Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson
MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változás a A nyíró mozgások is ugrásszerűen megváltoztak. Tekintettel arra, hogy a jelenség a Kis-Tohonya-forrás áradásának éppen arra a középső kiürülési szakaszára esett, amikor a 6 órás periódusú árapály jelenség is kialakul, ezért ilyenkor akár nyomás, akár húzás éri a karsztos-kőzetet, csak szűkülés és ezzel egyidejűleg vízhozam növekedés tud kialakulni. Ebből következik, hogy litoklázis-flutuációval a légnyomásingadozás minimum értékei is képesek vízhozam növekedést létrehozni a karsztos-kőzetben, ha a karszt aktuális állapota ezt megengedi. Ez a mérési eredmény arra mutat, hogy mind az első légnyomás-hatás vizsgálat (34. ábra), mind a későbbi vizsgálatok (36. ábra) azért vezettek eredményre, mert a karsztos-kőzetre ható légnyomás-csökkenések időnként képesek vízhozam növekedéssel járó légnyomás-hatást létrehozni a források vízhozamában. A vizsgált Nagy-Tohonya-forrás esetében ez annyit jelent, hogy kis hozam növekedés hatására szivornyás kitörések keletkeznek. Ezt igazolja például az a tény, hogy a 37. ábrán február 15-én (az év 46. napján) a biztosan légnyomás eredetű éles vízszint-növekedéssel egyidejűleg szivornyás kitörések voltak a Nagy-Tohonya-forrás vízhozam-változásában. 197» 3 7. áhra. A Jósvafő I. sz- fúrás vízszintjének és a NagyTohonya-forrás vízhozamának idősora az 1970. évben. 1972 júniin Ii 38. áhra. A légnyomás-változás és a litoklázis-fluktuáció közötti kapcsolat zivatar kitörés időpontjában. Hóolvadás időszaki léghőmérséklet eredetű forráshozam-változások Közismert, hogy tavaszi időszakban gyakran fordulnak elő olyan esetek, amikor az éjszakai fagy után következő napon a déli órákban kialakuló pozitív hőmérséklet hatására hóolvadás jön létre. Ez a jelenség jól megfigyelhető a nagyobb víznyelőkkel rendelkező barlang-rendszerek forrásainál. Az 1970. év folyamán a Béke-barlang vizeit felszínre hozó Komlós-forrásnál olyan 24-órás periódusú vízhozam15 idősort regisztráltunk, amely közel egyidejűleg változott a léghőmérséklet-ingadozással (39. ábra). A 40. ábrán pedig arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a hóolvadás időszaki léghőmérséklet változás nemcsak a Nagy-Tohonyaforrás vízhozam-idősorában okozott ingadozást, hanem egyidejűleg a forrás közelében található Szelce-völgyben létesített karsztvízszint-észlelő fúrás vízszintjében is hasonló változást eredményezett (Maucha L. 1997). l*lthAméri«klet-vittt>zAs MvrtfcmMtoa « /!/»/ 39. ábra. A Komlós-forrás hóolvadás időszaki vízhozamváltozása léghőmérséklet változás következtében. 40. ábra. A hóolvadás-időszaki léghőmérséklet-változás (D) hatása a hófoltok vastagságára (C), a Szelce-völgyben fúrt kút vízszint-változására (B), és a Nagy-Tohonyaforrás vízhozam ingadozására (A). A csökkenő tágasságú törésrendszerek rangsorának hatása a forráshozam kiürülésére Az 1971. év folyamán felmerült a kérdés, hogy milyen törvényszerűség szerint játszódik le a karsztforrások kiürülése. Cser Ferenc vegyészmérnök kollégám tudta, hogy a fizikai szempontból minden kiürülés e x-függvény szerint változik. Ezért azt javasolta, hogy logaritmikus léptékben rakjuk fel a források hozam-változását, ha a vízhozam kiürülés lefolyását akarjuk tanulmányozni. Javaslata szerint megvizsgáltuk, hogy a Nagy-Tohonya-forrás 1970. évi kiürülése hogyan változott (41. ábra). Azonnal feltűnt, hogy a kiürülés egyre kisebb sebességgel történik. A következő, 42. ábrán mutatjuk be kollégám felfedezésének lényegét (Cser F. 1978.). A vizsgált év végén a Nagy-Tohonya-forrás vízhozamának kiürülése egy öt oldalú poligon mentén történt, amelynek töréspontjai vannak. Ennek magyarázatára Izápy Gábor kollégámmal együtt egy új karsztmodellt hoztunk létre, hogy a jelenség okát megértsük. Az alapvető
