Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

187 ban a Balaton legproduktívabb területe ez a pár 100 méter széles, sekély déli parti sáv lett, mely kiemelkedően nagy produktivitását elsősorban a fitobentosznak köszönheti. Köszönetnyilvánítás A munkát a BALÖKO (NKFP 3B022-04) project, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a dr. Polinszky Károly tanulmányi ösztöndíj támogatta. Irodalom ÁGYI, A. (2008) A fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata különböző inkubációs módszerekkel. Diplomamunka, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár LORENZEN, C.J. (1967) Determination of chlorophyll and phaeo-pigments: spectrophotometric equations-Limnol. Oceonogr. 12, 343PADISÁK, J., I. GRIGORSZKY, G. BORICS és É. SORÓCZKI-PINTÉR (2006) Use of phytoplankton assemblages for monitoring ecological status of lakes within the Water Framework Directive: the assemblage index - Hydrobiologia 553: 1-14. TETT, P., M.G. KELLY and G.M. HORNBERGER (1975) A method for the spectrophotometric measurement of chlorophyll-a and pheophytin-a in benthic microalgae - Limnol. Oceonorg. 20: 887896. ÜVEGES V., KOVÁCS W. A., TÓTH V., PADISÁK J., VÖRÖS L. (2007) A balatoni fitobentosz fotoszintézise I. Az inkubáló berendezés és a vizsgálati módszerek - Hidrológiai Közlöny 87: 144-147. VÖRÖS L., KOVÁCS A., V.-BALOGH K. és KONCZ E. (2000) Mikrobiális élőlényegyüttesek szerepe a Balaton vízminőségének alakításában - In: SOMLYÓDY L. és BANCZEROWSKI J. (szerk.). A Balaton kutatásának 1999 évi eredményei: 24-32., MTA-Amulett '98, Bpest VÖRÖS L., KOVÁCS A., V.-BALOGH K. és Táltos A. (2001) A fitoplankton és fitobentosz változásainak kutatása - In: SOMLYÓDY L. és BANCZEROWSKI J. (szerk.). A Balaton kutatásának 2000 évi eredményei: 25-33., MTA-Amulett '98, Budapest WEBB, W. L., M. NEWTON és D. STARR (1974) Carbon dioxidé exchange of Alnus rubra. A mathematical model-Oecologia 17: 281-. WETZEL, R. G. és G. E. LIKENS (2000) Limnological Analyses 3

l

h Ed. Springer-Verlag New York, pp. 427. The photosynthesis of the benthic algae in Lake Balaton V. Üveges', A. W. Kovács

2, B. Somogyi

2, Á. Agyi

3, L. Vörös

2and J. Padisák' 'University of Pannónia, Analytics, Environmental Sciences and Limnological Institut, H-8200. Veszprém, Egyetem u. 10., 2 Balaton Limnological Research Institute of Hungárián Academy of Sciences, H-8237. Tihany, P.O.Box 35., Hungary 3Babes-Bolyai University, Cluj-Napoca, Mihail Kogalniceanu nr. 1. R0-400084 Romania Abstract: or a complete picture of river and lake systems, it is necessary to understand the mechanisms regulating the growth and biomass of benthic algae which are important primary producers and food resources for grazers. The aim of this study was to estimate the contribution of the benthic algae to the primary production in Lake Balaton (Hungary) with the help of photosynthetic measurements performed in an individually designed incubation system (Üveges et al. 2007). The photosynthesis of the benthic algae of different origin was studied at 9 different irradiance levels, in 3 replicates in the new designed incubator. For algae from the southem (shallower, 0-1.5 m water depth) part of the lake the photosynthesis was measurable with the help of the Luminescent Dissolved Oxygen (LDO) method while in the samples from the middle of the lake (up to 5 m water depth, chl-a < 8 mg m'

2) reliable the results were achievable by applying the more sensitive 4C uptake method only. The results of the two methods are comparable; the photosynthetic parameters (P

m„, It) are definable with the help of the model by Webb et al. (1974). The maximum photosynthetic rate (P

m„) was always higher in samples from the southem parts (130-965 mg C m

2 h'

