Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

197 Az oldott oxigén tartalom a mederfenék felé jelentős mértékben csökkent, varianciája a 2 m-es mélységben volt a legnagyobb (1 a. ábra), a 4 m alatti régió anaerob volt. Az Alcsi-Holt-Tisza vízhőmérséklet adataiból számított RWCS értékek -1 (február) és 151 (július) között változtak (2 b. ábra). Az oldott oxigén varianciája 3-5 méteren, az a­fotikus rétegben volt a legnagyobb éves szinten (2 a. ábra). A nyári mintavételkor az oldott oxigén tartalom a mederfe­nék közelében alacsony volt (4m alatt <0,5 mg! 1) oldottoxigén varianciája 0,5 1 1,5 15 18 21 24 3 6 9 12 mintavételi Időpontok (h) 1. ábra. A Malom-Tisza 24 órás adatainak a) oldott oxigén varianciája, és b) RWCS értékei a) oldottoxigén vartancia 0 5 b) RWCS 06.10.22. 07.02.24. 07.04.30. 07.07.19. 8 -1 53 151 2. ábra. Alcsi-Holt-Tisza a) éves átlag adatainak oxigén varianciája, és b) RWCS értékei a) biomassza (pg L 1) 5000 10000 15000 20000 b) biomassza (pg L­1) • DeamkJlalM • Peridinlum cinctum • Parid Inium gatunenee • Egyéb • P iimnebca 0Peridinlum gatunenee oPs limnetica • Egyéb 3. ábra. Malom-Tisza domináns fitoplankton fajainak és összes biomasszájának aránya a) 06.06.06. b) 06.09.20. (P. limnetica = Planktolyngbya limnetica, Ps. limnetica = Pseudanabaena limnetica) A Malom-Tisza fitoplankton eloszlása júniusban és szep­temberben is rétegződést mutatott (3. ábra). Júniusban a fel­ső 1,5 m-en a Peridinium gatunense Nygaard, a P. cinctum Müller), míg 2-3 m-en a Desmidiales fajok domináltak, bár a taxonok egyenetlen eloszlást mutattak (3 a. ábra). Szep­temberben a Planktolyngbya limnetica (Lemm.) Komárková -Legnerová et Cronberg, és a Pseudanabaena limnetica Kom. uralkodtak a vizsgált vízoszlopban (3 b. ábra). Az Alcsi-Holt-Tisza fitoplankton vertikális eloszlása év­szakonként változatos képet mutatott (4. ábra). A nyári fito­planktonban a Cyanobacteria fajok domináltak, biomassza maximumuk 2,5 m-en volt. A téli hónapokban a fitoplankton eloszlása homogénnek tünt, bár a felsőbb rétegekben a cryptophytonok jelentősebb biomasszával voltak jelen. Ősszel Cryptomonas spp. és Chromulina sp. (4a. ábra), télen Cryptomonas marssonii Skuja, Cyclotella sp., Rhodo­monas minuta Skuja fajok (4 b. ábra), tavasszal Cryptomo­nas sp. és Rhodomonas minuta (4c. ábra) egyedei, nyáron Planktolyngbya limnetica, Planctonema lauterbornii Schm­idle és Dictyosphaerum pulchellum Wood (4 d ábra) egye­dei domináltak a különböző rétegekben. a) biomassza (|jg L') 0 1000 2000 b) biomassza (pg L ') 1000 2000 acrypomonastpp. • ChromuUna tp. Egyet C ) biomassza (pg L-') 0 2000 4000 6000 | I • C.marsonii • Cyclotella sp. ejR. minuta oEgyéb d) biomassza (pg L') 0 10000 a Cryptomonas spp. ORhodomonaa sp P. oEgyéb bd. puicheilum np limnetica BP lauterbornii DEgyéb 4. ábra. Alcsi-Holt-Tisza domináns fitoplankton fajainak és az összes biomassza eloszlásának aránya, a) 06.10.22. b) 07.02.24. c) 07.04.30. d) 07.07.19. (R. minuta = Rhodomonas minuta, D. pulchellum = Dictyosphaerum pulchellum, P. limnetica = Planktolyngbya limnetica, P. lauterbornii = Planctonema lauterbornii) Diszkusszió Holtágaink olyan elnyújtott, többnyire fákkal övezett és rendkívül kanyargós állóvizek, melyek rendszerint sekély vízmélységüek, de funkcionálisan mégis mély tavaknak te­kinthetők. Patalas (1961) módszere alapján számolva, e holtágak esetén hozzávetőleg 3 m mélységű epilimnion vár­ható. Patalas (1984) és Davies-Colley (1988) által kidolgo­zott az epilimnion és a maximális vízmélység arányain ala­puló összefüggések ismeretében z^Jz^ < 0,5 értékek mel­lett már stabil három réteg kialakulásával számolhatunk. Ennél magasabb érték esetén (0,5-1) két réteg kialakulására van lehetőség, ám ez a rétegződés labilis. Ebbe a típusba tartozik az Alcsi-Holt-Tisza, S=0,6 (nyári) értékével. A re­latív stabilitás értékei (RWCS = 151, júliusban) is arra en­gednek következtetni, hogy a stabil rétegzettség nem jön létre, tehát dimiktikus jellegeket mutató, ugyanakkor hideg polimiktikus tónak tekinthető az Alcsi-Holt-Tisza. Ezzel szemben a Malom-Tisza esetén, ahol az S=0,3 (nyári) és a RWCS értéke 380-425 közötti (július), stabil ré­tegzettségről beszélhetünk. A Malom-Tiszát stabilitás érté­kei, valamint a hipolimnion hőmérsékleti állandóságát fi­gyelembe véve dimiktikus állóvíznek tekinthetjük. A holtág 24 órás mérési eredményei alapján számított RWCS értékek igen magasak, mivel a korábbi mérési eredmények maximá­lis tapasztalati értéke 350 körüli volt (Padisák 2005). A felszíni vízhőmérséklet változását a 24 óra folyamán rendkívül nagynak találtuk, mely a trópusokról jól ismert a­telomixis, jelen esetben a részleges atelomixis lehetőségét veti fel (Barbosa és Padisák 2003). A Malom-Tisza napszakos oldott oxigén koncentrációjá­nak varianciájából látható, hogy a termelés nagyobb része a fotikus réteg alján játszódik le (2 m-en var^: 1,88). A 15

Next

/
Thumbnails
Contents