Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. megfigyelés az volt, hogy az Aggteleki-hegységben található triász-korú mészkő és dolomit az elmúlt 100 millió év során a földrengések hatására mintegy 50x50 m-es függőleges törések mentén tört össze, nem számítva azokat a nagyobb törésvonalakat, amelyek helyenként eltérnek ettől a mindenhol megtalálható töréshálózattól. Nagy-Tohonya forrás 1B70 TObb komrxxiercsu. IssiéSiöhidegvil és BI alaphoiam együttes Icíőaara/méfl fonáahotam/ Hona p o k 42. ábra. A karsztforrások öt- lépcsős kiürülésének első megfigyelése Cser Ferenc szerint. M = 1:2000 50 100 ni 43. ábra. A középső triász korú karsztos kőzetek közel 50x50 méteres alaprajzú függőleges fő töréshálózata a Vass Imrebarlang alaprajzának figyelembe vételével. j . - 's." Az 50x50 m-es függőleges töréshálót a Vass Imre-barlang alaprajzának figyelembe vételével (43. ábra) általánosítottuk, mint a triász karsztok jellegzetes mechanikai tulajdonságát. Ennek alapján az új karsztmodellt a 44. ábrán mutatjuk be. Az ábra felső részén alaprajzi nézetben látható karsztfelszínt figyelembe véve megállapítottuk, hogy a legfontosabb karszt-hidrológiai jelenségek az ábrázolt fő-töréshálóban játszódnak le. Ezekben a függőleges törésekben történik a karsztos-beszivárgás, itt létezik ténylegesen az ún. „karsztvízszint", és itt jön létre a karsztvizek árapály-jelensége is. Végül e törésekben alakulnak ki a felszín alatti vízfolyások (barlangrendszerek) fő- és mellékágai. Feltételeztük, hogy a fő-törésháló által közbezárt elemi-kőzetblokkok belsejében is létezik egy tágabb és egy szűkebb szélességű finomabb törésháló. Ugyanezt az ábra alsó részén függőleges metszetben is ábrázoltuk. Alfa-karsztvíznek neveztük el a fő-töréseken át a karsztba beszivárgó vizeket, bétakarsztvíznek neveztük el a karsztba víznyelőkön át befolyó vizeket, és gamma-karsztvíznek neveztük el a mélykarsztba beáramló és onnan a forráshoz visszaáramló vizeket. Fentiek alapján a karsztforrások öt oldalú-poligon mentén törté.. f? . ... 7 j n i • • - -i - f s nő kiürülése azért jön létre, mert a karsztban is ugyanaz a 44. abra. Az til karsztmodell alaprajzi-nezetben es fuggo- . , , ., , ... , , ,.,.,,, ,, ^ / .. - , ••• • .. íelenseg játszódik le, mint a felszíni folyokon. Ha a Duna leges-metszetben a tobb lépcsős kiürülés magyarazatara J , , , , .., . ,, , , „ ,, . ... ..., , ,, " megarad, nem az Ipoly tölti a Dunát, hanem Duna vize duz(Izapy Gabor kozremukodesevel). ' J 41. ábra. A Nagy-Tohonya- forrás logaritmikus léptékben felrakott 1970. évi hozam-idősora és a kiürülő vízhozam több lépcsős, jól láthatóan csökkenő sebességű szakaszai.