Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

169 helytípusaiban Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 13:207-211. Schmera D, Erős T 2005b Tegzesegyüttesek (Trichoptera) funkcionális szerveződése a Kemence-patak vízgyűjtőjének (Börzsöny) gázló és medence élőhelytípusaiban Hidrológiai Közlöny 85: 120-121. Schmera D, Erős T. (2006a): A fajgazdagság becslésének skálafuggő értelmezése: esettanulmány tegzesekkel. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 14: 205-210. Schmera D, Erős T (2006b): Estimating sample representativeness in a survey of stream caddisfly fauna. - Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 42: 181-187. Schmera D, Erős T, Greenwood MT 2007 Spatial organization of a shredder guild of caddisflies (Trichoptera) in a riffle - searching for the effect of competition Limnologica 37: 129-136. Southwood TRE (1966) Ecological methods with particular reference to insect populations. London: Methuen and Co. Ltd. Statsoft, Inc (2000) STATISTICA for Windows (Computer program manual). Tulsa, OK Stone L & Roberts A (1990) The checkerboard score and species distributions. Oecologia 85: 74-79. Szentesi A, Török J (1997) Allatökológia. ELTE TTK Egyetemi jegyzet. Kovásznai Kiadó, Budapest Townsend, C. R., & Hildrew, A. G. (1994). Species traits in relation to a habitat templet for river systems. Freshwater Biology 31: 265-276. Vannote, R. L„ Minshall, G. W„ Cummins, K. W„ Sedell, J. R., & Cushing, C. (1980). The river continuum concept. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences, 37, 130-137. Waringer J, Gráf W. (1997): Atlas der Österreichischen Köcherfliegenlarven. - Fakultas Universitatverlag, Wien. Wissinger S, Steinmetz J, Alexander JS, Brown W (2004) Larval cannibalism, time constraints, and aduit fitness in caddisflies that inhabit temporary wetlands. Oecologia 138: 39-47. The spatial distribution of shredding caddisflies in a riffle D. Schmera & T. Erős

2 'institute of Biology, College of Nyiregyhaza, Sóstói u. 31/B, H-4400. Nyíregyháza, schmerafa nyf.hu 2Balaton Limnological Research Institute, Hungárián Academy of Sciences, Klebelsberg K. u. 4, H-8237. Tihany, ertib@tres.blki.hu Abstract: The shredder guild plays an outstanding role in headwater stream ecosystems by processing allochthonous leaf litter. The aim of the present study was to examine whether competition plays a significant role in organizing the shredder guild of caddisflies in a riffle. Our results showed that competition was of limited importance in structuring the spatial organization of the shredder guild. Keywords: caddisfly, competition, riffle, spatial distribution Planktonikus kerekesféreg-együttesek diverzitásmintázata a gemenci hullámtéren Schöll Károly MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. e-mail: scholl.karolv@gmail.com Kivonat: A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területén a hullámtér különböző típusú víztereiben és a főágban 2001 óta vizsgáljuk a planktonikus kerekesféreg együttesek tér- és időbeli alakulását, változásait, valamint ezek lehetséges összefüggéseit a föági vízjárással és az adott vizterek hidrológiai és vízkémiai viszonyaival. Az együttesek diverzitásviszonyait többféle módszerrel elemezve megállapítottuk, hogy az erősen áramló, forrásszegény főágban az abiotikus környezettel szemben kevésbé igényes, az áramlást jobban toleráló, fugitív fajok vannak jelen, a diverzitás általában alacsonyabb, mint a hullámtéri vízterekben. A forrásgazdag, kismértékű zavarással jellemezhető (csak időszakosan áramló) plesio- és