechnikai Szakán villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1974-ig a Villamos Automatikai Intézetben tudományos munkatársként a mezőgazdasági automatizálás területén tevékenykedett. 1994-től a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki főiskolán fizikát és más műszaki tárgyakat oktat. LANGÓ ZSUZSANNA 1970-ben végzett az ELTE biológus szakán, tudományos segédmunkatárs volt az Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén. Több éven át tagja a Balaton bakteriológiáját tanulmányozó kutatócsoportnak. A 90-es évektől a Duna vizének és üledékének mikrobiális ökológiájával foglalkozott. 1988-2005 közt egyetemi adjunktus, majd 2006-tól kórházi biológus. Nekrológ Góg Imre (Gyula, 1924. április 8. - Gyula, 2008. szeptember 13.) A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság ismert és szeretett szaktörténésze, Góg Imre a közelmúltban váratlanul elhunyt. Pályafutását geológusként kezdte. Technikusi szakmai képesítését munkája mellett szerezte meg. 1942-1950 között Gyula város műszaki osztályán, 1950-től 1954-ig a Megyei Tanácsnál, 1954-1961 között a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott. Ezt követően ismét Gyula város műszaki osztálya (1961-1964), majd a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1964-1971) lettek egymást váltó munkahelyei, végül ismét a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott az árvízvédekezés és folyószabályozás ismert szakembereként egészen 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1971 óta tagja volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak, később a Békés megyei Területi Szervezet vezetőségi tagjává választották. Munkássága során az következő alábbi kitüntetéseket kapta: 1974: Igazgatói Díj, 1980: Árvízvédelmi Emlékérem, 1984: OVH elnöki elismerés, 1995: a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagsága. Minden időszakban aktívan foglalkozott a vízügyi múlttal. Egy ideig a Vízügyi Igazgatóság múzeumi öszszekötőjeként végezte feladatait, s része volt abban, hogy az Igazgatóság történeti gyűjteményei egyre gazdagodtak. A Vízügyi Múzeumban és különböző levéltárakban kutatta a Körös-vidék múltját, s gyűjtött fontos adatokat az ott munkálkodó jeles vízmérnökök (pl. Vay Miklós, Huszár Mátyás, Bodoki Károly, és mások) életrajzához. A Honismeret, a Magyar Vízgazdálkodás, a Víztükör, a Vízügyi Közlemények, a Hidrológiai Tájékoztató c. műszaki folyóiratokban közel 50, egyéb megyei lapokban több mint 200 cikke jelent meg. Szintén fontos része volt életének az Erdély megismerését célzó tanulmányutak szervezése. Elete utolsó percéig kivette részét a vízügyi évfordulókról szóló megemlékezések lebonyolításában, hol szervezőként, hol pedig előadóként. Emlékét tisztelettel megőrizzük! F. L.