Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változása 17 zasztja fel az Ipolyt. Amíg a barlangrendszer főágában áradás történik, nem engedi kiürülni a mellékágakat, és ez minden további lépcsőben így történik (42. ábra: poligon első oldala). Az áradás vége felé beindul a mellékágak kiürülése (poligon második oldala). Ezek kiürülésének vége felé beindul a fő-törésháló kiürülése (poligon harmadik oldala). Végül a fő-törésháló kiürülésének vége felé kezdenek kiürülni a közbezárt kőzet-tömbök szélesebb és szűkebb járatai (neCSAPADÉK TE NAG

Y KÖZ gyedik és ötödik poligon oldal). Van egy hatodik poligonoldal is, de az csak szárazabb időszakban figyelhető meg. Ez a jelenség a mélykarsztból származó gamma-karsztvizek kiürülése. A leírt folyamat a felszíni folyók esetében csak részben tud lejátszódni, mert a Duna túl nagy áradása esetén oldal irányban is képes kiönteni. A több lépcsős kiürülés a karsztban azért játszódik le olyan élesen, mert a függőleges törésekben oldalirányú kiöntésre nincs lehetőség. HELÉS HATÁSA E P E- S KICSI ÁRVIZEK TETŐZESE S^HOZAM KÖZEI. 6 ÓRÁS ÁRV1ZVÉGI HOZAM CSOKKEN^ScX PERJODUSU NÖVEKEDESEK HOZAM-INGADOZAS APÁLY KÖZTES ÁLLAPOT DAGÁLY ÁRAPÁLY - HATÁS -FSiJG KIÜRÜLT FŐTÖRÍSRENDSZER TEKTONIKUS VÁLTOZÁSOKAT OKOZÓ HEGYSECKEKET K1SVÍZ + A KARSZTOS KŐZET FÓTORES HÁLÓZATA 45. ábra, A karsztos vízgyűjtő területek öt különböző mechanikai állapota a félperiódusú árapály-jelenség és a csapadék súly-terhelésének magyarázatára. dagály és apály időszakában is egyaránt karsztvízszint emelkedés és forráshozam növekedés jöhet létre. Az ábrán feltüntetett öt vízgyűjtő-terület állapot három középső eleme mutatja be az elmondottakat. Hagy Tohonya fotrt» 46. ábra. A Kis-Tohonya-forrás kiüriilési-viszonyai 197747-ben és az 1972. évben. Az új karsztmodell további eredménye volt, hogy miután megértettük a karszthidrológiai-változások térbeli viszonyait, választ tudtunk adni arra a kérdésre is, hogy miért alakul ki fél-periódusú, azaz 6 órás periódusú árapály-ingadozás a karsztforrások vízhozam-változásában. Megértettük, hogy vannak olyan fizikai rendszerek, amelyek húzásra és nyomásra is képesek hézagtérfogat csökkenésre, ha ennek geometriai feltételei adottak. Amennyiben a fő-törések által közbezárt elemi kőzet-blokkok vízszintes metszetben közel szabályos négyzet alakúak, akkor vízszintes irányú húzásra, vagy nyomásra (két különböző irányban megnyúló) kisebb területű rombusz alakúvá válnak (45. ábra). Ezzel egyidejűleg a törések szélessége is csökken. Ennek következtében 47. ábra. A Nagy-Tohonya-forrás kiürülési egyenesei 1977-ben és az 1972. évben. Tekintettel arra, hogy a Kis-Tohonya-forrás áradásainak is középső időszakában alakulnak ki a 6-órás periódusú árapály-ingadozásai, ezért feltételezhető, hogy ennek létrejöttében a csapadék súly-terhelésének jelentős szerepe van. Az összecsukható-rácsmodell értelmében kis vízhozam időszakában, a csapadék súly-terhelésének hiányában az elemi blokkok rombusz alakja a legerősebben torzult az egyik irányban (az ábrán a jobb szélső vízgyűjtő-terület). A csapadékos időszak bekövetkeztével egyre nő a csapadék súly-