Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
67 0.26: 0,24 : 0.22 -. o,2 i P-. 0,18 : -ts fe 0.16 I 0.14: <§ 01 2 i O.l : 0.08: O.Oő : 0.04 -. 0.02 : o J 13 2 5 4 állományokkal csak az egyes kisvízfolyás-szakaszokon valamint a Zala felső és középső szakaszán van jelen. 100% 90% • 80% • 70%60% • 50% • 40% • • 30% • 20% 10%- * * 0% —» » » » • * » » t I ' » «—,—• — • • •—, 2. ábra. Az állományok fajszámának és a domolykó relatív abundanciájának összefüggése Az északi részvízgyüjtőn a Burnót-patakban, illetve a Tapolcai-medencében folyó patakokban gyakori, a déli közvetlen befolyókból viszont csak két mintaszakaszról került elő. Összességében elmondható, hogy bár a vizsgált faj a vízgyűjtőn elteijedt, de csak néhány vízfolyás-szakaszon domináns állományalkotó (2. ábra).A kiválasztott állományok genetikai távolsága nagymértékű szórást mutat, 0,02 és 0,31 között változik. A távolság-mátrixot (2. táblázat) UPGMA módszerrel dendrogrammon ábrázoltuk (3. ábra). A statisztikai analízis eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált állományok két erőteljesen elkülönülő csoportba sorolhatók. Az elsőbe a Balaton közelében található mintaszakaszok állományai, a másikba a Zala felső szakasza közelében található állományok tartoznak. Ennek megfelelően az elvégzett Matel-teszt szignifikáns összefüggést adott az állományok genetikai és vízrajzi távolságai között (R = 0,919, p = 0,002). Ugyanakkor, ha a két csoporton külön-külön végezzük el a tesztet egyik esetben sem kapunk szignifikáns összefüggést („zalai" minták: R = 0,424, p = 0,093; „Balaton-közeli" minták: R = 0,124, p = 0,292). Az „exact" teszt eredményei a „balatoni-közeli" és a „zalai" állományok szignifikáns elkülönülésére mutatnak rá. Ugyanakkor a Burnót-patak domolykó állománya minden egyes más vizsgált állománytól szignifikánsan különbözött. Ez esetben nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy ez az állomány a vízgyűjtőn kívülről (telepítésből) származik. Összefoglalás A domolykó a balatoni vízgyűjtőn található patakok halállományainak egyik legjellegzetesebb faja. Az állandó vízjárású patakok szinte mindegyikében előfordul, de nagyobb állományait csak néhány, a legtöbb esetben erősen áramló vizű, nagy vízhozamú, vízfolyásszakaszon találtuk meg. A kiválasztott állományokon elvégzett genetikai vizsgálatok eredményei szerint a vízgyűjtőn két jól elkülönülő populációja él. A Zala felső és középső folyásán, illetve az oda torkolló patakokban élő állományai genetikailag egyöntetűnek tekinthetőek. A Balaton közelében található állományaik bonyolultabb metapopulációs struktúrát alkotnak. Valószínűsíthető, hogy a Balaton nem képez akadályt (barriert) az egyes domolykó állományok között. Ez inkább feltételezhető a Kis-Balaton esetében. Véleményünk szerint a Kis-Balaton egykori (és mai) mocsaras területei gátolhatták (gátolhatják) az egyedek vándorlását, így az állományok közötti génáramlást. Köszönetnyilvánítás: Munkánkat az OTKA 69033. számú pályázata támogatta 3. ábra. A vizsgált állományok genetikai távolsága Irodalom BÍRÓ P. (1976): A hévízi tó halfaunájáról. - Halászat 22: 186-188. BlRÓ P. & G. PAULOVITS (1994): Evolution of fish fauna in Little Balaton Water Reservoir.- Verh. Int. Verein. Limnol. 