Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Study on the periphyton in a fish farming system T, Kosáros

1'

2, D. Gál

1, F. Pékár', Gy. Lakatos

2 'Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation, Szarvas 2University of Debrecen, Department of Applied Ecology, Debrecen Abstract: The study was carried out in an experimentál combined intensive-extensive pond fish farming system, where the intensive fish producing unit was combined with an extensive fishpond. These kinds of systems have the potential to reduce environmental pollution of intensive fish farming and increase extensive fish production at the same time by the direct use of the outflow water and waste nutrients from the intensive unit. During the experiments three different setups were studied. In two setups the efficiency of the extensive unit was improved by periphyton developed on artificial substrates with 300 m

2 surface area each, equivalent to extensive pond area, and without additional substrate in control setups. In the intensive units European catfish (Silurus glanis L.) were cultured and fed with pellet, while in the extensive units Common carp (Cyprinus carpio L.) and Nile tilapia (Oreochromis niloticus L.) were stocked without any artificial feeding. The effect of the periphyton on the water quality and the quantity of natural fish food was examined. In our results, the annual average amounts of dry matter of periphyton (Pond No. 2.: 58.5 kg, Pond No. 3.: 58.8 kg) was not significantly different between the two ponds however, the higher amount of periphyton consumption by fish resulted in higher extensive fish yield. Keywords: periphyton, artificial substrates, combined intensive-extensive system. A Fertő és a Kis-Balaton nádasainak genetikai diverzitása Lukács Viktória

1, Bisztray György

2 és Herodek Sándor

1 'Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Genetika és Növénynemesítési Tanszék, Budapest Kivonat A Fertő tó partján három nádasból a vízfelőli oldalon és a parton 20 méterenként vettünkl 0-10 mintát, A RAPD-PCR vizsgálat szerint ezek a vízi oldalon 8. 5 és 8, a parton 10, 10 és 8 klónhoz tartoztak, ami a Balatonéhoz hasonló, nagy klonális diverzitás. A Kis Balatonból a Zalavári-víz körüli nádasból a vízfelőli és a parti oldalon 5 méterenként vett 30-30 minta 17 ill.23 klónt mutatott, ami még nagyobb diverzitást jelent. A gén diverzitás a Fertő nádasaiban 0,22-0,28, a Kis-Balatonéban 0,33 volt. Genetikailag a KisBalaton nádasa közelebb volt a Fertőéhez, mint a Balaton állományaihoz, ami a szél okozta nagy génáramlást jelez. Nád, Kis-Balaton, Fertő-tó, PCR-RAPD, klónok, genetikai hasonlóság Kulcsszavak: Bevezetés A közönséges nád (Phragmites australis) Földünk egyik legeitelj edtebb növénye, amelyik mindkét féltekén a trópusoktól a 70. szélességi fokig megtalálható. Főként a sekély vizeket kedveli, de nagyon különböző élőhelyeken megél. Klonális növény, amely vízzel borított területeken csak vegetatív úton, rizómáival teijed. Vitatott kérdés, hogy a faj nagy alkalmazkodó képességét a klónok szélesebb ökológiai tűrőképessége, vagy a specialistább klónok nagy száma okozza-e? Az utóbbira látszott utalni, hogy az első RAPDPCR vizsgálatok során (Kühl és Neuhaus 1993, Neuhaus és mtsai 1993, Koppitz és mtsai 1997) nagy monoklonális állományokat találtak. A nádasok keletkezéséről kialakult az elképzelés, hogy először a szárazföldön magról nagy diverzitású állomány telepszik meg. Második lépésben innen az egyes klónok rizómáikkal terjednek a vízzel borított területekre, miközben éles verseny alakul ki Jjpzöttük. Végül csak egy, a külső környezetnek legjobban megfelelő klón marad meg. így viszont az állomány már nem tud alkalmazkodni a környezet megváltozásához, például az eutrofizálódáshoz, ami a nádas pusztulásához vezethet (Kühl és Neuhaus 1993, Koppitz és mtsai 1996, Koppitz 1999). Korábbi dolgozatainkban (Lukács és mtsai 2007, 2008) a Balaton nádasainak RAPD-PCR módszerrel történt vizsgálatáról számoltunk be. A part 21 nádasának vízfelőli széléről egymástól 20-20 méterre 3-3 nádszálat gyűjtöttünk. Az esetek zömében az egymás mellett vett nádszálak sem tartoztak azonos klónhoz. Ha a parttal párhuzamosan négy különböző vízmélységű, 150 m hosszú sávból vettünk 15 méterenként nádszálakat, azok túlnyomó része is önálló klónnak bizonyult. Egy másik nádas belsejében 40 m x 40 m területen 4m*4m sűrűségű rács szerint mintázva 74 klónt találtunk. Felvetettük a gondolatot, hogy a nádasok kialakulásának módja nagyban hozzájárulhatott a sekély Balatonnál talált nagy klonális diverzitáshoz. Hazánk sekélyvizű nádas tavakban igen gazdag. A Fertő a Duna-delta után Európa második legnagyobb nádasa, genetikájáról azonban szinte semmit nem tudunk. A Kis-Balaton alsó tározójában, az ún, Fenéki-tóban a Zala bal partján, az Ingói-berekben 10 km

2-t borít nádas, és kb. ugyanekkora a jobbparton is a nádas területe, amely hamarosan elárasztásra kerül. A Kis-Balaton élővilágának biodiverzitását részletesen kutatták, csak éppen a nádasok genetikai diverzitásának kutatása maradt el. Mostani kutatásaink célja az volt, hogy legalább tájékoztató adatokat szerezzünk a két tó nádasainak klonális diverzitásáról és más populációdinamikai jellemzőjéről. Anyag és módszer A Fertő nádasát a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén Fertőrákos, Hidegség, illetve Hegykő közelében vizsgáltuk. A három hely GPS koordinátái: - Fertőrákosnál: É: 47°42'33.96", K: 16°41'34.58" - Hidegségnél É: 47°40'06.16", K: 16°44'41.43" - Hegykőnél É: 47°39'29.55", K: 16°48'13.84" voltak (1. ábra). A Kis-Balatonon a Zalavári-víz körüli nádasból vettünk mintát (1. ábra), melynek GPS koordinátái É: 46° 38' 46. 68", K: 17°11 '24.10" voltak. A gyűjtéseket 2007. május 28. és június 5. között végeztük. Fertő-tó PertciriifeoE Kis-Balaton Zalavári-víz HLdrBséa 1. ábra. A mintavételi helyek A Fertőben mindhárom helyen a vízfelőli szélen és a szárazföld felőli oldalon 200 m hosszú szakaszokon 20 méterenként 10-10 mintát vettünk. A vízfelőli és partfelőli sáv