Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
175 ről vett mintákban. Az átlagos fajszám is az iszapon mutatkozott a legnagyobbnak (41 ± 12), de a nádon és a stégen ez a szám közel azonos volt (31 ± 8 és 32 ± 5). A nád leggyakoribb fajai az Achnanthidium minutissimum (Kützing) Czarneczki [37,3 %] (1. melléklet, 2. fotó), Encyonopsis minuta Krammer & Reichardt [7,5 %] (/. melléklet, 5. fotó), Navicula cryptotenella Lange-Bertalot [5,6 %] (/. melléklet, 6. fotó) és a Cymbella hungarica (Grunow) Pantocsek [5,3 %] {1. melléklet, 1. fotó) voltak. Az iszapon viszont a Staurosira venter (Ehrenberg) Cleve & Moeller (1. melléklet, 4. fotó), Amphora pediculus (Kützing) Grunow, Cyclotella ocellata Pantocsek (1. melléklet, 7. fotó), Staurosira construens Ehrenberg, Pseudostaurosira brevistriata Grunow in Van Heurck (/. melléklet, 3. fotó) bizonyult a leggyakoribbnak. A stég leggyakoribb fajai szinte azonosak a nádéval egy faj kivétel (Staurosira venter nagyobb gyakorisággal fordul elő a stégen, mint a nádon) csak a gyakoriságuk sorrendje más (Achnanthidium minutissimum [21,6 %], Staurosira venter [9,1 %] Navicula cryptotenella [8,9 %], Encyonopsis minuta [7,2 %] Cymbella hungarica [5 %] ). A mennyiségi adatok alapján cluster-analízist végeztünk. Az analízis azt mutatja, hogy az iszapon található kovaalga összetétel jelentősen különbözik a többitől, továbbá, hogy az iszap kovaalga közössége egészen más jellegű a déli és az északi parton (2. ábra). iszap minták osokos0.750.70.45jWS1 0 J' 5 0.4SS 0.4OS! 03' 0.23 : 0J0.150.10JK0déli paif^-gszáki part 2. ábra: A 2005-ös kovaalga összetétel alapján kapott dendrogram [Bray-Curtis indexj (D: délipart; E: északi part; N: nádról; S: stégről; I: iszapról származik a minta). 53 olyan fajt találtunk, melyek csak az iszapról vett mintákban fordultak elő pl. Amphora calumetica (Thomas) M. Perag, Diploneis marginestriata Hustedt (/. melléklet, 8. fotó), Gyrosigma macrum (W.Smith) Griffith & Henfrey, Navicula striolata (Grunow) Lange-Bertalot, N. gastrum var. signata Hustedt, Neidium binodis (Ehrenberg) Hustedt, Rhopaloida gibba var. paralella (Grunow) H. and M. Peragallo, Stauronies smithii var. sagitta (Cleve) Hustedt, Surirella bifrons Ehrenberg and S. splendida (Ehrenberg) Kützing. Caloneis schumanniana (Grunow) Cleve, Encyonema ungeri Grunow, Mastogloia smithii Thwaites ex W.Smith, Nitzschia acuminata (W.Smith) Grunow és a N. hungarica Grunow csak a nádra voltjellemző, míg néhány faj, mint pl. a Navicula laevissima Kützing, Nitzschia compressa var. compressa (Bailey) Boyer csak a stégen lévő bevonatban fordult elő. A hazai tavakra kifejlesztett TDIL (Trophie Diatom Index for Lakes) (Stenger-Kovács és mtsi., 2007) index alapján a mintavételi helyek túlnyomó többsége jó ökológiai állapotot jelez, néhány kivételtől eltekintve (Tihany-Somosi strand és Tihanyi Rév, valamint a Zala torkolat Fenékpusztán) ahol közepes volt a parti régió állapota. A TDIL index értékei nem mutattak jelentős különbséget a különböző szubsztrátumokon, vízminősítési kategóriaváltás csak 4 esetben volt tapasztalható, abból is kettő elhanyagolható mértékű, mivel 0,1 -del marad el a vízminőségi osztályok közötti határértéktől. Két esetben, Badacsonyban a nád, Vonyarcvashegyen a vasstégen vett minta alacsonyabb vízminőségetjelzett, habár az index értékek között itt sem volt jelentős különbség (3. ábra) 3. ábra: A 2005-ben három különböző szubsztrátról vett balatoni bevonatminták TDIL értékei és vízminőségi osztályuk 2007-ben a tavasszal gyűjtött 48 mintában (nád és parti kő) összesen 137 fajt találtunk. A leggyakoribb fajok a Diatoma moniliformis Kützing, Achnanthidium minutissimum és a Staurosira venter voltak. A nádon és a kövön a fajszám közel hasonló volt (kő: 118, nád: 116). 19 olyan faj volt (pl. Cymbella turgida Gregory, Cymatopleura elliptica (Brebisson) W.Smith, mely csak a nádból és 21 olyan (pl. Cymbella aspera (Ehrenberg) H.Peragallo, Navicula decussis Oestrup) mely csak kőről került elő. §0.45 í OJ 0.03 0 4. ábra: A Balaton 2007 tavaszán nádról és kőről gyűjtött bevonat mintáinak dendogramja (Bray-Curtis index). A cluster-analízis azt mutatja, hogy nincs jelentős különbség a nád illetve a kő kovaalga összetétele között. Nagyobb eltérést mutat a BD5 mintavételi hely (Máriafürdő /Keresztúr) a többi vizsgált mintavételi hely közötti különbség (4. ábra). Tehát az összetétel sokkal inkább hely, mint szubsztrát specifikus a nád/kő kovaalga összetételét tekintve. Ezt a helyspecificitást már a Fertő tó bevonatának vizsgálatakor is megfigyelték: a kovaalga összetételre nagyobb hatással volt, hogy a tó melyik részéről vették a mintát, mint az, hogy melyik növényről (Padisák, 1982).
