Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

79 2. táblázat. Halfajok biomassza adatai CHAPMAN 1967 alapján Halfajok Vizsgált vízfolyások Halfajok Eger-víz Tapolca-patak Kétöles­patak Lesence­nádasmező Lesence­patak Halfajok Eger-víz alsó szakasz felső szakasz Kétöles­patak Lesence­nádasmező Lesence­patak 1 Lápi póc (Umbra krameri, WALBAUM 1792) ­­­­0,8/1 + / 0,8 2 Fenékjáró küllő (Gobio gobio, LINNAEUS 1758) ­­1,2/1,7 ­­­3 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus, BLOCH 1783) 0,8/ 1,2 1,1 / 1 + / 0,8 0,8/1,1 1 1 4 Réti csík (Misgurnus fossilis, LINNAEUS 1758) ­­­­+ / 0,7 + 5 Vágócsík (Cobitis elongatoides. BACESCU & MAIER 1969) ­­+ ­+ + / 0,5 Halfajok: Lápi póc (Umbra krameri, WALBAUM 1792): Lápi pó­cot két patakban sikerült gyűjtenünk (2. táblázat). A test­hossz és testtömeg viszonyát leíró egyenletek b állandója mindkét állománynál 3-nál kisebb (b Lcsenc e. Edcric s = 1,6863, b Lesenc e. p. = 1,5834), vagyis a két állomány hossznövekedési üteme meghaladja a tömegnövekedését (/. ábra). A 214 (Lesence-nádasmező-Edericsi-p.= 104, Lesence-p.= 110) e­gyedet tartalmazó vizsgálati anyagban hat korcsportot tud­tunk elkülöníteni mindkét állománynál. Mindkét helyen a hat korosztály egyedszámainak exponenciálisan csökkenő trendje kimutatható, és kis mértékben különbözik, amely az eltérő élőhelyi paraméterekkel magyarázható. 30 | f 20 00 <u I S io WL-E = 0,2646Lc R 2 = 0,9134 WL = 0,2961Lc 1' 51 R 2 =0,9017 0 í 0 2 4 6 8 10 12 14 16 • Lesence-p. kelet • Lesence-n.-Edericsi-p. Törzshossz(mm) 1. ábra. A lápi póc testhossz-testtömeg összefüggése IIL-E = 38,698e^' 2893t R 2 = 0,9696 ,, ,, . -0,23S6( iil = 33,71 le R 2 = 0,9533 0+ 1+ 2+ 3+ S3 Lesence-n.-Edericsi-p. • Leseme-p. kelet 2. ábra. Lápi póc életkor szerinti megoszlása Fenékjáró küllő (Gobio gobio, LINNAEUS 1758): A fe­nékjáró küllő a Tapolca-patak felső szakaszának jellemző halfaja (2. táblázat). Mintavételek alkalmával több korosz­tályából sikerült egyedeket gyűjteni. A testhossz és testtö­meg viszonyát leíró egyenletben b= 2,808. Közel vagyunk a 3-as értékhez, ami szerint a test és a hossz-növekedés szim­metrikus. A fenékjáró küllő esetében a hossz-növekedése meghaladja a tömegnövekedését, de csak kis mértékbe (3. ábra). A korosztályok A korosztályok egyedszámainak ex­ponenciális csökkenő trendjét a 4. ábrán mutatjuk be. A legnagyobb egyedszám változást a két legfiatalabb korosz­tálynál kapjuk. Később a csökkenés mértek fokozatosan las­sul, az idősebb korosztályok egyedszámai közel azonosak. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus, BLOCH 1783): A szivárványos ökle magas egyedszámát regisztráltuk vala­mennyi mintavételi területen (1., 2. táblázat). Számításaink alapján az egyes állományok eltérően növekednek az egyes patakokban (5., 6. ábra). A számításaink alapján a leggyor­sabb növekedést az Eger-vízben (W e=3E-05LC 2' 938 2) és a Tapolca-patak alsó szakaszának (W T f= 4E-05Lc 2' 861 8) állo­mánya mutatja. Leglassabban pedig a Tapolca-patak felső szakaszán élő populáció (W T a = 0,0008Lc 2<,l<:: 3)növekszik, melynek oka, hogy az idős korosztályok aránya nagyon ala­csony. A halak korosztály szerinti eloszlása az egyes vízfo­lyásokban eltérő (6. ábra). Az ökle állományait a Tapolcai­medence vízfolyásaiban stabilnak mondhatjuk, mert vala­mennyi vizsgált patakban jelentős állománnyal rendelkezik, több korosztály nagy egyedszámmal van jelen, kivétel a Kétöles-patak, ahol a 4+-os korosztály hiányzik. 35 30 25 ífM | W = 3E-05Lc = 0,9818 0 20 40 60 80 Törzshossz (mm) 100 120 140 3. ábra. Fenékjáró küllő testhossz-testtömeg összefüggése 90 i \74 n= 163,92e R 2 = 0,9305 4. 1+ 2+ Óctkor ábra. Fenékjáró küllő életkor szerinti megoszlása 9 , W E = 3E-05LC*' R 2 = 0,9185 7 6 5 4 3 2 1 ­0 WL-E- = 0,0002Lc 2' 4987 R 2 = 0,8728 2.9382 f W L = O.OOOlLc 2, 5" 4 R 2 = 0,9112 WT= 0,0001 Le 2' 6 2" R 2 = 0,9185 Wk = 0,0004Lc R 2 = 0,8277 0 10 20 Lesence-n. Edericsi-p. Kétöles-p. Tapolca-p. 30 40 Lesence-p. Eger-víz 50 60 70 Törzshossz (mm) 5. ábra. Szivárványos ökle testhossz-testtömeg összefüggés Réti csík (Misgurnus fossilis, LINNAEUS 1758): A réti csík állomány helyzete a Tapolcai-medencében kritikusnak mondható. Az alacsony fogási számok következtében konk­rét populáció-biológiai elemzéseket nem tudtunk végezni. Ennek oka, hogy a fiatal korosztályok részaránya a minták­ban nagyon alacsony volt. A réti csík állomány további fo­lyamatos kutatása fontos lenne, hogy minél több informáci­ót gyűjtsünk a faj további megőrzéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents