Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Modellszinten sikerült megalkotni egy informatikai hidrobiológiái szakértői rendszert, mely a mesterséges intelligencia elemeire épülve tanácsot tud adni a tárgyterületi szakértő távollétében egyes gyakorlati szakmai kérdések megválaszolásában (Kiss 2000, 2001, Kiss et al. 2001). A 2000-es évek elejétől kezdődően új kihívások vártak a biológusok közösségére. Az EU Víz Keretirányelv bevezetése során fokozatosan át kellett állnunk tevékenységben és gondolkodásban is az új elvárásoknak megfelelően (Reskóné et al. 2007). Ehhez sorozatos tréningek, önképzések és a személyi állomány megkerülhetetlen bővítése révén jutottunk el. 2006-tól lett kollégánk Adorján Gábor és Proksa Anita, 2008-tól pedig Bodó Adrienn váltotta Adorján-t. Két nagy tavunk esetében is megtörtént a kémiai és biológiai adatok kiértékelése (jellemző állapot leírása, víztájak, víztestek lehatárolása, a VKI szerinti vizsgálati rend kialakítása). A korábbi vízminőségi adatbázisunk (VM 2000) feltöltése 2006-ban megszűnt. A nagyszámú alapadat (elsősorban faj listák) VKI szerinti feldolgozása most van folyamatban (ADVA, LIMS). A négy kiemelt élőlénycsoport vizsgálatára felkészültünk. A fitoplankton (Kiss) és a makrozoobenton (Adorján, Bodó) vizsgálataink első tapasztalatait máris összefoglaltuk (Adorján 2007, Kiss 2007, Bodó 2008). A fitobenton (Proksa) és a vízinövények (Proksa, Bodó, Kiss) vizsgálati értékelése még folyamatban van (Acs et al. 2007). A Biológiai laboratórium tevékenységét kezdetektől Reskóné fogja össze. Reskóné Nagy Mária PhD-fokozatot szerzett 2006ban, Kiss Gábor PhD-fokozatszerzése pedig folyamatban van. Több bel- és külföldi konferencián vettünk részt, szóbeli vagy poszteres előadásokkal. Többek között a SIL (Lahti 2004), Shallow Laké (Balatonfüred 2002), valamint a siófoki Környezetvédelmi Konferenciákon, az Ökológus Kongresszusokon, és - nem utolsó sorban - a tihanyi Hidrobiológus Napokon. 2.2 KDT VÍZIG, majd 2006-tól KÖDU KÖVIZIG 1993-ig, haláláig még Gorzó folytatta a velencei-tavi kénforgalmi vizsgálatokat. Kóbor István folytatta a hidrobiológiái, algaélettani vizsgálatokat (Kóbor 2001). Külön is foglalkozott a Velencei-tó Microcystis túlburjánzásainak okaival (Kóbor 1998), különböző módszerekkel meghatározott klorofill-a koncentrációk összehasonlíthatóságának problémájával (Kóbor 1997b), valamint a meteorológiai és hidrológiai paramétereknek a trofitás kialakulásában játszott szerepével (Kóbor 1997a). 1996-tól Takács Erzsébet kapcsolódott be az alga-vizsgálatokba (Takács & Kóbor 2008), 2008-tól pedig Antal Zsuzsa folytatja a fitoplankton-elemzéseket. A labor-feladatok között elsősorban vízügyi szolgáltatási feladatkör szerepel, úgy mint komplex vízelemzések végzése halastavak feltöltése előtt. A Balaton és a Velencei-tó célirányú vizsgálatai közül ki kell emelnünk a szén-, kén- és nitrogénforgalmi mérések folytatását. Utóbbiak a korábbi célterületek esetében is igazak: Hévízitó és Kis-Balaton kutatási jellegű vizsgálata. Nagy kihívást jelent a VÍZIG biológusainak, műszaki szakembereinek a VKI-n belül a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez az intézkedési tervek elkészítése Ennek megalapozásaként előtérbe kerülnek a KTVF-ek laboratóriumai által szolgáltatott vízminőségi (elsősorban a négy élőlény-együttesre vonatkozó) alapadatok. