Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

176. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Ha két év eredményeit együtt vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy a faj számot tekintve az iszap minták kiemelkedők, hiszen a faj számuk jelentősen meghaladja a többi szubsztrátét (/. táblázat). Nemzetség számban (22) ez az eltérés már nem mutatkozik meg ilyen élesen. A külön­böző szubsztrátok diverzitásában és egyenletességében szinte alig van eltérés (/. táblázat). A kovaalga indexek a T­DIL index kivételével sajátos szubsztrát specifícitást mutat­nak. Például az IPS vagy IBD indexek kövön és iszapon al­acsonyabb vízminőséget jeleznek, mint nádon vagy stégen. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a TDIL, sekély tavaink ökológiai állapotát becslő kovaalga index értékét nem befolyásolja, hogy milyen aljzatról vesszük a mintát. Az index megfelelő alkalmazásához azonban nagyfokú ta­xonómiai ismeret szükséges, tekintve a tóban élő kovaalga fajok kiemelkedően nagy számát. 1. táblázat: A 2005 és 2007-es évek kovaalga mintáinak diverzitás, egyenletesség értékei, faj- és nemzetség száma, valamint a kovaalga indexek értékei 00 a ^ M 1 aielcoCwbRHgw^QgiCíf: ü JJ N ^ T-H,-. <f Oo^ m ^ 'T? < ^L " <D "tí H N I t 8 " $ t a c kód 20 iszap átlag 3.2 0.6 21.7 41.1 13.1 17.8 13.0 15.5 10.9 76.0 1.5 12.0 14.1 13.8 11.4 13.6 14.5 15.4 3.2 SD 1.0 0.1 4.3 11.8 0.5 1.6 0.8 1.5 2.7 10.3 1.2 1.2 1.7 1.4 1.7 1.3 0.6 0.9 0.2 24 kő átlag 3.1 0.6 19.2 33.2 12.8 17.1 12.6 14.8 12.1 48.2 1.8 13.5 13.3 14.6 11.8 13.0 13.2 13.4 3.3 SD 0.7 0.1 2.5 5.8 0.5 0.7 0.7 0.7 1.2 13.1 1.3 1.0 0.9 0.9 1.8 1.8 1.3 1.1 0.2 45 nád átlag 3.3 0.7 19.8 34.0 13.4 16.3 13.3 15.5 14.0 41.7 2.1 14.5 14.8 15.4 13.6 14.9 14.7 14.8 3.4 SD 0.7 0.1 2.1 6.7 0.8 0.7 0.9 1.0 2.3 13.2 1.6 1.2 1.6 1.0 1.5 2.4 1.3 1.2 0.4 13 stég átlag 3.3 0.7 19.7 33.1 13.7 16.0 13.5 16.1 13.7 45.3 1.0 14.5 15.6 15.3 13.7 15.6 15.3 15.7 3.4 SD 0.5 0.1 2.1 4.9 0.5 0.7 0.9 1.1 2.6 14.9 0.8 1.2 1.7 0.9 1.1 2.1 0.9 0.9 0.3 A kutatást a BALÖKO (NKFP 3B/022/2004) támogatta. Irodalom: Ács, E., Borics, G., Kiss, G., Reskóné, Nagy, M., Várbíró, G., Kiss, K.T. (2007): Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és víz­gyűjtője patakjainak példáján. MHT XXV. Országos Vándorgyű­lés. Tata, 2007. július 4-5. pp. 1-27. http://www.hidrologia. hu/ov­gytata/25/7szekcio/250700.htm Ács, É., Barreto, S., Beszterci, B., Borics, G., Fehér, G., Grigorszky, I., Kiss, K.T., Makk, J., Pelyhe, T„ Schmidt, A., Szabó, K, Vö­rös, L. (2004a): Algológiai praktikum. Szerk.:Ács É. & Kiss. K.T. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Bányász, D., Vörös, L. 2007. A fitobentosz vertikális migrációja. Hidrológiai Közlöny 87: 19-21. Buczkó, K, Vörös, L., Csernyi, T. 2005. The diatom flóra and vege­tation of Laké Balaton from sediment cores according to Márta Hajós's legacy. Acta Botanica Hungarica 47: 75-115. EC Parliament and Council 2000. Directive of the European Parlia­ment and of the Council 2000/60/EC establishing a framework for community action in the field of water policy. European Commis­sion PE-CONS 3639/1/100 Rev 1, Luxembourg. Gallik, O. 1926. Balatoni Diatomaceaák. Archívum Balatonicum. I. 116-128. King, L., Clarké, G., Bennion, H., Kelly, M., Yallop, M. (2006) Re­commendation for sampling littoral diatoms in lakes for ecologi­cal status assessments. - Journal of Applied Phycology 18: 15-25. Krammer, K„ Lange-Bertalot, H. (1991-2000): Bacillariophyceae 1.­4. Teil: Naviculaceae. In: Pascher A (ed.) Süsswasserflora von Mitteleuropa. Band 2/1-4. Gustav Fischer VI, Heidelberg, Berlin. Lange-Bertalot, H., (2000-2003): Diatoms of Europe. Diatoms of the European Inland Waters and Comparable Habitats. Vol. 1-4. A.R.G. Gantner Verlag K.G, Ruggel. Lange-Bertalot, H. (1995-2005): Iconographia Diatomologica. Anno­tated Diatom Micrographs Vol. 1.-15. Koeltz Scientific Books. Königstein. Padisák, J. 1982. The periphyton of laké Fertő: species composition and chlorophyll-a-content. BFB-Bericht 43: 95-115. Pantocsek, J. 1901. Die Kieselalgen oder Bacillarien des Balaton. In: Resultate der wissenschaftlichen Erforschung des Balatonsees. II. Band. Budapest Druck der K. und K. Hofbuchdruckerei des Vic­tor Hornyánszky. 134 pp. Round, F. E., 1991. Use of diatoms for monitoring rivers. In: Whit­ton, B.A., E. Rott & G. Friedrich (eds), Use of Algae for Monito­ring Rivers. Düsseldorf: 25-32. Stenger-Kovács, C., Buczkó, K., Hajnal, É., Padisák, J. 2007. Epi­phytic, littoral diatoms as bioindicators of shallow lakes trophic status: Trophic Diatom Index for Lakes (TDIL) developed in Hungary. Hydrobiologia 589: 141-154 Szemes, G. 1957. Die Diatomeen des Balatonsees. Annál. Biol. Ti­hany. 24: 193-270. Tamás, G. 1963. Kieselalgen des Balaton-Sees 1965-1961. Annál. Biol. Tihany 30: 167-218. Tamás, G., Gellért, J. 1958. Parti kövek bevonatának kovamoszatai és csillósai a Tihanyi-félsziget keleti részén. Annál. Biol. Tihany 25: 241-250. Diatom assemblages on different substrata in Laké Balaton Stenger-Kovács, Csilla & Padisák, Judit Abstraet: In 2005 and 2007 benthic diatoms were sampled at different sites of Laké Balaton. Diatom samples were collected from four substrata (reed, stone, mud and steal piers). The studies reported on extremely high species number and diversity. The diatom communities of the mud samples (epipsammic and epipelic) differed significantly from the others. Comparing the diatom assemblages from the stone and the pier, the assemblages appeared more site than substratum specific. According to the TDIL index, the ecological status of the laké is usually good, and the type of the substrata has no influence on TDIL and its ecological evaluation. Keywords: diatoms, laké, TDIL, ecological status, substrata, Water Framework Directive

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents