Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Population structure of the European Chub in the catchment area of Laké Balaton Abstract: The aims of this study were (1) to present the distribution patterns of the European chub in the catchment area of Laké Balaton, and (2) to map the population structure of the studied chub stocks. Results show chub is widely distributed in the inflows, but the Laké Balaton. Large chub stocks were foumd in larger waterbodies characterized by fast flow. From the 11 studied stocks 6 situated to the western part of the catchment area (upper and middle Zala) differentiaite írom the other 5, witch are situated nearby Laké Balaton, significantly. The stocks situated nearby to the upper and middle flow of the River Zala compose one large population. The stocks living in the direct inflows of Laké Balaton shows metapopulation structure. Key words: Squalius cephalus, AFLP, population structure, Balaton catchment 2. táblázat A vizsgált állományok genetikai távolságai átló (kövér): a fragmentumok száma; felül: az egyes állományok genetikai távolsága; alul: az exact tesztek eredményei (*=szignifikáns különbség) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 244 0.03 0.02 0.05 0.03 0.29 0.28 0.32 0.33 0.32 0.31 2. 0.998 264 0.03 0.04 0.03 0.27 0.25 0.30 0.32 0.30 0.29 3. 1 0.330 259 0.04 0.03 0.27 0.26 0.30 0.32 0.30 0.29 4. 0* 0* 0* 256 0.04 0.19 0.18 0.22 0.24 0.23 0.21 5. 0.999 1 0.002* 0* 269 0.26 0.24 0.29 0.31 0.30 0.28 6. 0* 0* 0* 0* 0* 151 0.02 0.04 0.04 0.05 0.04 7. 0* 0* 0* 0* 0* / 163 0.03 0.05 0.06 0.04 8. 0* 0* 0* 0* 0* 1 1 124 0.06 0.08 0.07 9. 0* 0* 0* 0* 0* 0.379 0* 1 143 0.05 0.07 10. 0* 0* 0* 0* 0* 1 1 1 0* 122 0.06 11. 0* 0* 0* 0* 0* 1 1 1 0.999 1 122 30 éves a Kiskörei-tározó 'Teszárné Nagy Mariann, 'Végvári Péter, 'Bancsi István, 'K. Szilágyi Enikő, 'Aranyné R. Anikó, 'Kovács Pál 'Közép -Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Ságvári krt.4. Kivonat: A Tisza torkolatától 403,2 km-re a Közép-Tisza vidékén 1967. és 1973. között megépült a Kiskörei Vízlépcső. A vízlépcső kialakításával megkezdődött a mederduzzasztás, a későbbiekben pedig a hullámtéri szakaszok duzzasztása. így alakult ki a hullámtéren elterülő síkvidéki tározó, amely magába foglalja a Tisza folyó medrét is. A tározó feltöltése Tisza vízből történt, azonban a tarozás során megváltoztak a víztér fizikai, kémiai jellemzői és egy (nagy felületű, kis vízmélységű) állóvízi sajátosságokkal rendelkező víztér alakult ki. A víz alá került szárazföldi növénytakaró lebomlásával tavi jellegű mederanyag kezdett kialakulni, amelyet jellegzetes fenékfauna népesít be. Fokozatosan alakultak ki a Kiskörei-tározó medencéit jellemző növénytársulások. Az elmúlt 30 év alatt rendkívül mozaikos vízterek alakultak ki a tározó területén -nagy, összefüggő nyíltvizes területek, folyó- és partmedrek, holtágak, morotvák, szigetek. Ezek az élőhelyek sok tekintetben hasonlítanak a szabályozás előtti Tisza árterében kialakult mocsarak, lápok összefüggő együttesére, amelyek kiváló életteret biztosítottak egy igen gazdag élővilág számára. Kulcsszavak: síkvidéki tározás, mozaikosság, fenntartás Bevezetés Az 1800-as évek derekán a korabeli krónikák az Alföld jelentős részét igazi vadvíz országként jellemezték. A hatalmas kanyarokat leíró Tisza árterében kialakult lápok, mocsarak és rétek összefüggő együttese, igen gazdag élővilágnak biztosított kiváló életteret. A hullámtér vegetációjárajellemző volt, hogy a magasabban fekvő területeken erdők, cseijések, a mélyebb fekvésű részeken mocsárrétek, holtágak, morotvák, kubikok helyezkedtek el, mocsári és hínárvegetációval. Jelentős volt a mezőgazdasági megművelés alatt álló terület részaránya is, amelyet gyakran árvízi elöntés veszélyeztetett. 1973-ban a Tisza 403,2 fkm-es szelvényének jobb parti átvágásában megépült a Kiskörei Vízlépcső (Papp, 1987, Nagy, 1982). 1973-1978-ig tartott a mederduzzasztás időszaka, a hullámtéri szakaszok duzzasztása után pedig kialakult a Kiskörei-tározó, amely egy sekély tó típusú átfolyásos tározó. A tározó építése idején a hasznosítás prioritása a következő volt: mezőgazdasági vízhasznosítás, villamos energiatermelés, hajózás biztosítása, turisztikai hasznosítás. Ma már a turisztikai hasznosítás előkelőbb helyre lépett, és megjelent a prioritások között a természetvédelem is. A Kiskörei-tározó mai területét a mozaikosság jellemzi. Nagy, összefüggő nyíltvizes területek, folyó- és partmedrek, holtágak, morotvák, szigetek, hínár- és mocsári növényzettel tarkított mozaikos vízterek alkotják. A tározó részei: a duzzasztott Tisza szakasz (404-440 fkm) valamint a négy medence: Abádszalóki-öböl, Sarudimedence, Poroszlói-medence, Tiszavalki-medence (1. ábra). Anyag és módszer Monitorozás A Kiskörei tározó különböző víztereinek vízminőségi monitorozása 1973. óta folyamatos (Bancsi, 1977, 1987, Waijandt-Végvári, 1987). A különböző vízkémiai jellemzők meghatározása az érvényben lévő Magyar Szabványok szerint történik, évi 8 alkalommal. A biológiai élőlénycsoportok mennyiségi és minőségi vizsgálatát a KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumának Minőségirányítási Kézikönyvében foglalt egyedi módszerek szerint végezzük. Eredmények A feltöltés 1973. áprilisában alacsony sótartalmú, növényi tápanyagban szegény, jó oxigénellátottságú Tisza vízzel történt, amelynek víztípusa kálcium-hidrogénkarbonátos volt. A párolgás-töményedés következtében az ionok egyenérték százalékos arányainak eltolódása következett be (Bancsi, 1987). A júliusi áradásmentes időszakban kálcium-hidrogénkarbonát típusú víz, szeptemberben már az állóvízre jellemző magnézium-hidrogénkarbonát-szulfát típusú víztípus alakult ki (2. ábra).