Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

146. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. nüleg a víz felkeveredésének köszönhetően. Míg napközben a felszínen viszonylag kedvező az oxigén-ellátottság - mely a hatalmas levélfelületek fotoszintetikus aktivitásának tulajdonítható - addig éjszakára, mivel a növényzet is oxigénfogyasztóvá válik, már oxigénhiányos állapotok alakulnak ki. Az oxigén-háztartást befolyásolni látszó tényezőket (Dévai et al. 1969-70) (pl. a meteorológiai viszonyokat, a leárnyékoltságot, a vízmélységet, az iszap-víz kölcsönhatást) bővebben nem elemeztük. A 10-12. ábrákról leolvasható, hogy hogyan változik a nyolc különböző nyílt víztér elektródpotenciálja a vízmélység függvényében. A 10. ábrán jól látszik, hogy 2005 júliusában Vajdácska esetében 100-125 cm-es mélység között az elektródpotenciál értéke negatív tartományba csap át. Ez a változás a Bodrog-menti holtmedrek víztesteiben is előfordul. Hasonló eredményeket kaptunk szeptemberben is (11. ábra), de ebben a hónapban már minden víztestre jellemzően. Októberben (12. ábra) egy-két víztest kivételével egyenletes, alig változó elektród-potenciál értékek voltak megfigyelhetők minden rétegben. Az esetlegesen negatív értékek egyik oka lehet például egy sürü tündérrózsa-állomány, hiszen ekkor a nagy felületen kiterülő, sűrűn álló levelek megakadályozhatják a vízfelszín felkeveredését, ezáltal kevesebb oxigén jut a felszín-közeli vízrétegekbe. Összefoglalás Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Tisza és a Bodrog jól átszelőzött, amely a nagy víztömegnek megfelelően jelentős termikus stabilitást mutat. A Bodrog-menti holtmedrek közül a legérdekesebb adatokat a Viss ill. a Török-éri-főcsatorna mutatja, ahol a különböző növényállományok között nagy mozaikosságot mutattunk ki, amit a háttérváltozók heterogenitása is jelez. A Hosszúrét és a Vajdácska üledékben gazdag vizében gyakori az oxigénhiány. A Hosszúrétnél, a Vajdácskánál és a Bereknél az erőteljes üledék-felhalmozódás következtében az elektródpotenciál negatív értéket vesz fel. A Tisza-menti holtmedrek közül a Görbe-ér erőteljes planktonikus- míg a Remete erőteljes bentonikus eutrofizációt mutatott. Az eddigi felmérések alapján feltárható összefüggések is szemléletesen bizonyítják a háttérváltozók párhuzamos vizsgálatának szükségességét, mivel a holtmedrek vizének kémiai összetételében egy vegetációs periódus folyamán is olyan lényeges változások játszódhatnak le, melyekből az előzetesen megtervezett vizsgálatsorozat alapján igen sok olyan információt kaphatnánk a természetes vizekben élő szervezetek anyagcsere-tevékenységének intenzitásáról és dinamizmusáról, amelyek produkcióbiológiai szempontból is hasznosíthatók lennének. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék hálás köszönetet mondani dr. Andrikovics Sándornak és dr. Nagy Sándor Alexnek, valamint dcr. Dévai Györgynek az értékes szakmai információkért és hasznos tanácsokért. Köszönetemet szeretném kifejezni Tóth Mónikának a dolgozatom elkészítésében nyújtott önzetlen segítségéért. Köszönet illeti dr. Schnitchen Csabát és Antal Lászlót az útmutatásaikért. Irodalom Bárdosi E. — Nagy S. — Dévai Gy. — Grigorszky I. - Kiss B. — Végvári P. - Bancsi /. 2000: Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny. 80/5-6: 275-278, Budapest Dévai Gy. - Dévai I. - Horváth K. - Bancsi I. - Tóth M. 1969-1970: Angaben zur Kenntnis der hydrobiologischen Verhaltnisse des tótén FluBarmes der Bodrog bei Sárospatak. I. Vorstudien zur Bestimmung der Eigentümliehkeiten des Sauerstoff- und Kohlendioxydhaushalts im Altwasser - Acta Biologica Debrecina VÜ-VIII. p. 210-222. Dévai Gy. - Bancsi I. - Dévai I. - Horváth K. - Szabó A. - Tóth M. 1972-1973: Angaben zur Kenntnis der hydrobiologischen Verhaltnisse des toten FluBarmes der Bodrog bei Sárospatak, ül. Fora und Fauna - Acta Biologica Debrecina X-XI. p. 117-127. Dévai Gy. 1971: Die Libellen- (Odonata-) Fauna der toten FluBarme der Bodrog bei Sárospatak. Teil ül. - Acta Biologica Debrecina DC. p. 159-173. Dévai Gy. - Dévai I. - Felföldy L. - Wittner I. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. - Acta biol. Debrecina, Suppl. Oecol. Hung. 4: 49-185. Dévai Gy. - Végvári P. - Nagy S. - Bancsi I. 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. - Acta biol. Debrecina, Suppl. Oecol. Hung. 10/1: 216 pp Dévai I. - Dévai Gy. — Szabó A. — Horváth K. - Bancsi I. — Tóth M. 1971: Angaben zur Kenntnis der hydrobiologischen Verhaltnisse des toten FluBarmes der Bodrog bei Sárospatak. II. Wasserchemie Acta Biologica Debrecina IX. p. 171-186. Felföldy L. 1987: A biológiai vízminősítés. - Vízügyi Hidrobiológia, Budapest Gőri Sz. - Aradi Cs. - Dévai Gy. - Nagy S. 2000: Principles and methodology of integrated categorisation of water bodies and wetlands demonstrated on backwaters - In: L. Gallé - L. Körmöczi (Ed.) : Ecology of River Valleys - TISCIA monograph series, Department of Ecology, University of Szeged, Szeged, p. 91-97. Somlyódy L. - Szilágyi F. 2004: A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. 1. téma: Az ökológiai minősítés kérdései, összefogl. jelentés a 2003-ban elvégzett munkáról. Kutatási Jelentés. Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. — Müller Z. — Nagy S. — Miskolczi M. - Vadnay A. 2000: A Felső- Tisza magyarországi szakaszán található holtmedrek állapotfelmérése - különös tekintettel a természetvédelmi szempontokra. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest Wittner I. — Dévai Gy. - Kiss B. — Müller Z. - Miskolczi M. — Nagy S. A. 2004: A Felső- Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 1 rész: Állapotfelmérés. - Hidrol. Közi. 84/5-6: 172-175. Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S. A. 2005: A Felső- Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 2 rész: Állapotértékelés. - Hidrol. Közi. 85/6: 172-175. Víz Keretirányelv 2000: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23.-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén.