Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. terhelése, ezért a rombuszok vízszintes metszetben kezdik megközelíteni a négyzet alakot. Egy nagyobb csapadék hatására a forrás áradásának felfutása következtében a vízgyűjtők mechanikai felépítése túlfut a szabályos négyzet alakú állapoton (17. ábra). 1979. április 27-én a dilatáció éles tágulása jelzi, hogy a felfutó vízhozam során a karszt átment a maximális hézagtérfogaton) és a csapadék súlya kisvízi torzult helyzetből nagyvízi torzult állapotba viszi a karsztot. Az áradás kiürülése során visszafelé ugyanez a változás játszódik le fordított sorrendben, mint a vízhozam növekedés időszakában. Árvíz-csúcs után az áradás kiürülése közben először éles vízhozam-csökkenések, utána 6 órás periódusú ingadozás, majd 12-24 órás periódusú hozamingadozásjön létre, amint ezt már korábban bemutattuk. 48. ábra. A Jósva-forrás kiiirülési poligon oldalai 1977ben és az 1974. évben. 49. ábra. A Komlós-forrás kiiirülési folyamata 1977-ben és az 1972.-évben. Fentiekből következik, hogy a fél-periódusú árapály-ingadozásnak geometriai okai vannak. A csapadék terhelés pedig szerepet játszik az árapály-ingadozás lehetőségének kialakításában. Kis- és nagy-víz időszakában ugyanis a főtörés rendszer torzult állapotában olyan mértékben megnő a törések belső súrlódása, hogy a megfigyelések szerint még a litoklázis-fluktuáció sem képes működni. Itt kell megemlíteni, hogy az éles vízhozam minimumok, vagy maximumok azért alakulnak ki földrengések hatására, mert a földrengések rázó hatása megszünteti a kisvízi, vagy nagyvízi torzult állapot által okozott nagy belső súrlódást a függőleges töréshálóban, és ezért a mindenkor ható árapály-hatás nyomás állapotának megfelelő éles vízhozam csökkenés, vagy növekedés alakul ki. Ezért az éles hozam-minimumok, vagy maximumok valójában a hozam rövid időre megjelenő árapály-ingadozásának tekinthetők. A már korábban említett 1974. évi több ezer 1/perc-es vízhozam minimum 30 év alatt azért csak egy alkalommal alakult ki a Kis-Tohonya- és a Vecsem-forrásnál, mivel október végén olyan gyorsan növekvő nagy hozamú áradás alakult ki a forrásoknál (52. ábra), hogy a nagyvízi torzult állapot még nem tudott kialakulni, mert ehhez idő kell. Nagy hozamnál viszont a megszokottnál nagyobb földrengés-hatás jön létre, mivel az árapály-eredetű forráshozam-ingadozás is sokkal nagyobb amplitúdójú lenne áradások időszakában, ha a nagyvízi torzult állapotban kialakuló belső súrlódás nem jönne létre. Fenti jelenséget elsősorban a Kis-Tohonya-forrás vízrendszerében figyeltük meg. A többi árapály-ingadozást mutató forrás esetében azonban a különböző tektonikai viszonyok következtében kissé eltérő jelenségekre lehet számítani. Ilyen pl. a Vecsem-forrás csaknem állandó 6 órás periódusú árapály-ingadozása. Ennek ellenére bizonyos időszakokban (mint láttuk) itt is található éles vízhozam csökkenés, ill. a 12-24 órás periódusú árapály-ingadozás. 50. ábra, A Kecskekút-forrás kiürüléskor bekövetkező változásai 1975-ben és azl974. évben. Mind a 12 regisztrált forrásnak elkészítettük kiürülési ábráit 2-2 évre vonatkozóan. Ezek közül most csak 5 forrást mutatunk be. A hegyláb felett fakadó Kis-Tohonya-forrás 1977. és 1972. évi idősorában természetesen nem található meg a kiürülés hatodik poligon-oldala (46. ábra). A 47. ábrán a Nagy-Tohonya-forrás 1977 és 1972 évi diagrammját láthatjuk. A hegylábnál fakadó, átlagosnál melegebb vizet adó forrásnál 1972-ben megfigyelhető a lépcsős kiürülés hatodik poligon-oldala is, vagyis itt a mélykarszt vize is a felszínre áramlik. A Jósva-forrás kiürülési diagrammját (48. ábra) a többitől eltérően 1977 és 1974 évre szerkesztettük meg. Ez a hegylábnál fakadó forrás a terület legnagyobb barlangrendszerének (Aggteleki-cseppkőbarlangnak) a forrása. A tág vízvezető járatok következtében itt jóval gyorsabb a kiürülés sebessége, és mindkét évben megszerkeszthető a kiürülés hatodik poligon-oldala is, mert a hegylábi forrás hőmérséklete 10 foknál magasabb. A Komlós-forrás kiürülési ábráját (49. ábra) szintén az 1977. és 1972. évre vonatkozóan mutatjuk be. Annak ellenére, hogy hegylábon fakadó forrásról van szó, itt nem jelent meg a kiürülés hatodik poligon-oldala, mert a víz hőmérséklete 10 fok körül ingadozik. Innen tudjuk, hogy ennél a forrásnál a mély-karsztvíz nem lát napvilágot.