Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

186. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. A júliusban a déli parti fítobentosz minták esetén Keszthelynél kaptuk a legmagasabb P

ma

x értéket (964,5 mg C m" V), míg Siófoknál a legalacsonyabbat (130,2 mg C m'V

1). Tóközépről származó mintáknál éppen fordítva, a Siófokimedencében (Zamárdi) mértük a legmagasabb fotoszintézis értéket (107,0 mg C m"

2 h"

1), a Keszthelyi-medence tóközépi minta esetén a legalacsonyabb a mért elsődleges termelés a (14,33 mg C m"

2h''). Augusztusban a déli parti minták P

ma

x esetén szintén Keszthelynél kaptuk a legmagasabb (613,5 mg C m"

2 h"

1), Zamárdinál pedig a legalacsonyabb (284,5 mg C m"

2 h"

1) értéket. A tóközépről származó mintáknál a Szigligeti-medencében mértük a legmagasabb (29,0 mg C trf

2 h"

1), míg a Keszthelyi-medencében a legalacsonyabb (16,5 mg C m" h" ') elsődleges termelést. A két hónap eredményeit átlagolva a területegységre vonatkoztatott elsődleges termelésnek a tó hossztengelyére vetített változása összefügg a fítobentosz minták klorofíll-a tartalmának változásával (^=0,9051; n=8; P <0,1%). A déli parti minták esetében az elsődleges termelés mértéke keletnyugati irányban haladva növekszik, viszont a tóközépi mintáknál kelet-nyugati irányban csökken (2. ábra). 900 800 700 )[ 600 h ;„, 500 m C 400 300 100 • átlag déli part A átlag tóközép Keszthely Szigliget Szemes Zamárdi Siófok 2. ábra: Az öt keresztszelvény mentén mért, átlagos P

max értékek 2006 nyarán A fítobentosz elsődleges termelése eltérő mélységű és trofitású területeken A fítobentosz produkciója mérhető volt sekély és mély vízben egyaránt, azaz az üledék algái élők és aktívak voltak. Azonban mélyebb területek felé haladva a fényiimitáció következtében a bentikus algák fotoszintetikus aktivitása jelentősen csökkent. 2,5-3 m-nél mélyebb területeken a bentikus életközösség oxigénfogyasztását a közösség fotoszintetizáló tagjai által termelt oxigén mennyisége nem fedezte. A főbb fotoszintetikus paraméterek (P

ma

x és /*), a víz-felszínre eső globál-sugárzás és a vertikális extinkciós koefficiens értékeinek ismeretében a fítobentosz napi területegységre vonatkoztatott fotoszintézise a Balaton eltérő vízmélységű területein kiszámolható. A tó mélyvizében - 3,5 m vízmélységgel számolva - 2006 júliusában és augusztusában is a négy medencében mért napi elsődleges termelés nagyon alacsony volt, átlagértéke júliusban 112 mg C m"

2 nap"'-nak, míg augusztusban 4 mg C m"

2 nap"'-nak adódott. A tó sekély vizében - 1 m-es vízmélységgel számolva 2006 júliusában a négy medencében a fítobentosz napi produkciója átlagosan 3969 mg C m"

2 nap"

1, augusztusban pedig átlagosan 1527 mg C m"

2 nap"

1 volt. Fítobentosz és fitoplankton elsődleges termelésének aránya különböző vízmélységek esetén Azonos mintavételi helyen és időpontban a fitoplankton és a fítobentosz napi fotoszintézis értékeit összevetve nyomon követhető azok részarányának mélység szerinti megoszlása a tavi produkcióban (3. ábra: a, b, c). A fítobentosz fotoszintézisének részaránya a vízmélység csökkenésével, s annak következtében az üledékre eső fényintenzitás növekedésével egyértelműen nő. Júliusban a fítobentosz elsődleges termelésének aránya minden esetben magasabb volt, mint augusztusban. Ennek oka, hogy júliusban a fitoplankton önárnyékolása kisebb, így több fény jut az üledék felszínére, ami kedvez a fitobentosznak. a • Fítobentosz • Fitoplankton ] méter 100% 80% 60% B e .ü u S g> — £ 40% 20% a*

S ^ ^ ^ > / %>

S ^ %T> J> </>

N I Fítobentosz I Fitoplankton 2 méter u R o

s í ^ TÍ l

1" í> í \

N N

5 'í aV A.V a> a> a y A y o,V cl,> iv> a,/ a,." a,? Ö® Qj^ rp' rp- ^ r^' r^' nf r^ ^ c 100% 80% I Fítobentosz I Fitoplankton 3 méter ö • I sa a SS 'c 00 C U U 60% 40% 20% uV to

5 uV uV uV uV uV uV uV uV ^ / # / ^ / / / ^ / / / 3. ábra a, b, c: A fitoplankton és a fítobentosz napi fotoszintézis részarányának mélység szerinti megoszlása az öt keresztszelvény átlagában Különösen figyelemreméltó a fítobentosz dominanciája a Balaton sekély 100-200 m széles déli parti sávjában. Ennek a sávnak a területe (45 km

2) meghaladja a Keszthelyi-medence (38 km

2) területét. Korábban a Keszthelyi-medence volt a tó legeutrófabb része, de elmondható, hogy napjaink-