Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

33 Kiss G„ Zné Süle Á. (2002): A Faddi-, a Tolnai- és a Bogyiszlói-HoltDuna vízminősége. - Hidr. Közi. 82,1-XII. 52-55. Kiss G. & Dévai Gy. (2003): A vízminőség különböző megközelítési módjainak összehasonlítása a Velencei-tó példáján (1. rész). - Hidr. Közi. 83,1-XH. 79-82. Kiss G. & Dévai Gy. (2004): A vízminőség különböző megközelítési módjainak összehasonlítása a Velencei-tó példáján (2. rész). - Hidr. Közi. 84, 5-6. 55-58. Kiss G., Dévai Gy., Tóthmérész B., Szabó A., Reskóné Nagy M. (2005): A vízminőségi állapot hosszú távú változásainak többváltozós elemzése a Balaton példáján. - Hidr. Közi. 85, 6. 57-59. Kiss, G., Dévai, Gy., Tóthmérész, B., and Szabó, A. (2006): Multivariate analysis of the long term water quality changes of the shallow Lake Balaton. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 29: 2051-2055. Kóbor 1. (1997a): Meteorológiai és hidrológiai paraméterek szerepe a Keszthelyi-medence trofitás alakulásában.-Hidr. Közi. 77, 1-2. 19Kóbor 1. (1997b): A különböző módszerekkel meghatározott a-klorofill koncentrációk összehasonlíthatóságának problémája. - Hidr. Közi. 77, 1-2. 82-83. Kóbor, I. (1998): The Microcystis blooms in of Lake Velence. - In: 9th Hungárián Algological Meeting, Gárdony, 12-15 May 1998. Program & Abstract p. 13. Kóbor, I. (2001): Effects of the temperature changes on the growth of Cylindrospermopsis raciborskii (Wolsz.) SEENAYYA ET SUBBA RAJU in laboratory experiment. - In: lOth Hungárián Algological Meeting, Pécs, 15-18 May 2001. Program & Abstract p. 32. Ördög V. & Dobolyi E. (1996): Tavi üledék biológiailag hozzáférhető P-koncentrációjának a vizsgálata kémiai frakcionálással és bioteszttel. - In: XX. Halászati Tudományos Tanácskozás, p. 29. /Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 171-179. Ördög V.&Dobolyi E. (1997a): A BAP meghatározása balatoni üledékben kémiai frakcionálással és bioteszttel.-Hidr. Közi. 77, 1-2. 5-6. Ördög V.&Dobolyi E. (1997b): Balatoni és halastavi üledékminták foszfor-formáinak az összehasonlítása. - In: XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás, p. 26. /Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 62-69. Ördög V., Balogi Zs., Szabó P., Pékár F. (2002): Halastavi üledékek Pkészletének a vizsgálata kémiai frakcionálással és algateszttel. - In: XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, p. 23. Reskóné, N. M. (1998): A Balaton mederüledékének mikrobiológiai vizsgálata partközeiben. - Hidr. Közi. 78, 5-6. 317-319. Reskóné, N. M. (1999): A Velencei-tó mai arculata, vízminősége. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9. 175-182. Reskóné N. M. (2005): A Velencei-tó vízében és üledékében élő baktériumközösségek mennyiségi viszonyainak és aktivitásának összehasonlító vizsgálata. - PhD-értekezés, KDT KTVF, Székesfehérvár. Reskóné N. M., Ponyi, J. és Szító, A., (1999): A zooplankton, a meioés a makrozoobentosz mennyisége a Velencei-tóban. - Hidr. Közi. 79, 6. 369-371. Reskóné N. M., Törökné A. (2000): Toxic Microcystis aeruginosa in Lake Velencei. - Environ. Toxicol. 15. 5. 554-557. Reskóné N. M., Ponyi J., Szító A., Kiss G., Ács É., Borsodi A. (2001): A Velencei-tó biológiai állapota. - Hidr. Közi. 81, 5-6. 448-451. Reskóné, N. M., Borsodi, A. K. (2003) Long-term investigations on the changes of the MPN values of bacterial communities in the sulphur cycle in Lake Velencei, Hungary.-Hydrobiologia 506-509. 715-720. Reskóné N. M., Borsodi A., Kiss G., Vladár P. (2003): A kén anyagforgalmához kapcsolódó mikroba közösségek a Velencei-tó vízében és üledékében. - Hidr. Közi. 83,1-XD. 164-167. Reskóné Nagy M., Alföldi A., Kiss G., Balogi Zs., M. Tóth E., Borsodi A. (2006): A Balaton mederüledékének minősége, mikroba közösségeinekjellemzése. - Hidr. Közi. 86, 6. 155-158. Reskóné N. M., Kovács J., Borsodi A., Kéri A., Kiss G., Balogi Zs. (2007): Az EU VKI szerinti ökológiai vízminősítés kialakítása a Balatonon - víztest-határok vizsgálata hosszú távú adatsor matematikai-statisztikai értékelése alapján. - MHT XXV. Orsz. Vándorgy. Tata, 2007. július 4-5. CD (ISBN: 978-963-8172-20-4). Somlyódi L., Hock B., Gorzó Gy. (1990): Felszíni vizek minőségének értékelése: javaslat a korszerűsítésre. - Vízügyi Közi. 2, 121-141. Szabó Sz. (2003): Megemlékezés dr. Gorzó György születésének 60. évfordulója alkalmából. - Hidr. Közi. 83,1-XD. 9-10. Szító, A., Reskóné N. M. (2001): Környezetminőség változások a Velencei-tóban - három éves monitorozás alapján (üledékfauna). Hidr. Közi. 81,5-6. 477-480. Takács E., Kóbor I. (2008): Javaslat a Velencei-tó víztestekre osztásához a sűrített mintavételek algológiai vizsgálatainak tapasztalatai alapján. - Hidr. Közi. 88, 6. 195-198. Hydrobiological investigations in the Middle-Transdanubian region Kiss, G.' - Reskóné, N. M.' - Proksa, A.' - Bodó, A.