paleopotamon jellegű vízterekben egyes fajok dominánssá válnak, a diverzitás ezért itt is alacsony. A legnagyobb diverzitás a lassú, de állandó áramlással, közepes tartózkodási idővel jellemezhető, parapotamon jellegű élőhelyeken alakul ki. Az ártér víztereiben a planktonikus kerekesféreg-együttesek diveizitásviszonyait a víz tartózkodási ideje, a táplálékkínálat és az élőhelyi diverzitás együttesen határozza meg. Bevezetés Az MTA Magyar Dunakutató Állomás többirányú gemenci kutatási programja 2001. óta a planktonikus kerekesférgek (Rotatoria) vizsgálatára is kiteljed (Bérezik & Buzetzky 2006). Vizsgálataink célja a Gemenci Ártér eltérő típusú víztereiben élő együttesek faunisztikai megismerésén túl a főág és a hullámterek zooplankton együtteseinek összehasonlítása (tér- és időbeli mintázatok, diverzitási és mennyiségi viszonyok eltérései), a föág és a mellékág közötti dinamikus kapcsolat vizsgálata, illetve a föági vízjárásnak a hullámtéri vízterek együtteseire tett hatásainak tisztázása. Dolgozatunkban a különböző funkcionális típusú vizterek együtteseinek diverzitás-viszonyait mutatjuk be a 2002-2004-ig teijedő időszakból. Módszerek A Gemenci Hullámtéren 2002-2004 között 40pm lyukbőségü planktonhálót használva 151 planktonikus Rotatoria mintát vettünk. Vizsgálati helyszíneink a következők voltak: a Duna főága (Dl489 - eupotamon), a Grébeci-Holt-Duna (GDU - plesiopotamon), a Rezéti-Holt-Duna (RDU - parapotamon), és a Vén-Duna (VDU - parapotamon) (/. ábra). Az együttesek diverzitásának jellemzésére a fajszámot, a faj alatti taxonok jelenlétével is számoló taxonszámot, valamint az abundancia-dominancia viszonyokat is felhasználó diverzitási statisztikák közül a Shannon-Wiener diverzitási indexet (a továbbiakban S-W diverzitás) használtuk fel (Magurran 1988). A fenti változók és a helyszínen mért fizikai-kémiai paraméterek esetleges összefüggéseit Spearman-fé\e rang-korrelációval vizsgáltuk, Bonferoni korrekciót alkalmazva. A különböző vízterek illetve az egyes vizsgálati évek diverzitási viszonyainak összehasonlítására rarefaction analízist használtunk Ha az ezzel létrehozott egyedszám/fajszám görbék konfidencia-tartományai nem fednek át, akkor az adott együttesek diverzitása szignifikánsan eltér (Gotelli és Colvell 2001). Az ehhez szükséges számításokat a PAST programcsomaggal végeztük.ű. Eredmények A vizsgálati időszakban a területről 75 kerekesféreg fajt mutattunk ki. A fajszám, taxonszám, S-Wdiverzitás szinte minden vizsgált víztérben 2002-2004-ig évről-évre csökkent (1. táblázat). A főágban kimutatott fajok és taxonok száma illetve a S-W diverzitás értéke minden évben kisebb volt, mint a mellékágakban, de ez a különbség nem szignifikáns. A mellékágakban fajszám és a taxonszám az egyes években Grébeci-Holt-Dunában volt a legnagyobb, ezt követi a Rezéti-Holt-Duna, és a Vén-Duna (/. táblázat). A legnagyobb taxonszámokat a Rezéti-Holt-Dunában és a Vén-Dunában mértük. A S-W diverzitás értéke a Rezéti-HoltDunában kissé nagyobb volt, mint a Grébeci-Holt-Dunában, a Vén-Dunában pedig ezeknél kissé alacsonyabb volt. A RezétiHolt-Duna esetében a S-W diverzitás folyásirányban haladva nőtt, a jóval rövidebb Vén-Dunában ugyanez a trend érvényesült, de kevésbé kifejezetten. A Duna főága A Duna főágában (Dl 489) a faj szám, taxonszám és a S- W index értéke egyaránt 2002-ben volt a legnagyobb (1. táblázat). Az értékek általában kisebbek, mint a mellékágak mintavételi területein, a különbségek azonban nem szignifikánsak. A főág együtteseinek fajszáma, taxonszáma és S-W diverzitása a pH-val pozitív korrelációban állt.