Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Debrecen környéki Mézeshegyi-tó felületegységre megadott klorofill-a tartalmával, ahol 1333pgr' klorofill-a tartalom volt mérhető 0,5 m-es vízmélység mellett (Borics és mtsi. 2000). A legalacsonyabb trofitási szinttel a Fertő jellemezhető. Ez a tavunk az egyik legkézenfekvőbb példa arra, hogy a magas növényi tápanyag tartalom a sajátos medermorfológia és az ugyancsak unikális hidrometeorológiai adottságoknak köszönhetően nem nyilvánul meg magas fitoplankton biomasszában. A nagy területű, sekély, széljárta tó fényklímája a lebegtetett inorganikus anyagoknak köszönhetően rossz, a valódi planktonikus elemek jelentősebb elszaporodását nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a tavat egy érdekes un. meroplankton dinamika jellemzi (Padisák & Dokulil 1994), ami röviden úgy irható le, hogy szél hatására a bentikus kovamoszatok időnként nagy mennyiségben a vízoszlopba kerülnek, majd kiülepednek. Ugyancsak alacsonyabb értékek jellemzik a hínarakban gazdagabb tavainkat, de ennek nem kizárólag a makrofiton-alga fény ill. tápanyag konkurencia a magyarázata, hanem az is, hogy a makrofitonok felszínén kialakuló vaslerakódás a vízbe kerülve rontja a fényklímát (Borics és mtsi. 2008). 75,00 50,00 7,50 5,00 0 2. ábra . A magyarországi tótípusok klorofill-a tartalma. (15a. Tiszavalki medence, 15b. Poroszlói medence,15c. Sarudimedence,15d. Abádszalóki medence,16a. Keszthelyi medence,16b. Szigligeti medence,16c. Szemesi medence,16d. Siófoki medence) Az egyes típusokba tartozó tavak klorfíll-a értékeinek páronkénti összehasonlítása során olyan típusok sem mutattak különbséget, melyek limnológiai szempontból ugyanakkor jelentősen eltérnek. A meszes, kis területű, sekély, makrofitonok által benőtt vízfelületű, Lipóti-morotvató pl. a Balaton szemesi medencéjével ill. a Fertővel mutatott hasonlóságot. Az, hogy az egyes hidromorfológiai alapon elkülönített tótípusok között a trofitás tekintetében is megmutatkozik a különbség egyedül a sekély, de növényekkel még be nem nőtt holtágak esetén bizonyított. Szintén figyelemre méltó, hogy tavaink olyan kémiai sajátsága mint a meszes, szikes vagy szerves karakter a trofitás szempontjából nem meghatározó. Eredményeink a vízminőség védelemmel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára is értékes információt jelenthetnek. Az állóvizek ökológiai állapotának értékelésekor ugyanis típusspecifikus határértékeket kell megállapítani. Ha azonban ha a típusok között nincs lényeges különbség a típusok az adott paraméterre nézve összevonhatók, s azokra közös határérték adható meg. (2. ábra, 2,6,12 típusok, ill. a 7 és 14 típus) Meg kell azonban jegyezni, hogy az adatbázis összetételét tekintve torz volt. A 12. típus esetén csupán egyetlen tó kétéves adatsorát, azaz két tóévet tartalmazott, míg pl. a 13. típus esetén 289 tóévről beszélhetünk. A több évig tartó rendszeres vizsgálatok azonban a későbbiekben ugyanúgy eredményezhetik azt, hogy bizonyos típusok elkülöníthetők , vagy összevonhatók lesznek. 5. Köszönetnyilvánítás Munkánkat a Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Tudományos Kutatási Alap (K: 60452), valamint a Bolyai János ösztöndíj támogatta. 6. Irodalom Borics, G., Grigorszky, I., Padisák, J., Szabó, S. (2000): Phytoplankton associations in a small hypertrophic fishpond in East Hungary during a change írom bottom-up to top-down control. Hydrobiologia 424: 79-90 Borics, G., Krasznai, E., Abonyi, A., Várbíró, G., Grigorszky, I. (2008): Néhány Tisza-menti holtág jellegzetes fitoplankton asszociációi. Hidrológiai Közlöny IN PRESS. Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Altalános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, pp. 289. Kai ff, J. (2002): Limnology: Inland Water Ecosystems. Prentice-. Hall Publishers, New Jersey: 592 pp. Padisák. J., Dokulil, M. (1994): Meroplankton dynamics in a saline, turbulent, turbid shallow laké (Neusiedlersee, Austria and Hungary). Hydrobiologia 289: 23-42. Padisák, J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó 310 pp. Reynolds, C.S. (2006): Ecology of Phytoplankton (Ecology, Biodiversity and Conservation) Cambridge Univ. Press, Cambridge. 535 pp. Sas,. H. [ED.] (1989): Laké restoration by reduction of. nutrient loading: Expectations,. experiences, ex-, trapolations. Academia Verlag Richarz, Gmbh. 497 pp. Wetzel, R.G. (2001): Limnology: Laké and River Ecosystems. Third Edition. Academic Press 1006 pp. How does the laké morphometry determine the trophic state of the Hungárián laké types? Borics G.', Várbíró G.

1, Szabó S.

2, KrasznaiE.' 'Environmental Protection, Nature conservation and Water inspectorate, Trans-Tiszanian Region. 16. Hatvan str. H-4025 Debrecen. 2College of Nyíregyháza, Department of Botany, P.O. Box 166, H-4401 Nyíregyháza Abstract: By using the Hungárián laké database trophic state of the standing waters of different types (large lakes, ponds, and oxbows) was investigated on the basis of their summer average chlorophyll-a concentration. Because of their very high nutrient concentration almost all the lakes can be considered hypertrophic. Nevertheless the extremely high concentration of nutrients doesn't necessarily results in the development of large phytoplankton biomass. In certain types the laké morphometry is instrumental in the variation of the chlorophyll-a concentration, but our results proved that the trophic state of somé laké types that possess different morphometry can be identical