1 - Balogi, Zs.

1 - Kóbor, I.

2 - Takács, E.

2 'Middle Transdanubian Inspectorate for the Protection of the Environment, Nature and Water, 8000. Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 2Central-Transdanubian Environmental and Water Authority, 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6. Abstract: Hydrobiological investigations have a long history in the Central-Transdanubian region (VÍZIG, KÖVIZIG, KF, KTVF). In this paper we don't consider hydrobiological activities of other organizations, such as research institutes, universities, ÁNTSZ, water supply, NTÁ and civil groups. After the first steps in the 1970-s, the hydrobiological investigations, besides the conventional measurement trends (chlorophyll-a, phyto- and zooplankton, microbiology, measurement of primary productivity), have gradually extended to other, more modem solutions (gas-chromatographic activity measurements, cyanobacteria spore counting, bacterial material flow investigations). Dr. György Gorzó took an outstanding role in the spinoff of the hydrobiological programme including the above measurements, and alsó the professional appreciation of the biological laboratory at Székesfehérvár. It was his and his fellow colleagues work that allowed the continuation of the professional activities on the same level in both of the laboratories (VÍZIG, KÖFE) created after the obligatory separation of the water management in 1990. We have started to study the communities suggested by the EU water framework gradually introduced in Hungary from 2005. We have used new methods such as the investigation of phytoplankton, phytobenton, macrozoobenton and macrophytes. The bacteriological field is out of the requirements, without it the hygienic state of waters can not be revealed. We present the activities of the laboratories in a chronological order, along with citing the most important conclusions of their investigations. Keywords: chlorophyll-a, phytoplankton, cyanobacterium spore, EU Water Framework Directive.