Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

145 Háttérváltozók helyszíni vizsgálata a Bodrogzugban Lövei Gabriella Zsuzsanna

1 'Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Munkám célja elsősorban az volt, hogy a Bodrogzugban - mint működő ökológiai zöldfolyosón - a vízi ökológiai rendszerek állapotának felmérésével hozzájáruljak a hidroökológiai rendszer dinamikájának feltárásához. A méréseket a Bodrogzug nyolc karakterisztikus élőhelyén végeztem. Egy-egy mintavételi hely volt a Tiszán és a Bodrogon, kettő Tisza-menti holtmedrekben (Görbe-ér, Remete), és további három Bodrog-menti holtmedrekben (Vajdácska, Berek, Hosszúrét) ill. egy a Török-éri-föcsatomán. A mintavételi helyek kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy a meglehetősen mozaikos területen minden jellemző víztértípusnak legyen képviselője. Minden egyes mintavételi helyen, a víz fizikai és kémiai mutatóinak mérése évszakos és a térbeli mintázat által meghatározottak szerint történt. A háttérváltozók közül a hőmérsékletet, pH-t, oldott oxigént és az elektródpotenciált határoztam meg. A helyszíni méréseket WTW Multiline P4 elektrometriás terepműszerrel, elektrometriás eljárásokkal végeztem. Jelen munkám során a 2005. év eredményeit értékelem, melyben három mintavételi időpontban mért adatsorok segítségével és a vízmélység figyelembevételével összevetem a nyolc vizsgált víztest sajátosságait. Kulcsszavak: Bodrogzug, holtmedrek, háttérváltozók Bevezetés Az EKF Állattani Tanszékének segítségével és a DE Hidrobiológiái Tanszékével közösen a Bodrogközben, mint ökológiai zöldfolyosón alapvető hidrobiológiái monitorozást végeztünk, hogy a folyóvízi rendszerek jelenlegi állapotát felmérjük és a hidroökológiai rendszer dinamikáját feltárjuk. Az Európai Unió Víz keretirányelve (EU VKI) a fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programját határozza meg, amelynek célja, legkésőbb 2015-re a felszíni vizek jó ökológiai és kémiai állapotának elérése (Somlyódy és Szilágyi, 2004) és a vizek állapot romlásának megelőzése (Víz Keretirányelv, 2000), ami megfelelő szintű állapotfeltárás nélkül nem lehet sikeres (Wittner et al. 2000, 2004, 2005). Ezen célkitűzést szem előtt tartva 2005-ben - szűkebb szakterületemnek megfelelően - a terület háttérváltozóinak felmérését végeztem el. Jelen munkámban a 2005. év eredményeit értékelem, melyben három mintavételi időpontban mért adatsorok segítségével és a vízmélység figyelembevételével összevetem a nyolc vizsgált víztest sajátosságait. Az ökológiai vízminősítés (Dévai et al. 1992, 1999, Bárdosi et al. 2000, Gőri et al. 2000) rendszerében szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők mellett az elektródpotenciál helyszíni mérése is folyt. Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Bodrogzug nyolc karakterisztikus élőhelyén végeztük. A két folyón (Tisza, Bodrog) kívül, kettő a Tisza-menti holtmedrek (Görbe-ér, Remete), és további három a Bodrog-menti holtmedrek (Vajdácska, Berek, Hosszúrét) közé tartozott ill. egy mintavételi hely volt a Török-éri-főcsatornán. A különböző kódjelű mintavételi helyeket (1. táblázat) az élőhelyi alakzatok eloszlása szerint jelöltem ki, így a kiválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a meglehetősen mozaikos területen minden jellemző víztér-típusnak legyen képviselője. A háttérváltozók mérése évszakosan nyáron (2005. 07.04-06.), ősszel (2005.09.19-21.) és késő ősszel (2005. 10.19-21.) a térbeli mintázat által meghatározottak szerint történt. A mért háttérváltozók közül a hőmérsékletet, pH-t, oldott oxigént és az elektródpotenciált határoztam meg. A helyszíni méréseket WTW Multiline P4 elektrometriás terepműszerrel, elektrometriás eljárásokkal végeztem. A háttérváltozók mérésénél figyelembe vettem, hogy a különböző víztestekben a víz oldott oxigén tartalma rendszerint a kora délutáni órákban éri el a maximumot, illetve az oxigénszint minimuma napfelkelte idejére esik (Bárdosi et al. 2000). így minden egyes mérőhelyen 14.00 és 6.00 óra körül végeztem el a méréseket, a vízfelszíntől a fenék felé haladva 25 cm-enként. 1. táblázat. A különböző kódjelű területek GPS-sel Elő-Tisza, Balsa FT-3 É48°10'; K21°32' Görbe-ér HT-5 É48°l 1'; K21°32' Remete HT-8 E48°l 1'; K21°35' Elő-Bodrog FB-1 É48°19';K21°34' Vajdácska HB-5 E48°16', K21°38' Berek-holtág HB-6 E48°18'; K21°35' Hosszúrét HB-4 É48°17'; K21°37' Török-ér HB-2 É48°14'; K21°30' Eredmények A 2005. év eredményeinek értékelésekor a három mintavételi időpontban mért adatsorok segítségével és a vízmélység figyelembevételével összevetettem a nyolc vizsgált víztest hőmérsékletét, pH-ját, oldott oxigéntartalmát és elektródpotenciálját (1-12. ábra). Megállapítható, hogy a vízmélység függvényében a vizsgált víztestek hőmérsékletei (1-3. ábra) között nincs kirívóan nagy eltérés. A felszínen minden víztestben magasabb hőmérséklet uralkodik, mely lefelé haladva fokozatosan csökken. A vegetációs periódus végére az alsó és a felső vízrétegek hőmérsékletének kiegyenlítődése figyelhető meg. A mérések során a legkisebb változás a pH esetében figyelhető meg (4-6. ábra). A mért értékek mind a nyolc vizsgált víztestben és minden alkalommal a közel semleges tartományba estek (pH: 6,85-8,4) és sem az adatsorokon belüli, sem az adatsorok közti különbség nem volt nagy. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a pH a halobitás-tipológiához tartozik, ami a vizek szervetlen kémiai tulajdonságait mutató konzervatív jelleg (Felfoldy, 1987). A vízfenék irányába haladva a pH értékek savasabb irányba történő csekély eltolódása tapasztalható. Az egyes mintavételi helyeken megfigyelhető pH emelkedésnek az egyik oka az lehet, hogy a víztestek a nagy mennyiségű szerves anyag felhalmozódás - elsősorban elhalt növényi részek - hatására eutrofizálódtak, ami a Hosszúrét esetében a legjelentősebb. A 7-9. ábrákról jól leolvasható, hogy a víz oldott oxigén-tartalma a vízfenék felé haladva fokozatosan csökken. A Bodrog-menti holtmedrek esetében már a vízfelszín közelében is alig van oldott oxigén a vegetáció-periódus jelentős részében, míg a fenéken már teljes az oxigénhiány. A 2005. év szeptemberi mérések kedvezőtlen állapotot mutatnak, mely októberre kissé javult, valószí-