Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változása 3 Szivornyás forrás Átlagos vízhozam Vízgyűjtő terület Átlagos kitörési térfogat Kitörések max.-a alapvízh, felett Kitörések átlagos időtartama Kitó gyak Átlag rések jrisága Maximum Leghosz szabb kitörési szünet l/p km

2 3 m i/p óra db/hét nap Nagy-Tohonya 6040 24,4 4700 5740 22,0 2 4 270 Lófej 230 1,2 300 4400 3,0 9 35 248 Sárkánykút 75 0,2 21 280 2,3 4 105 37 hozam változásait ábrázolja, melynek során a 2-3 m

3/ vízmennyiség átlag 300 m

3, időtartama átlag 3 óra. A kiperc-es maximummal jelentkező kitöréseket éles vízho- törések közötti időszakban sürün jelentkező kis vízhozam csökkenések előzik meg. A kitörések által szállított zam-ingadozás sorozata látható (Maucha L. 1967). Vízhozam m

3/perc A Lófej-forrás vízhozam-idősora 1980 május hónapban ______ * Napok: 6 A Nagy-Tohonya-forrás vízhozam idősora 1976 májusában Kisvíz időszakában nincs szivornya-működés, mert a szivornyát töltő felszínalatti vízfolyás hozama zérus. Szivornyás-kitörések csak közepes-vízhozam időszakában, csapadékos áradások során jelennek meg. Árvíz-csúcsok idején szintén leáll a szivornya-müködés, mert ilyenkor nyomás alá kerülnek a szivornyák. A kitörések átlagos gyakorisága a Lófej- és a Nagy-Tohonya-forrás esetében 9, vagy 2 kitörés hetente. A legnagyobb kitörés-szám ugyanebben a sorrendben 35, ill. 4 kitörés hetente. A II. táblázatban bemutatjuk Magyarország három szivornyás-forrásának jellemző adatait. A három forrás közül kettő Jósvafő környékén, a harmadik szivornyás forrás a Mecsek-hegységben fakad Orfü mellett. A Lófej-forrás HM I DM 5. ábra. A Lófej-forrás szivornyás-kitöréseinek maximális sűrűsége az 1976. évben. A 3. ábra alsó részén a szomszédos vízgyűjtőről fakadó másik szivornyás-forrás, a Nagy-Tohonya-forrás hasonló léptékű vízhozam-idősorát figyelhetjük meg. E forrás esetében a kitörések maximumai az alaphozamhoz Órák a Nagy-Tohonya forrásnál 4. ábra. A jósvafői szivornyás- források hidrológiai összefüggése Szilvay Péter szerint II. táblázat. Magyarország szivornyás-forrásainak hidrológiai adatai Napok: 3. ábra. A szivornyás-források jellemző hetenkénti vízhozam-idősora. képest közel 5,7 m

3/perc-es maximummal jelennek meg. Egy-egy kitörés során átlag 4700 m

3 vízmennyiség kerül felszínre. A kitörések időtartama átlag 22 óra, de gyakran a 24 órát is elérheti. A kitörések között itt is találunk vízhozam-ingadozást, melyet vízhozam-pulzációnak neveztünk el. Elsőként Szilvay Péter kollégám ismerte fel, hogy a két szivomyás-forrás között hidrológiai összefüggés van, mert minden Lófej-forrás kitörés után átlag 4 órával később jelennek meg a hozam-pulzációk a NagyTohonya-forrás vízhozam-változásában. Az igen szoros összefüggést a 4. ábra mutatja meg. A hidrológiai kapcsolatot később nyomjelzési kísérlettel is igazoltuk. A 3. ábrán az is megfigyelhető, hogy a vízhozam-pulzációk a szivornyás kitörések időszakában is rátelepülnek a NagyTohonya-forrás vízhozam idősorára. Ez az oka annak, *• hogy e kitöréseknek gyakran két maximuma van. 4