Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

80 nE = 263,04e . R

2 = 0,9159 DK = 96,739e R

2 = 0,9954 R" = 0,9992 ,„„ -0.88361 IU. = 399e R

2 = 0,9439 ^-1,18261 R' = 0,7979 n+ 1+ ?+ 3+ • Eger-v. • Tapolca-p. H Kétöles-p. O Lesence-Edericsi-p. • Lesence-p. Életkor 6. ábra. Szivárványos ökle életkor szerinti megoszlása Vágócsík (Cobitis elongatoides, BACESCU & MAIER 1969): A vágócsík állományának drasztikus csökkenése figyelhető meg az elmúlt négy évben valamennyi élőhelyén. A legelső évben legnagyobb számban a 0+-os egyedek voltak (16), majd az ezt követő években ez a korosztály nem szerepelt a mintákban. Ennek oka, hogy a szaporodási területeit elvesztette, és nem képes az állomány megújulni. 2005. után a Tapolca-patak felső szakaszáról már nem került elő, és a többi vízfolyásban is csak idősebb, ivarérett egyedeket sikerült gyűjteni. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti Erős Tibort, Takács Pétert, Sály Pétert, Bereczki Csabát, Staszny Ádámot és Ferincz Árpádot a szakmai munkában való közreműködéséért. Irodalom BERECZKI Cs., TAKÁCS P. (2007): Balatoni befolyók jellegzetes halfajainak morfometriai vizsgálata. Hidr. Közlöny, 2007. 87. 6: 22-24. BÍRÓ P. (1981): A Balaton halállományának strukturális változásai. A Balaton Kutatás Újabb Eredményei W.-VEAB Monogr. 16: 239-275. BÍRÓ P., PAULOVITS G. (1994): Evolution of fish fauna in Little Balaton Water Reservoir. Verh. Int. Verien. Limnol. 25(4): 2164-2168. BÍRÓ P., PAULOVITS G. (1995): Distibution and status of Umbra lcrameri (WALBAUM, 1792) in the drainage of Laké Balaton, Hungary (Pisces: Umbridae) In: Mikschi E., J. Wanzenböck (Eds) Proceedings of the First International Workshop on Umbra krameri WALBAUM, 1792. Ann. Naturhist. Mus. Wien 97B: 470-477. BÍRÓ P., SPECZIÁR A., KERESZTESSY K. (2001): A Balaton és befolyóinak halfaj-együttesei. Halászat, 2001. 94. 110-114. CHAPMAN D. W. (1968): Production. in: Ricker (ed), Method for Assessment of Fish Production in Fresh Waters. Blackwell Sci. Publ. Oxford and Edinburgh, pp. 182-196 KERESZTESSY K. (1993a): A magyar halfajok védettségének új szabályozása. Halászat 86:114-116. KERESZTESSY K. (1995): Védett és veszélyeztetett halfajok, társulások. KTM jelentés. 1995. p. 48. LENDVAI CS., KERESZTESSY K. (2004): A Balaton befolyóinak halfaunisztikai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 11. 389-397. SALY P., ERÖS T., TAKÁCS P., BERECZKI CS., BÍRÓ P. (2007): Halegyüttesek szerkezetének változása a Balaton három északi oldali befolyó vizében. Pisces Hungarici 11. Magyar Hallani Társaság, Debreceni Egyetem ATC2007:101-116 SZIPOLAI., Végh G. (1992): Védett és veszélyeztetett halaink állományának felmérése a Balaton vízrendszerében. Halászatfejlesztés 1992:17-33. TAKÁCS P., BERECZKI CS., SÁLY P., MÓRA A., BÍRÓ P. (2007): A Balatonba torkolló kisvízfolyások halfaunisztikai vizsgálata. Hídr. Közi. 87.6:175TESCH E. W. (1968). Age and growth. In Ricker (ed.): Method for Assesment of Fish Production of Fresh Waters. Blackell Sci. Publ., Oxford and Edinburgh, 93-120 Population dvnamic of endagered fish in the Tapolca basin Weiperth, A. - Paulovits, G. - Farkas, J. - Keresztessy, K. Abstract: The fish fauna of the streams in the Tapolca Basin has been monitored for four years. As a result of our fish faunistic research 26 fish species were collected. It was shown that several endangered and rare fish species have self-supporting populations in these small streams. We catched all five edangered fish species in five small streams: Ederics, Lesence, Kétöles, Tapolca, Eger stream. Our population dynamic studies which are planned to be continued for several years describe the present status of the size, age structure and growth of the stock.. Keywords: endangered fish ,Tapolca basin, small stream, population dynamic. Hazai mély bányatavaink rétegződési sajátosságai Abonyi András