1) than those írom the middle of the lake (14-107 mg C m"

2 h"'). Along the longitudinal axis of the lake in west - east direction the Pmax decreased in the southem part and increased in the middle of the lake. The maximum photosynthetic rate correlated highly with the chlorophyll-a content, which is primarily dependent on the rate of the irradiance reaching the surface of the sediment. We defined the primary production of the phytoplankton in the case of different depth of the water column. In conclusion, the proportion of the primary production of the benthic algae/phytoplankton communities decreases with the depth of water but the benthic algae was the dominant primary producers until 1.5-2 m water depth. This project was supported by BALÖKO (NKFP 3B022-04) project, the János Bolyai Research Scholarship of the Hungárián Academy of Sciences and the Károly Polinszky Student Scholarship of the University of Pannónia. Keywords: ake Balaton, photosynthesis, incubation system, rate of primary production of benthic/planctonic algae Kisrák együttesek vizsgálata az óesai Öreg-turján vizeiben Vad Csaba Ferenc

1, Török Júlia Katalin

1, Forró László

2 'ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. 2Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár, 1088. Budapest, Baross u. 13. Kivonat: Kutatásunk helyszíne az Ócsai Tájvédelmi Körzet északi, Öreg-turján nevű része. A terület hidrobiológiái szempontból kevéssé feltárt, kisrák (Copepoda, Cladocera) faunájának felmérése pedig még nem történt meg. A 2008. évi tér-idő mintázat vizsgálat egy téli, tavaszi és egy nyári gyűjtésének értékelését mutatjuk be. Öt helyszínen vettünk hálózásos (minőségi) és szemikvantitatív mintákat, a térbeli elkülönülés kimutatására az egyes mintavételi helyeken belül három különböző mikrohabitatból. Ezzel egyidejűleg vízkémiai méréseket is végeztünk (pH, vízhőmérséklet vezetőképesség, sótartalom, redoxpotenciál, nitrát- és foszfáttartalom). A kutatás során több ritka faj is előkerült, ezek közül kiemelendő a Cyclops insignis, amelynek ez harmadik hazai előfordulása. A fajokra és élőhelyekre vonatkozó összefüggések kimutatására, valamint a vizek osztályozására sokváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk. Ezek alapján egyes vízterek jól elkülönülnek a többitől fajösszetételük alapján. Mind a Copepoda, mind a Cladocera fajok tekintetében igen jelentős az évszakos fajkicserélődés. Kulcsszavak: Ócsa, láp, Copepoda, Cladocera, faunisztika. Bevezetés Az Ócsa és Alsónémedi községek között fekvő 160 hektár kitetjedésű Öreg-turján a hazánkat egykor jellemző nagy kiteijedésű vizes élőhelyek egyik utolsó hírmondója, posztglaciális reliktum terület. Közigazgatásilag az Ócsai TK részeként a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, emellett a NATURA 2000 hálózat és a Ramsari Egyezmény nemzetközi védelmét is élvezi. Mai képére a lecsapolások és a tőzegbányászat hatására kialakult másodlagos növényzet, elsősorban sűrű nádas jellemző, a nagy nyílt vízfoltok pedig ennek tetjeszkedésével összezsugorodtak. Az így kialakult elszórtan elhelyezkedő, sok különböző kisebb víztér azonban rendkívül mozaikos élőhelyet biztosít. Az Öreg-tuiján meglehetősen gazdag természetvédelmi értékekben, olyan ritkaságokat találhatunk meg itt, mint a lápi póc vagy az elevenszülő gyík, különleges madárvilágának tanulmányozását pedig évtizedek óta végzik az Ócsai Madárvárta Egyesület tagjai. Annak ellenére, hogy fokozottan védett vizes élőhely, hidrobiológiái szempontból meglepően kevéssé feltárt. Kutatása számos érdekességgel szolgálhat, az egysejtű fauna vizsgálatakor (Török, 2001) tudományra új házas-amőba (Arcella farmosa Nicholls, Meisterfeld & Török) faj került elő a területről (Nicholls, 2005).