Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

165 1h 2h 3h 1h 2h 3h 1h 2h 3h Kontroll 10% 20% 30% 2. ábra. Szennyezetlen „L" üledék-szuszpenziókban nevelt csíranövények hossza Az eredmények lehetséges okai, hogy az „A" minta a növények számára felvehető tápanyagot tartalmazott, mely a rázatás során oldatba ment, így hozzáférhetővé vált a csíranövények számára. Az „L" mintában viszont feltételezhetően valamilyen toxikus anyag volt, ami a rázatás során szintén oldatba ment, így gátolta a csíranövények növekedését. A csíranövények hossza „A" minta Az „A" minta kadmiummal történő szennyezése esetén megállapítható, hogy minél nagyobb koncentrációban tartalmazta a szuszpenzió a szennyező anyagot, annál rövidebbre nőttek a csíranövények. A legtöbb esetben a 250 ppm és 500 ppm koncentráció már annyira toxikusnak bizonyult, hogy a magok többsége egyáltalán nem csírázott ki. Az 50 ppm és 100 ppm koncentráció esetében csökkent csíranövekedés volt megfigyelhető (3. ábra). A kadmium koncentrációjának növekedésével a csíranövények hossza csökkent, 50 és 100 ppm-nél a 10 %-os üledéktartalom esetén az átlagos csíranövény-hossz kisebb, mint 20 és 30 %. Ennek lehetséges oka, hogy kisebb kadmium-koncentráció esetén az üledék pufferoló hatása annál nagyobb, minél nagyobb a szuszpenzió üledéktartalma, viszont ez csak egy bizonyos határig érvényes, ugyanis a 20 és 30 %-os értékek esetén szignifikáns különbség egyik esetben sem figyelhető meg. Kadmiummal szennyezett "A" üledékek összehasonlítása 25 5 * |? :0 <0 " 8 •s S f 20 • 50 ppm Cd • 100 ppm Cd A 250 ppm Cd 500 ppm Cd 0 10 20 30 üledéksuszpenzló töménysége (%) 3. ábra. A kadmiummal szennyezett „A " üledék összehasonlítása az üledék- és a kadmiumkoncentráció függvényében „L" minta Az „L" minta esetén is megállapítható, hogy 50 ppm és 100 ppm koncentrációban, bár a csíranövények hossza csökken, a magvak képesek kicsírázni. Ez a 250 ppm és 500 ppm koncentrációkról már nem mondható el (4. ábra). Az „L" minták az egy órás rázatásai során a 10 % üledéket tartalmazó szuszpenziók esetén 100 ppm koncentrációnál jelentősen csökkent a csíranövények hossza. Valószínűleg a hosszabb rázatási idő és a magasabb üledéktartalom elősegíti a szennyezők megkötését. Az „L" minta esetén hasonló hatás figyelhető meg az üledék mennyiségének tekintetében. Alacsonyabb szennyező-koncentráció esetén a 10 %-os üledéktartalmú szuszpenzióban a csíranövények kisebbre nőttek. A 20 és 30 %-os oldatok között szignifikáns különbség nem mutatható ki. A nagyobb nehézfémtartalom itt is csökkent csíranövekedést eredményezett. 20 II 4. ábra. A kadmiummal szennyezett „L" üledék összehasonlítása az ifiedék- és a kadmium-koncentráció függvényében „A"- és „L"- minta összehasonlítása A 10 %-os „L" üledékben nevelt csíranövények átlagos hossza kisebb, mint a 10 %-os „A" üledékben nevelt csíranövények átlagos hossza. A 10 %-os „L" üledék pufferoló képessége jóval kisebb, mint a 10 %-os „A" üledéké. Ennek oka feltételezhetően az üledék szerves anyag tartalmában kereshető (5. ábra). Az üledék és a szerves anyag kapcsolata Az üledék fém- és a szerves anyagtartalma között pozitív korreláció van (Gerriste, 1984; Förstner, 1981). Minél nagyobb a kezdeti fémkoncentráció, annál nagyobb a szerves anyagban megkötött fém mennyisége a nagyobb koncentráció-gradiens irányító ereje miatt (Jain, 1997). Az üledék szerves anyag koncentrációját akár arra is felhasználhatjuk, hogy az üledék szennyezettségének mértékét megállapítsuk. Minél több a szerves anyag, annál több az általa megkötött fém mennyisége is. Az üledékek szerves anyag tartalmát az ötödik ábra szemlélteti, az eredmények szakszerű magyarázatához további kutatás szükséges. 0.3 0.2' o> 0.1 0.0P<0.0001 Yes Two-tailed t= 22.1 9 df=8 5. ábra. A és L üledék izzítási veszteség (LOI) adatai Üledék- és vízminta összehasonlítása Az üledék és a víz egymással dinamikus egyensúlyban van, így a toxikus anyagok beoldódhatnak az üledékből a vízbe, illetve kiülepedhetnek a vízből az üledékbe.