Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

198. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. órakor mért hőmérséklet értékek alapján számított termo­klin mélysége 4,5 méter, melynek magyarázata, hogy me­leg, csendes tavaszi időjárás mélyen elhelyezkedő termo­kiint eredményez. Az évszakosan átlagolt oldott oxigén koncentráció vari­anciájának vertikális változása az Alcsi-Holt-Tisza esetén a mélységgel együtt nő, a fotikus-afotikus réteghatáron pedig ugrásszerűen. Ez a holtág évszakos keveredése mellett a fi­toplankton vertikális eloszlásával magyarázható, vagyis a fotikus rétegben lejátszódó fotoszintézis miatt e réteg vari­anciája éves szinten kicsi. Jóllehet a Malom-Tisza esetén csak az eufotikus réteget mintavételeztük, azon belül is lényeges különbségek voltak megfigyelhetőek a fitoplankton vertikális eloszlásában. Kü­lönösenjói látszik ez júniusban a Peridinium gatunense és a Desmidiales fajok, míg szeptemberben a fonalas Cyanobac­teria szervezetek esetében. Az Alcsi-Holt-Tiszában a teljes vízoszlopot mintáztuk. A kapott eredmények igazolják a fitoplankton (motilis és nem­motilis szervezetek) heterogén vertikális eloszlását sekély, gyakran keveredő állóvízben is, amit ostoros szervezeteknél a Laké Nimetön-ben is kimutattak (Jones 1988). Jól nyo­mon követhető az ostoros taxonok vertikális eloszlása, me­lyek nappal inkább a felszín közelében koncentrálódnak (Smolander & Arvola 1988), mint az a Cryptomonas sp. és a Chromulina sp. fajoknál is látható. Vizsgálataink igazolták, hogy felszíni vizek hidrobioló­giái vizsgálata során a felszín közeli vízréteg mintázása nem elégséges, hanem a teljes vízoszlop vizsgálata szükséges (a­kár integrált mintavételezéssel). Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Czuczor Gergelynek, a mintavé­telekhez nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért. Munkánkat a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, és a Bolyai János ösztöndíj támogatta. Irodalom Barbosa, F. A. R.. & Padisák, J. (2003): The forgottén laké stratificati­on pattern: atelomixis, and its ecological importance. Verh. Internat. Verein. Limnol. 28: 1385-1395. Davies-Colley, R. J. (1988): Mixing depths in New Zeland lakes. New Zeland J. Mar. Freshwat. Res. 22: 517-527. Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, pp. 290. George, D. G. & Heaney, S. I. (1978): Factors influencing the spatial distribution of phytoplankton in a small productive lake. The Journal of Ecology 66: 133-155 Grigorszky, /., Padisák, J„ Borics, G„ Schnitchen, Cs. & Borbély, G. (2003): Deep chlorophyll maximum by Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Bergh in a shallow oxbow in Hungary. Hydrobiologia 506­509:209-212. Jones, R. I. (1988): Verticai distribution and diel migration of flagella­ted phytoplankton in a small humic lake. Flagellates in Freshwater Ecosystems. Hydrobiologia 161: 89-98. Kalff, J. (2002): Limnology: inland water ecosystems, Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, pp. 592 Padisák, J. & Reynolds, C. (2003): Shallow lakes: the absolute, the re­latíve, the functional and the pragmatic. Hydrobiologia 506/509: 1­11 Padisák, J. (2005): Általános limnológia. ELTE, Eötvös Kiadó, pp. 310. Pálfai, I. (1995): Tiszavölgyi Holtágak, KHVM Bp. ppl68. Patalas, K. (1961): Wind- und morphologiebedingte Wasserbewegung­stypen als bestimmender Faktor fíir die Intensitat des Stoffkreislau­fes in nordpolnischen Seen. Verh. Intem. Verein. Limnol. 14: 59-64 Patalas, K. (1984): Mid-summer mixing depths of lakes of different la­titudes. Verh. Internat. Verein. Limnol. 22: 97-102. Regei, R. H., Brookes, J. D. & Ganf, G. G. (2004): Verticai migration, entrainment and photosynthesis of the freshwater dinoflagellate Pe­ridinium cinctum in a shallow úrban lake. Journal of Plankton Rese­arch 26: 143-157. Smolander, U. & Arvola, L. (1988): Seasonal variadon in the diel verti­cai distribution of the migratory alga Cryptomonas marssonii (Cryp­tophyceae) in a small, highly humic lake. Flagellates in Freshwater Ecosystems. Hydrobiologia 161: 89-98. Taylor, A. H. (1988): Characteristic properties of models for the verti­cai distribution of phytoplankton under stratification. Ecological Modelling 40: 175-199. Teszámé, N. M., Márialigeti, K„ Végvári, P„ Csépes, E., & Bancsi, /.(2003): Stratification analysis of the Óhalász Ox-bow of the River Tisza (Kisköre Reservoir, Hungary) Hydrobiologia 506/509: 37-44. Uherkovich, G. (1961): Adatok a tiszai algavegetáció ismeretéhez. Bot. Közlem. 49: 73-83. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der quantitativen Phyto­plankton-Methodik, Mitt. Int. Ver. Theor. Angew. Limnol. 9: 1-38. Welch, E. B. (1992): Ecological effects of Waste Water. Chapman & Hall, London, 455 pp. Wetzel, R. G. (1975): Limnology, Philadelphia, W.B.Saunders, pp. 743 Stratification patterns of two oxbows nearby the River Tisza Abonyi, A., Krasznai, E., Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky L, Tóthmérész, B., Padisák, J. Abstract: Stratification and verticai distribution of phytoplankton of two oxbows in the Tisza valley (Alcsi-Holt-Tisza, nearby Szolnok city, and Malom-Tisza, nearby Tiszadob village) were investigated in 2006-2007. In the temperate region in stratified, deep lakes the distribution of phytoplankton is not homogenous in the water column. Only limited information is available on stratification and inter-related phytoplankton distribution patterns of metrically shallow lakes. In this study, discontinuous polymixis was found in the Alcsi-Holt­Tisza, and the Malom-Tisza was stably stratified based on somé physical and chemical characteristics. Development of thermal stratification in such lakes is largely depends on the presence and/or absence of floodplain forests that sufficiently increase surface roughness; therefore they decrese the effect of wind-induced mixing. Nevertheless, phytoplankton exhibited verticai distribution in both oxbows. Differences in verticai distribution were primarily due to motile species, as the flagellated algae (Cryptophyta, Dinophyta) or non-motile organisms, like Cyanobacteria. Based on these results we recommend that in water quality monitoring the whole water column should be sampled. Keywords: oxbow, stratification, phytoplankton, verticai distribution, water column

Next

/
Thumbnails
Contents