Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. sűrű kitörési időszaka nagyon csapadékos időszakban (800 mm felett) az 5. ábrán látható. Nagyon száraz évek időszakában előfordul, hogy több hónapon át, vagy egész évben nincs szivornya-müködés, mert a beszivárgó víz nem a főágat táplálja, hanem azt a járatok közötti kiszáradt kőzettömbök érhálózata szívja fel (6. ábra). Ehhez hasonló jelenséget mutatunk be a Nagy-Tohonyaforrás esetében is. A 7. ábrán figyelhető meg az egész évben folyamatos szivornya-működés. A 8. ábrán tekinthetjük meg, hogy az 1963. nagyon száraz év után az 1964 évben alig volt néhány kitörés a Nagy-Tohonyaforrás vízhozam-változásában (Hazslinszky T.-Maucha L. 2003). Mmmmmmmmmm* MMmfCXtfa 6. ábra. A Lófej-forrás szivornyás-kitöréseinek minimális sűrűsége az 1993. évben. I««« * i rtrajrowOs SÍIVOBNVÍS MTÓHÍSII 9. ábra. A szivornyás források vízhozam-idősorának alakulása kis, közepes, és nagy értékek időszakában. i , -Jy 1 »7. ábra. A Nagy-Tohonya-forr ás szivornyás kitöréseinek legnagyobb gyakorisága az 1980. évben Mtwn>«M( 8. ábra. A Nagy-Tohonya-forrás szivornyás kitöréseinek legkisebb gyakorisága az 1964. évben. Igen jelentős volt Gádoros Miklós munkatársam első kutatása a Nagy-Tohonya-forrás működésével kapcsolatban. Lineáris kapcsolatot talált az átlagos vízhozam és a kitörések száma között. Magyarországon először Ö tanulmányozta laboratóriumi üveg-modell segítségével egy forrás mély-karsztvízének áramlási viszonyait (Gádoros M. 1971). 10. ábra. A Lófej-forrás közepes vízhozam-idősorának eredeti és hidraulikai modellel létrehozott változása. A 9. ábrán mindkét Jósvafő környéki szivornyás-forrás esetében szeretnénk bemutatni, hogy nagy, közepes és kisvíz időszakában hogyan változik e források vízhozama. A Lófej-forrás esetében az áradások három különböző formában jelenhetnek meg (1-3. sor). A 4. sorban láthatjuk a közepes hozam jellemző változásait. Az 5. sorban a kisebb hozamnak megfelelő ritkább kitöréseket tüntettük fel. A 6. sorban tekinthetjük meg a következő fejezetben tárgyalt árapály-jelenség változásait. A 7-8. sorban a kisvízi kitörés-mentes időszak figyelhető meg. Alul, a 9. sorban a Nagy-Tohonya-forrás kisebb áradási időszakában azt mutatjuk meg, hogy az áradási-időszak közepén egy bizonyos hozamnál megszűnik a szivornya nyomás alatti állapota, és erős vízhozam csökkenéssel megindul a szivornya üreg feltöltése. A 10. sorban átlagosnál nagyobb, all. sorban a közepes hozamnál működő szivornyás kitöréseket figyelhetünk meg. A szivornya mellékágban helyezkedik el, mert a nagy átlagos vízhozam következtében mindennap lenne kitörés. A Lófej-forrás vízhozam-változásának különlegessége (10. ábra felső rész) arra késztetett minket, hogy megértsük a forrás szivornyájának működési mechanizmusát.