Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. tersteini-mészkő felszínen húzódik. Ettől D-re a wettersteini dolomitos képződmények Jósvafőtől Bódvaszilasig átlag két km szélességben találhatók a felszínen. Részben ezek a dolomit ill. dolomitos-mészkő képződmények alkotják több forrás vízgyűjtő-területét is. A forrásvizsgálatok során kiderült, hogy a dolomit jelenléte két szempontból is befolyásolja a források vízhozam-változásának különleges tulajdonságait. Ezek létezése nélkül nem tudtunk volna olyan sok új jelenséget megfigyelni. A területen összesen 74 karsztforrás fakad, melyek sokévi átlagos vízhozamösszege 54000 mVnap (Izápy G. 1990). A térképen a 18 legnagyobb karsztforrást fekete színnel kitöltött körökkel jelöltük. A kisebb hozamú forrásokat szintén feketén kitöltött kisebb méretű ellipszisekkel ábrázoltuk. Az üres ellipszisekkel a nem mért kisebb forrásokat tüntettük fel. A források vízgyűjtő területe összesen 115 km

2. Fenti adatokból kiszámítható, hogy az Aggteleki karsztvidéken 1 km

2 vízgyűjtő-terület átlagos vízadó képessége kereken 470 m

3/nap. A mért nagyobb források vízhozam adatait az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat. A vizsgált források vízhozam adatainak átlagos és szélső értékei Forrás Számított vízgyűjtő terület km

2 Vízhozam m

3/d Vízhozam-ingadozás Forrás Számított vízgyűjtő terület km

2 Sokévi átlag •Maximum Minimum Sokévi átlagos minimum Qmax Qáti.min Qmax Qátl Qátl Qáti.min Lófej-f. 1,2 487 16 992 0 22 772 35 22 Kis-Tohonya-Í. 3,7 1486 38 390 0 105 366 26 14 Nagy-Tohonya-f. 24,4 9154 98 500 1440 2505 39 11 4 Jósva-f. 34,4 14 364 576 000 5472 8591 67 40 2 Komlós-f. 2,5 914 27 319 4 94 291 30 10 Bolyamér-f. 1,6 515 19 008 14 42 453 37 12 Kopolya-f. 3.4 1180 32 292 14 100 323 27 12 Kecskekút-f. 0,8 272 7603 0 40 190 28 1 Csörgö-f. 2,7 1129 34 990 138 248 141 31 5 Melegvlz-f. 0,5 254 757 85 143 5 3 2 Vecsem-f. 4,8 2206 97 997 150 300 327 44 7 Pasnyag-f. 5,3 2760 70 560 130 293 241 26 9 Kastélykerti-f. 3,5 1447 47 300 5 102 464 33 14 Tapolca-f. 1,2 601 7200 5 132 55 12 5 Teresztenyei bg.-f. 2,2 734 20 226 16 124 163 28 6 Átlag: 2500 79 656 498 856 260 27 8 2. ábra. A Jósvafő-környéki források vízgyűjtő területének kőzettani felépítése. A 2. ábrán Jósvafő és a Kutató Állomás környékének földtani és hidrogeológiai viszonyait tüntettük fel. Ezen a térképen a dolomit területeket függőleges vonalkázással jelöltük. Jól látható, hogy Jósvafőtől E-ra valamennyi forrás vízgyűjtő-területén részben dolomit-képződmények vannak felszínen. A dolomit kiterjedése a szivornyás Lófej forrás vízgyűjtő-területének 20 %-a. A szintén szivornyás Nagy-Tohonya-forrás vízgyűjtőjén a dolomit kiterjedése mintegy 40 %-a a teljes területnek. A nem szivornyás Kis-Tohonya-forrás esetében a dolomit aránya a teljes vízgyűjtőn 50 %-ra tehető. Jól látható, hogy a déli területek forrásai vízgyűjtőjének felszínén nem található dolomit kifejlődés. A szivornyás-karsztforrások vizsgálati eredményei Szivornyás-forrásnak nevezzük azokat a karsztforrásokat, melyek felszín alatti vízfolyásának fő-, vagy mellék-ágában olyan tartály-szerű üreg alakul ki, amelynek a forrás felöli oldalán az üreg aljától az üreg tetejéig haladó, majd lefelé lejtő leszívó csöve van. A szivornyák a „görbe leszívó-hatás" fizikai elve alapján működnek. Ha a szivomyát töltő földalatti patak feltölti a szivornya üreget, az automatikusan leszív és a forráson (csapadék-hatás nélkül is) vízhozam kitörés jön létre. Mivel Magyarország mindhárom szivornyás forrásának vízgyűjtőjén dolomit felszín is található, ezért feltételezzük, hogy a különleges alakú szivornya-üregek kialakulását elősegíti a mészkő és dolomit jelentősen eltérő oldhatósági képessége. A 3. ábrán bemutatjuk a Lófej- és a Nagy-Tohonyaforrás egy-egy heti vízhozam-idősorát, melyek a műszeres hozam-mérések sorában a legjobban jellemzik a vizsgált két szivornyás-forrás különleges változásait (Kessler H. 1954-1964). A felül ábrázolt idősor a kitöréseiről már több évszázada híres Lófej-forrás korábban nem ismert JütM*OY*H*ZAl;