Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

23 Az új ostoros fajok közül 25 jól leírható, népes populációban került elő, 30-ból viszont kevés példányt találtunk. A mintára új ostoros fajok kumulatív görbéje (1. ábra) nem telített, az utolsó vizsgálati napon is került elő a mintára új faj. Az első hat napban volt a legnagyobb az egy napon talált faj szám (2 a ábra), a Shannon-Weaver diverzitás (2 b ábra), és az összesen egy vagy két példányban előkerült fajok száma (2 c ábra). A videók utólagos elemzése során 5 olyan mintára új ostoros faj került elő, melyet a mikroszkópos vizsgálatban nem láttunk meg. Két Acanthoecida családba tartozó, kizárólag tengerben vagy brakkvízben előforduló galléros ostoros faj is előkerült. A mintavételi időszakot összesítve, a fajok abundancia viszonyait vizsgálva elmondható, hogy az egy napon talált maximális egyedszámok tekintetében 86 faj 1, 13 faj 2, 3 faj pedig 3 példányban került elő (5 a ábra). A mintavételi időszak alatt talált öszszes egyedszámot vizsgálva pedig 48 faj 1, 23 faj 2, 9 faj 3, 7 faj pedig 4 példányban került elő (5 b ábra). A vizsgálatok során talált új fajok százalékos aránya 40 35 30 E 25 f 20 J15 10 5 0 H 3.5 3 Az egyes napokon talált ostoros fajszámok A ••• \ 5 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 Ostorosok Shannon-Weaver diverzitása A V 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 Egyés kétpéldányos ostoros előfordulások eloszlása 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 napok 2. ábra: Az ostoros diverzitás változásának egyes mutatói a: Az egyes vizsgálati napokon talált összes ostoros fajszám. b: Az ostorosok Shannon-Weaver diverzitása. c: A teljes mintavételi időszak alatt mindössze egy, íII. két példányban megtalált fajok találati eloszlása (pl. 9 olyan ostoros faj került elő a 2. napon, melyekből a teljes vizsgálat alatt csak egyetlen példányt észleltünk). A heterotróf ostorosok diverzitásvizsgálatokban talált fajszámai 140 <r x? (í A-i ft J> AD IK a* rí* Öfc -<V <f>° á- . „<a jp J> J> \<f ^ áf 3. ábra: Az elmúlt 15 év legnagyobb ostoros fajszámot közlő vizsgálati során talált faj szám ok (Duna: jelen vizsgálat, Larsen, Patterson 1990: J. Nat. Hist. 24: 801-937, Tikhonenkov et al. 2006: Europ. J. Protistol. 42: 191-200, Tikhonenkov 2006: Biol. Inland Waters, Tong et al. 1998: Europ. J. Protistol. 34: 164-194, Lee, Patterson 2000: J. Nat. Hist. 34: 483-562, Vors 1992: Ophelia 36: 1-109, Al-Quassab et al. 2002: Acta Protozool. 41: 91-144, Lee et al. 2003: Ophelia 57: 63-98, Mazei, Tikhonenkov 2006: Oceanology 46: 368-375, Lee 2002: Koreán J. Biol. Sci. 6: 125-143, Tong 1997: Ophelia 47: 71-131, Lee ct al 2005: Acta Protozool. 44: 321-350) Ilii. li •• • / #^ # # / # ^ # # ^ r ^ </' / ^ /// A.

0 4 4. ábra: Az elmúlt 15 évben a publikációkban legnagyobb arányban közölt új fajok százalékos aránya. (Duna: jelen vizsgálat, Larsen 1987: Nordic J. Bot. 7: 589-607, Bemard et al. 2000: Ophelia 52: 113-142, Ekelund, Patterson 1997: Arch. Protistenk. 148: 461-478, Vors 1993: J. Euk. Microbiol. 40: 272-287, Patterson, Simpson 1996: Europ. J. Protistol. 32: 423-448, Lee, Patterson 2000: J. Nat. Hist. 34: 483-562, Tong 1997: Ophelia 47: 71-131, Ekebom et al. 1996: Arch. Protistenk. 146: 251-272, Tong 1997: Ophelia 47: 71-131, Vors 1992: Ophelia 36: 1-109, Schroeck et al. 2003: Hydrobiologia 493: 131-166, Al-Quassab et al. 2002: Acta Protozool. 41: 91-144, Lee 2002: Koreán J. Biol. Sci. 6: 125-143) Az eredmények értékelése Számos, az elmúlt 15 évben megjelent morfológiai alapú ostoros faunisztikai és diverzitás vizsgálat közül a legnagyobb faj számokat közlők, és a legnagyobb arányban új fajokat közlők a 3. és 4. ábrán láthatók. Ezen munkák mindegyike több, különböző helyekről vett minták feldolgozásán alapszik, igen magas faj számot (106 faj) találtak pl. Tikhonenkov és mtsai (2006) 34 mintában. A legmagasabb egyetlen mintából származó, közösségi 18S rDNS izoláláson, klónkönyvtárak szerkesztésén és szekvenálásán alapuló molekuláris ökológiai vizsgálatok által feltárt összes mikrobiális eukarióta fajdiverzitás értékek 72 (Stoeck és mtsai 2006) és 107 OTU (Jeon és mtsai 2006). Az általunk talált heterotróf nanoeukarióta (183) és heterotróf ostoros fajszámok (130) nagyságrendileg nagyobbak, mint az eddig egyetlen mintából kimutatott hasonló szervezetek száma. A le nem írt ostoros fajok száma is magasnak mondható (44 % új), hasonlóan magas értékeket (35 % új) extenzív csillós vizsgálatok során találtak (Foissner és mtsai 2002). Az ostoros diverzitás az első napokban volt a legnagyobb, mely jelenséget több kevert tenyészetet alkalmazó faunisztikai vizsgálat is megemlít. Ennek oka feltehetően a szukcesszió során a környezet eredetitől egyre inkább eltérő volta, a környezeti heterogenitás csökkenése, abundáns populációk megjelenése, kompetitív kizárás, legelés-rezisztens táplálék-populációk megjelenése. Módszerünkkel az ostoros fajok egy részét nem sikerült detektálnunk, melyet valószínűsítenek a következők: (1) a mintára új fajok kumulatív görbéje nem telített, (2) több faj csak utólag került elő a videók elemzése során, (3) igen sok kevés példányban előkerült fajt találtunk (48 faj), legtöbbet az első napokban. A mintában levő tényleges faj szám így a találtnál is nagyobb lehet. A talált nagy ostoros diverzitás magyarázata: Sem a mintavételi időpont, sem a vett minta mennyisége (az 50 1 víz 99,7 %-a és velük az ostoros sejtek legnagyobb része kifolyt a planktonhálón), sem a mintavételi terület (mérsékelt égövi nagy folyó) nem tekinthető különlegesnek. Patterson és Lee (2000) szerint az ostorosok diverzitásának és biogeográfiájának megismerését hátráltató legfontosabb extrinszik faktorok az alul-mintázás (nem veszünk a faj-