Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Viii oldal t 2 2 2 2 3 3 3 3 4 5 6 7 7 8 9 1 1111 1 1 1 1 1111 1 SS 0 112 3 4 5 6 7 7 7 6 4 7 5 m Parti oldal 1122222222222233333 3 ^ 333333334 8901 ! 3 4 5 4 6 ? ! 9 9 0 0 1 1 2 314 4 56787 9 9 0 'sm 3. ábra. A Zalavári-víz nádasának klóntérképeS m-enként mintázva Azonos számok azonos klónt jelölnek A genetikai sokféleséget a klónok számán kívül a klónok egymástól való különbözőségének mértéke is jellemzi. A klónok gén diverzitása (4. ábra) Hegykőnél volt a legkisebb (0,22) és a Zalavári-víznél a legnagyobb (0,33). A Balaton és a Fertő-tó adatai eléggé hasonlóak. beleillenek ebbe a felsorolásba, lévén a nád évelő, hosszú életű, szélbeporzású növény. A Shannon diverzitás és a populációkon belüli átlagos genetikai távolság állományok közötti sorrendje hasonló volt a gén diverzitáséhoz. Kiszámítva az egyes állományok közötti genetikai távolságokat (5. ábra), azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy a Kis-Balaton nádasa genetikailag jóval közelebb van a Fertő mint a Balaton nádasaihoz. Ez a szél okozta nagyon intenzív gén áramlásra mutat. A nád azok közé a növények közé tartozhat, amelyeknél a magvak elsősorban a hosszú-távú teijeszkedést szolgálják, míg az egyszer magról megtelepedett populáció helyileg már főként vegetatív módon növekszik. Gén o.25 diverzitás Shannondiverzitás Átlagos genetikai távolság Mintavételi helyek 5. ábra. Az állományok genetikai és földrajzi távolsága a Kis-Balaton nádasától 1 - Balatonmáriafürdő; 2 - Kerekedi-öböl; 3 - Hidegség; 4 - Hegykő; 5 - Fertőrákos Irodalom DOBESCH H, NEUWIRTH F (1979) Water Balance. - In: LÖFFLER H (Ed) Neusiedlersee: The Limnology of a Shalllow Laké in Central Europe. Junk bv Publishers, The Hague-Boston-London, 79-84. KÉZ A (1931) A balatoni medencék és a Zalavölgy. - Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny 63. kötethez. 182-183. pótfüzet 49-61. KOPPITZ H (1999) Analysis of genetic diversity among selected populations of Phragmites australis world-wide. - Aquatic Botany 64, 209-221. KOPPITZ H, KÜHL H, HESSE K, KOHL JG (1997) Somé aspects of the importance of genetic diversity in Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steudel for the development ofreed stands. - Bot. Acta 110, 217-223. KOHL H, NEUHAUS D (1993) The genetic variability of Phragmites australis investigated by random polymorphic DNA. - In: OSTENDORP W, KRUPSCHEID-PLANKERT P (Eds) Seeuferzerstörung und Seeuferrenaturierung in Mitteleuropa. Limnologie Actuell 5, 9-18. LUKÁCS V, BISZTRAY GY (2007) Balatoni nádasok genetikai diverzitása. Hidrológiai Közlöny 87, 99-101. LUKÁCS V, BISZTRAY GY, HERODEK S. (2008) Változik-e a nád klonális diverzitása a vízmélységgel a Balatonban? - Hidr. Közlöny 88, 125-126. NEI M (1973) Analysis of gene diversity in subdivided populations. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 70, 3321-3323. NEI M, LI WH (1979) Mathematical model for studying genetic variation in terms of restriction endonucleases. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 76, 5269-5273. NEUHAUS D, KOHL JG, DÖRFEL P, BÖRNER P (1993) Investigation on the genetic diversity of reed stands using genetic fingerprinting and random amplified polymorphic DNA (RAPD). - Aquatic Botany 45, 357-364. NYBOM H, BARTISH RV (2000): Effects of life history and sampling strategies on genetic diversity estimates obtained with RAPD markers in plants.-Perspectives in Plánt Ecology, Evol. and Systematics, pp. 93-114. POMOGYI P (1998) A Kis-Balaton makrovegetációjának változásai. Történelmi távlatok. - Hidrológiai Közlöny 86, 91-93. SZEGLET P, DÖMÖTÖRFY ZS, POMOGYI P (1999) A nádas határ változása a Kis-Balatonon az 1950-es évektől napjainkig.-ffidr. Közi. 79, 386-387. 4. ábra. Populáció genetikai mutatók 1 - Fertőrákos; 2 - Hidegség; 3 - Hegykő; 4 - Kerekedi-öböl; 5 - Balatonmáriafürdő; 6 - Kis-Balaton Nybom és Bartish (2000) 41 növényfaj RAPD elemzéseinek adatait összegyűjtve keresett összefüggéseket az életforma és a populáción belüli gén diverzitás között. Az átlagos gén diverzitás a hosszú életű évelőknél (0,24) jelentősen felülmúlta az egynyáriakét (0,12), a külső beporzásúaké (0,26) az önbeporzásúakét (0,09), a szélbeporzásúaké (0,29) a rovar és egyéb beporzásúakét. A nádra kapott adataink jól Genetic diversity of the reeds of Laké Fertő and of the Kis-Balaton wetland V. Lukács

1, Gy. Bisztray

2, S, Herodek' 'Balaton Limnological Research Institute of the Hungárián Academy of Sciences, Tihany 2Department of Genetics and Plánt Breeding of Corvinus University, Budapest Abstract Reed stems were collected with 20 m sampling distance from the waterward and landward sides of three stands in Laké Fertő. According to RAPD-PCR analysis, the 10 stems from the waterward sides belonged to 8, 5 and 8 clones, and the 10 stems from the landward side to 10, 10 and 8 clones. This high diversity is similar to that of the Laké Balaton reeds. The reed stand of the Zalavári-water in the Kis-Balaton wetland was sampled with 5 m distance between the reed stems. The 30 samples from the waterward side belonged to 17 clones, the 30 stems from the landward side to 23 clones, indicating a very high clonal diversity. The gen diversity was 0.22-0.28 in the stands of Laké Fertő, and 0.33 in the stand of Kis-Balaton. The Kis-Balaton reed is closer genetically to the reeds of Laké Fertő, than to those of Laké Balaton, proving a strong wind induced gen flow. Keywords: reed, Kis-Balaton wetland, Laké Fertő, PCR-RAPD, clones, genetic similarity