25(4): 2164-2168. BÍRÓ, P., SPECZIÁR, A. & KERESZTESSY, K. (2003) Diversity of fish-species assemblages distributed on the drainage area of Laké Balaton (Hungary). - Hydrobiologia 506: 459-464. BÍRÓ P., TÖLG L. És SPECZIÁR A. (2002): A hévízi forrástó és kifolyójának halfaunája, pp. 68-80. In: Ponyi J. (szerk.) A Hévízi forrástó ökológiai állapota. Hévízi Könyvtár 15.,Média Print Hungária Kft., Zalaegerszeg. BONNET, E. & VAN DE PEER, Y. (2002). zt: a software tool for simple and partial Mantel tests. -J. Stat. Soft. 7(10): 1-12. CADRIN, S. X., FRIEDLAND, K. D. & WALDMAN, i. R. (2005) Stock identification methods applicationsin fishery science. Elsevier Academic Press, Burlington, MA. USA, 736 pp. DURAND, J. D., PERSAT, H. & BOUVET, Y. (1999) Phylogeography and postglacial dispersion of the chub (Leuciscus cephalus) in Europe Molecular Ecology 8(6): 989-997. HANFLING, B. & BRANDL, R. 1998. Genetic and morphological variation in a common European cyprinid, Leuciscus cephalus within and across central European drainages. -J. Fish Biol. 52: 706-715. HARKA, Á.& JUHÁSZ, P. (1996)A Zala halfaunája-/fa/ószaí, 89/1: 8-10 HARKA, Á. & SALLAI, Z. (2004) Magyarország halfaunája - Nimfea Természetvédelmi Egyesület. Szarvas. 269pp. HERMÁN O. (1887): A magyar halászat könyve. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest 847pp. KERESZTESSY, K. (1998) a study of the fish species populating the streams flowing into the Laké Balaton - Hungárián Agricult. Research 1: 4-6. LAROCHE, J., J.D. DURAND, Y. BOUVET, B. GUINAND AND B. BROHON (1999) Genetic structure and differentiation among populations of two cyprinids, Leuciscus cephalus and Rutilus rutilus, in a large European river - Can. J. Fish. Aquat. Sci. 569: 1659-1667. LENDVAI, Cs. & KERESZTESSY, K. (2004) A Balaton befolyóinak halfaunisztikai vizsgálata. Természetvédelmi Közlem. 11: 389-397. LYNCH, M. (1991). Analysis of population genetic structure by DNA fingerprinting. Pp. 113-126 in BÜRKE, T., DOLF, G., JEFFREYS, A. J. AND WOLFF, R. (eds): DNA Fingerprinting: Approaches and Applications. Birkhauser Verlag, Basel, Switzerland MANTEL, N., 1967. The detection of disease clustering and a generalized regression approach.- CancerRes. 27: 209-220. NEI, M. & LL, W.H. 1979. Mathematical-Model for Studying Genetic-Variation in Terms of Restriction Endonucleases. P. Natl. Acad. Sci. USA 76:5269-5273. PRZYBYLSKI M., P. BÍRÓ, M. ZALEWSKI, I. TÁTRAI & P. FRANKIEWICZ (1991): The structure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Laké Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. (Kraków) 33(1/2): 135-148. RAYMOND, M. & ROUSSET, F. (1995). An exact test for population differentiation. - Evolution 49: 1280-1283. SALLAI. Z.& GYÖRE, K. (1999) Az Őrség halfaunájáról - Halászatfejlesztés 24: 159-174. TAKÁCS, P., CSOMA, E., ERÖS, T. AND S. NAGY, A. (2008)Distribution pattems and genetic variability of three stream-dwelling fish species - Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54 (3), pp. 289-303, Vos, P., HOGERS, R., BLEEKER, M., REIJANS, M., VANDELEE, T., HORNES, M., FRIJTERS, A., PÓT, }., PELEMAN, J., KUIPER, M. AND ZABEAU, M. (1995). AFLP - A New Technique for DNA-Fingerprinting. - Nucleic Acids Res. 23: 4407^»414.