1, Krasznai Enikő

2, Padisák Judit

1 Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200, Veszprém, Egyetem u. 10. 2Pebreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológia Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Hazai rétegződést célzó kutatások történtek holtágainkon, valamint tározóinkon, azonban a rétegződés szempontjából kézenfekvő mély bányatavainkon nem. 2007 nyarának végén 12 mély bányatavunkat mintáztuk, melyekben mértük a vízhőmérséklet, oldott oxigén és pH vertikális változásait, valamint laboratóriumban meghatároztuk az integrált epi- és hipolimnion minták foion összetételét, a N- és P-formák mennyiségét. Ezen paramétereket, valamint a rétegződési sajátosságokat leíró limnológiai adatokat clusteranalízis segítségével értékeltük ki. Vizsgálataink igazolták, hogy egyes hegyvidéki, kis felszínű, nagy mélységű bányatavunk vízoszlop stabilitás értékei elérik az irodalomban található maximális értékeket, mely rétegződés hipolimnetikus oxigénhiánnyal párosul (ormosbányai tavak, Kurityán bányató). Néhány síkvidéki, nagy mélységű bányatavunk stabilan rétegződik hipolimnetikus oxigénhiány nélkül (Abda, Győrújfalu). Síkvidéki nagy felszínnel rendelkező bányatavainkban is kialakulhat rétegződés, amennyiben a tó medre tagolt (Gyékényes).. Kulcsszavak: bányató, rétegződés, vertikális különbségek Bevezetés Hazai rétegződést célzó kutatások történtek holtágainkon (pl. Bárdosi és mtsi. 2000, Teszárné 2006), valamint egyes tározóinkon, azonban a rétegzettség szempontjából talán legkézenfekvőbb mély bányatavainkon nem. A legnagyobb különbség, mely e tavakat elkülöníti a természetes tavaktól, morfometriai jellegükből adódik. Felszínükhöz viszonyítva relatíve nagy mélységgel rendelkezhetnek, mely karakter kisebb párolgást és a vízoszlopban bekövetkező nagyobb változásokat eredményez (Balistrieri és mtsi. 2006). A külföldi bányatavak kutatási eredményei kitérnek a bányatavak morfometriájának fontosságára (Gorhem és Boyce 1989, Lyons 2004), egyes bányatavak modellezésére (Balistrieri és mtsi. 2006), fizikai, geokémiai (Ramstedt és mtsi. 2003) és biológiai (Kálin és mtsi. 2001) folyamataik, vízminőségi paramétereik fontosságára. Egyes újabb kutatások klimatikus változásokkal hozzák összefüggésbe mély tavak mélységi rétegeinek változásait (Ambrosetti és Barbanti 1999). A legutóbbi években derült fény arra, hogy néhány mély kavicsbánya tavunk elméletileg klasszikus mono- vagy dimiktikus lehet, azonban rendszeres vizsgálatuk ez idáig nem történt meg (Padisák 2005). 12 bányatavunkat (vízmélység> 5 m) vizsgáltuk, választ keresve az alábbiakra: - Milyen fizikai rétegződést mutatnak és az mennyire stabil? - Mely paraméterek befolyásolják a rétegződés kialakulását? - Milyen hatással lehet a bányató működésére annak rétegződése?