Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
197 Az oldott oxigén tartalom a mederfenék felé jelentős mértékben csökkent, varianciája a 2 m-es mélységben volt a legnagyobb (1 a. ábra), a 4 m alatti régió anaerob volt. Az Alcsi-Holt-Tisza vízhőmérséklet adataiból számított RWCS értékek -1 (február) és 151 (július) között változtak (2 b. ábra). Az oldott oxigén varianciája 3-5 méteren, az afotikus rétegben volt a legnagyobb éves szinten (2 a. ábra). A nyári mintavételkor az oldott oxigén tartalom a mederfenék közelében alacsony volt (4m alatt <0,5 mg! 1) oldottoxigén varianciája 0,5 1 1,5 15 18 21 24 3 6 9 12 mintavételi Időpontok (h) 1. ábra. A Malom-Tisza 24 órás adatainak a) oldott oxigén varianciája, és b) RWCS értékei a) oldottoxigén vartancia 0 5 b) RWCS 06.10.22. 07.02.24. 07.04.30. 07.07.19. 8 -1 53 151 2. ábra. Alcsi-Holt-Tisza a) éves átlag adatainak oxigén varianciája, és b) RWCS értékei a) biomassza (pg L 1) 5000 10000 15000 20000 b) biomassza (pg L1) • DeamkJlalM • Peridinlum cinctum • Parid Inium gatunenee • Egyéb • P iimnebca 0Peridinlum gatunenee oPs limnetica • Egyéb 3. ábra. Malom-Tisza domináns fitoplankton fajainak és összes biomasszájának aránya a) 06.06.06. b) 06.09.20. (P. limnetica = Planktolyngbya limnetica, Ps. limnetica = Pseudanabaena limnetica) A Malom-Tisza fitoplankton eloszlása júniusban és szeptemberben is rétegződést mutatott (3. ábra). Júniusban a felső 1,5 m-en a Peridinium gatunense Nygaard, a P. cinctum Müller), míg 2-3 m-en a Desmidiales fajok domináltak, bár a taxonok egyenetlen eloszlást mutattak (3 a. ábra). Szeptemberben a Planktolyngbya limnetica (Lemm.) Komárková -Legnerová et Cronberg, és a Pseudanabaena limnetica Kom. uralkodtak a vizsgált vízoszlopban (3 b. ábra). Az Alcsi-Holt-Tisza fitoplankton vertikális eloszlása évszakonként változatos képet mutatott (4. ábra). A nyári fitoplanktonban a Cyanobacteria fajok domináltak, biomassza maximumuk 2,5 m-en volt. A téli hónapokban a fitoplankton eloszlása homogénnek tünt, bár a felsőbb rétegekben a cryptophytonok jelentősebb biomasszával voltak jelen. Ősszel Cryptomonas spp. és Chromulina sp. (4a. ábra), télen Cryptomonas marssonii Skuja, Cyclotella sp., Rhodomonas minuta Skuja fajok (4 b. ábra), tavasszal Cryptomonas sp. és Rhodomonas minuta (4c. ábra) egyedei, nyáron Planktolyngbya limnetica, Planctonema lauterbornii Schmidle és Dictyosphaerum pulchellum Wood (4 d ábra) egyedei domináltak a különböző rétegekben. a) biomassza (|jg L') 0 1000 2000 b) biomassza (pg L ') 1000 2000 acrypomonastpp. • ChromuUna tp. Egyet C ) biomassza (pg L-') 0 2000 4000 6000 | I • C.marsonii • Cyclotella sp. ejR. minuta oEgyéb d) biomassza (pg L') 0 10000 a Cryptomonas spp. ORhodomonaa sp P. oEgyéb bd. puicheilum np limnetica BP lauterbornii DEgyéb 4. ábra. Alcsi-Holt-Tisza domináns fitoplankton fajainak és az összes biomassza eloszlásának aránya, a) 06.10.22. b) 07.02.24. c) 07.04.30. d) 07.07.19. (R. minuta = Rhodomonas minuta, D. pulchellum = Dictyosphaerum pulchellum, P. limnetica = Planktolyngbya limnetica, P. lauterbornii = Planctonema lauterbornii) Diszkusszió Holtágaink olyan elnyújtott, többnyire fákkal övezett és rendkívül kanyargós állóvizek, melyek rendszerint sekély vízmélységüek, de funkcionálisan mégis mély tavaknak tekinthetők. Patalas (1961) módszere alapján számolva, e holtágak esetén hozzávetőleg 3 m mélységű epilimnion várható. Patalas (1984) és Davies-Colley (1988) által kidolgozott az epilimnion és a maximális vízmélység arányain alapuló összefüggések ismeretében z^Jz^ < 0,5 értékek mellett már stabil három réteg kialakulásával számolhatunk. Ennél magasabb érték esetén (0,5-1) két réteg kialakulására van lehetőség, ám ez a rétegződés labilis. Ebbe a típusba tartozik az Alcsi-Holt-Tisza, S=0,6 (nyári) értékével. A relatív stabilitás értékei (RWCS = 151, júliusban) is arra engednek következtetni, hogy a stabil rétegzettség nem jön létre, tehát dimiktikus jellegeket mutató, ugyanakkor hideg polimiktikus tónak tekinthető az Alcsi-Holt-Tisza. Ezzel szemben a Malom-Tisza esetén, ahol az S=0,3 (nyári) és a RWCS értéke 380-425 közötti (július), stabil rétegzettségről beszélhetünk. A Malom-Tiszát stabilitás értékei, valamint a hipolimnion hőmérsékleti állandóságát figyelembe véve dimiktikus állóvíznek tekinthetjük. A holtág 24 órás mérési eredményei alapján számított RWCS értékek igen magasak, mivel a korábbi mérési eredmények maximális tapasztalati értéke 350 körüli volt (Padisák 2005). A felszíni vízhőmérséklet változását a 24 óra folyamán rendkívül nagynak találtuk, mely a trópusokról jól ismert atelomixis, jelen esetben a részleges atelomixis lehetőségét veti fel (Barbosa és Padisák 2003). A Malom-Tisza napszakos oldott oxigén koncentrációjának varianciájából látható, hogy a termelés nagyobb része a fotikus réteg alján játszódik le (2 m-en var^: 1,88). A 15