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki minden hajdani és jelenlegi kollégánknak az egész régióban, akik segítették mindennapi munkánkat, kezdve a mintavételezésektől a vizsgálatokon át, egészen a kiértékelésekkel, végső minősítésekkel bezárólag. Irodalom Ács É., Borics G., Kiss G., Reskóné N. M., Várbíró G., Kiss K. T. (2007): Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján. - MHT XXV. Orsz. Vándorgy. Tata, 2007. július 4-5. CD (ISBN: 978-963-8172-20-4). Adorján G. (2007): A makrozoobentonnal történő vízminősítés a VKJ rendszerében. - MHT XXV. Orsz. Vándorgy. Tata, 2007. július 45. CD (ISBN: 978-963-8172-20-4). Bodó A. (2008): A Szinva- és Garadna-patak biológiai állapota makrozoobenton alapján 2005-2006 között. - In: L. Hidrobiológus Napok „A hazai hidrobiológia 50 éve". Tihany, 2008. okt.1-3. 11. Csermák K, Cs-né Papp A., Gorzó Gy., Máté F. (1984): A denitrifikáció mérése a Balatonban nitrogén izotópos nyomjelzéssel. Hidr. Közi. 4, 266-270. Dobolyi E. & Ördög V. (1997): A Keszthelyi-öböl kotrásának indokoltsága. - Hidr. Közi. 77, 1-2, 43. Gorzó Gy. (1980): Kvantitatív bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon. - MTA Biol. Oszt. Közi. 25, 289-304. Gorzó Gy. (1985): A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus heterocisztás cianobaktériumok. - Hidr. Közi. 6, 357-360. Gorzó Gy. (1986a): A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása. - MHT Orsz. Vándorgy. Hévíz, 1986. MHT Kiadv. 20-31. Goizó Gy. (1987): Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianbaktériumok spóráinak csíráztatására. Hidr. Közi. 2-3, 127-133. Gorzó Gy. (1990a): A Velencei-tó vízminőségi kérdései. - Hidr. Tájék, október 22-26. Gorzó Gy. (1990b): A Kis-Balaton-tározó nitrogénforgalmának vizsgálata. - Vízügyi Közi. 3, 233-242. Gorzó Gy. (1991a): A Hévízi-tó vízminőségének változása. - Hidr. Közi. 1, 12-16. Gorzó Gy. (1991b): Az üledékkotrás technológiájának meghatározása. -Vízügyi Közi. 2, 186-193. Gorzó Gy., Kiss G. (1984): A balatoni 1982. évi trofitás emelkedés okai. - Vízügyi Közi. 4, 586-606. Gorzó Gy., Kiss G. (1985): Néhány heterocisztás cianobaktérium populáció-dinamikája a Balatonban. - Hidr. Közi. 3, 181-186. Gorzó Gy., Kupainé P. K, Reskóné N. M. (1989, 1998): Környezet bakteriológia. - KGI-kiadvány I. kötet. Kiss G. (1997a): Algapopulációk változásai a Balatonban környezeti tényezők hatására. - Hidr. Közi. 77, 1-2. 7-8. Kiss G. (1997b): Algológiai megfigyelések a megnövekedett UV-B sugárzás fitoplanktonra gyakorolt hatásáról a Balatonban 1995-96ban. - In: XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok, 1997. október 14-16. 72-80. Kiss G. (1998b): Hosszú távú algavizsgálatok a Balatonon. - Hidr. Közi. 78, 5-6. 312-314. Kiss G. (2000): Hidrobiológiái vizsgálatokat elősegítő szakértői rendszer- Hidr. Közi., 80, 5-6: 401-402. Kiss G. (2001): Egy intelligens informatikai tanácsadó rendszer alkalmazása a hidrobiológiában - Hidr. Közi. 81, 5-6. 389-391. Kiss G. (2004): Algológiai változások a halastó-wetland rendszerben (2001-2003) - In: Intenzív haltermelő telepek elfolyóvizének kezelése halastavak és létesített vizes élőhelyek alkalmazásával. Konferencia kiadvány, Halászati és Öntözési Kutatóint., Szarvas, 41-59. Kiss G. (2007): A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetételek többváltozós elemzésével (1995-2004 és 2006). - MHT XXV. Orsz. Vándorgy. Tata, 2007. július 4-5. CD (ISBN: 978-963-8172-20-4). Kiss G. (2008): A Velencei-tó hosszú távú algavizsgálata. - Hidr. Közi. 88, 6. 91-94. Kiss G., Farkas G., Seebauer M. (2001): Hidrobiológiái szakértői rendszer Internet alapú megvalósítása - Informatika a regionális felsőoktatásban Konferencia, Székesfehérvár, 2001. November 19., CDROM (ISBN: 963 7158 02 2)