Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson
MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változása 19 A Kecskekút-forrás kiürülési görbéi (50. ábra) az 1975. és 1974. év hozam-változását mutatják be. A hegyláb felett fakadó és átlag 10 fokos vizet adó forrásnak szintén nincs hatodik poligon-oldala a kiürülés során. vizseALT loiilim mán világosan látszik, hogy egy év alatt az áradások maradvány hozama napról-napra növeli a vizsgált napok átlagos vízhozamát. Mégis azt állítjuk (Papp Ferenc professzor elképzelésével megegyezően), hogy mintegy két hónappal a vizsgált nap előtt lehullott csapadékok játszanak lényeges szerepet bármely nap átlagos hozamának kialakításában. 51. ábra. A több lépcsős kiürülés során a forráshozam egy nagyságrenddel való csökkenésének időtartama napban kifejezve. A megszerkesztett egyenes vonalak nemcsak elméleti görbék, hanem a logaritmikus lépték miatt egy-egy vízadó töréshálózat kiürülésének tényleges változásait mutatják a források összes hozamának változásán belül. A 15 forrásra vonatkozó kiürülési vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a tanulmányozott területen a forráshozamok lépcsős kiürülési sebességének egy nagyságrenddel való csökkenése átlagosan az alábbi számokkal jellemezhető: Az első poligonoldal 7 nap, a második 24 nap, a harmadik 66 nap, a negyedik 139 nap, az ötödik 1,3 év, és végül a hatodik poligon-oldal esetében a forráshozam értéke 4,4 év alatt csökken egy nagyságrenddel. Ebből következik, hogy a mélykarszt kiürülése igen lassú folyamat. Az 51. ábrán megszerkesztettük a 15 mért forrás valamennyi kiürülési lépcsőjének egy nagyságrenddel való csökkenését napban kifejezve. Jól látható, hogy a barlangi-főágak kiürülésének legkisebb értékei az Aggteleki-karsztvidék legnagyobb barlangjai esetében fordulnak elő az ábra legfelső sorában. Meglepő, hogy ezek között szerepel a teresztenyei Barlang-forrás értéke is, mivel barlangrendszerét eddig még semmilyen erőfeszítéssel nem lehetett feltárni (Maucha L. 2002). A csapadék-hatás mechanizmusának vizsgálata. A csapadék szerepe a forráshozam működésében teljesen közismert jelenség. A csapadék-hatás működési mechanizmusa azonban csak a fent bemutatott új ismeretek tükrében vált igazi kérdéssé. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valamely napon a forráshozam hány egyidejű, vagy korábbi csapadék hatására jött létre, akkor tekintsük meg az 52. ábrát. A kiürülési-görbék szaggatott vonallal való berajzolása nyo52. abra. A napi vízhozam kialakulása az alaphozam és az áradások egymásra halmozódásával a Kis-Tohonya-forrás 1974. évi vízhozam-idősorában. Cs k m = £ Csj II, T f Kj (mm) i- 1 .Napi csapadékhatis-muutó (mm) 53. ábra. Kapcsolat a napi átlagos vízhozam és a napi csapadék-hatásmutató értékei között a Kis-Tohonya-forrás 1977. évi hozam-változása alapján. ///"""//'// & Hónapok 54. ábra. A havi beszivárgási-százalék változása a Kis-Tohonya-forrás vízgyűjtő-területén az 1976 november 1. és 1977 december 31. közötti időszakban. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a vizsgált nap előtti két hónap alatt lehullott csapadék-csoportoknak mennyi volt a csapadék összege, mekkora volt az egyes csapadék-csoportok időszakának középső napján az aktuális beszivárgási százalék értéke, mekkora volt ezen a napon a karszt telítettségének mérőszáma, és a vizsgált nap és a megelőző csapa-
